péntek, október 30

Alakul

Bercusnál a "hakály"-ból "ákály" lett, viszont hozzáteszi, hogy "kop-kop", és kopogtat a kis kezével néhányat. Járás terén is fejlődünk: egyre többször tesz meg 6-8 lépést, közben ünnepli magát. Lesz ebből még futás és monológ!

Ritka pillanat

Krumlovban az egyik reggel, miközben reggelit készítettem, Áron és Bercus új játékot találtak ki: Áron a szájával adogatta Bercinek a zsebkendő csomagokat, aki tornyot épített belőlük. Olyan jó volt látni ezt az összhangot!

Sörgyári capriccio

Krumlovban, a Eggenberg sörgyár előtti kocsma kerítésén lévő tábla előre figyelmeztet, hogy mi lesz, ha túl sokat iszik az ember!

Ez a figyelmeztetés a helyi buszvezetőket egyáltalán nem zavarja, ürülnek a korsók. VP és Nagyvadi gyorsan elvegyültek a cseh alkeszek között, s miután Nagyvadi vendégül látta egy körre a volánosokat,Boldi és Áron előtt megnyíltak a kiskapuk. Megjegyzem, az utasok lehet, hogy jobban jártak volna, ha Boldiék maradnak a kormánynál! Szegény Nagyvadi pont akkor közelítette meg a buszt, mikor Áron az ablakmosót próbálta ki, jókora adaggal zúdítva a vegyszeres löttyből Nagyvadi kopasz fejére. (Nálunk: pipi-problem a nagy röhögéstől...)

Ciliéknek innen üzenem, hogy a magyar busz söfőrje volt az egyetlen, aki alkohomentes sört ivott, bár ez a pipi-problem szempontjából mindegy.

Összejött

Mióta hazaértünk Krumlovból, üldöz minket a balsors. A mosógépem egyre határozottabb jeleket küld arról, hogy lassan spórolhatunk egy újra. Hála a szomszéd lakás hónapok óta tartó felújításának (vasbeton-fúrás...), a teraszunk feletti tető megrepedt és tegnap egy jókora darab nem kis robajjal kiszakadt. Mégsem ez a legaggasztóbb. Az emeleten a parketta szegőlécét eszi valami bogár. Szerdán vettük észre, hogy a bútorok mögött elkorhadt az egész, és közelebbről szemrevételezve, mindkét szobában + előtérben szivacsos állagú szinte az összes léc. Két és fél éve újítottuk fel a lakást, akkor parkettáztattunk, minden teljesen új. Valószínűleg ezeket a léceket már bogarastul (sejtésünk szerint szu) kaptuk. Utánaolvastunk, össznépi tanács: tűzre vele! A szomszéd lakásból áthívtunk egy mesterembert, akivel lebeszéltük, hogy jövő hét elején nekiesik a felső szintnek, felszedi a léceket, megnézi, hogy mizujs a parekettával, lekezeli az új szegőket, lerakja, lefesti, kijavít ezt-azt...., helyrehozza a teraszunkat is. Szó mi szó ez most nem hiányzott... Ráadásul a rovarölő-szert csak nyitott ablak mellett lehet használni, három hétig szárad, nem a legideálisabb egy gyerekszobába...., és akkor drukkolhatunk, hogy a fabútorainkba és a parkettába nem költözött-e bele!
VP a héten szereli a tárolóba vásárolt polcrendszert (amihez kevés csavart küldtek), és tervezzük, hogy a felesleges cuccok rendezetten távozzanak lefele, utána a kicsit kiürült gyerekszobát átrendezzük, tervezünk még könyvespolcot a hálószobába, és végre egy használható dolgozószobát/nagyfiús Boldiszobát... Ez a közeljövő zenéje... (Hardrock)
Ja, és emellett a gyerekek teljesen meg vannak zakkanva, Áron hisztizik, Boldin meglátszik, hogy a krumlovi hétvégén és azóta sem tartjuk be a fél nyolcas alvást, Bercusom pedig egy akaratbomba, ami percenként robban.
Azért Vp (tüszős mandulával) már irogatja a krumlovi élménybeszámolót, mert az valami nagy királyság volt ám!

kedd, október 27

Hiszti

Bár nekünk Áronunk van, ő is küzd! Krumlovban az egyik legjobb élményem, hogy úgy tűnt Áron otthon felejtette a hisztizsákját, ami mindkettőnknek jót tett. Azért kisebb hisztimorzsákat elhintett, csak hogy a csehek is kaphassanak egy kis ízelítőt...


Lackfi János: Dorottya legyőzi a hisztit


A hiszti sós-zsák lehet,
Százötven kiló,
Lábamra csimpaszkodik,
Mint óriási ló.

Felemelni nem tudom,
A hiszti nehéz,
Lerogy alatta a láb,
Megfájdul a kéz.

Rángat össze-vissza csak,
Jobbra-balra ráz,
Földre húz, ordíttat is,
Zeng belé a ház.

Kifacsarja a szemem,
A könnyem csöpög,
Orromból üveg folyik,
Kivörösödök.

Bármit kérnek tőlem, az
Nem tetszik neki,
Biztat, mondjak rá NEMet,
Lábam tekeri.

De ha apa megölel,
A simogatás
A száz kilót leszedi,
Majd cipelje más.

Ha majd apa felemel,
Elbír engemet,
Könnyű lufi lettem, és
Szinte lebegek.

"H"-"P"

Logopédiai gyakorlatsorunk egyik eleme, mikor el kell dönteni, hogy a két szó azonos-e vagy nem! Boldinak a zöngéses és zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetésével vannak gondjai, pl. "őz" és "ősz".
Az alábbi példában mindkettő zöngétlen, és jót mulattunk rajta:
Namu és Bobek úton Kromlov felé a kocsiban kártyáztak. Namu megkérdezte Bolditól:
-Boldikám! Húzhatok?
-Inkább tartsd vissza!- felelte Bobek.

"Harkály"

Kromlovi kiruccanásunk első reggelén Bercust próbáltam az ágyban lefoglalni, hogy a család többi tagja aludhasson még egy kicsit. Hőn szeretett Gryllus Vilmos bátyánk egyik nótája volt terítéken, a harkályos, s én buzgón kopácsoltam a gipszkarton falon zenei aláfestés véget. Bercinek annyira tetszett, hogy megszületett a harmadik szava, melyet tisztán és érthetően azóta is ismétel: "hakály"!


Gryllus Vilmos: Harkály kopogat

Harkály kopogat száraz kérgen,
féreg lapul a keskeny résben.
Harkály kotorász sok kis lyukban,
féreg menekül mindenhonnan.

Csusszan a harkály hosszú nyelve,
hogy a sok férget mind elnyelje!
Csusszan a harkály hosszú nyelve,
hogy a sok férget mind elnyelje!

csütörtök, október 22

Anyás

Áron nagyon ragaszkodik hozzám, ez rendben is van, csak néha lehetne egy kicsit hosszabb a láthatatlan póráz, ami nálunk fordítva működik (legalább is ez az érzésem egy ideje: én vagyok a végén, Áron pedig fogja, vezet)! 2 hete szombaton Árcsi Nagyvadiéknál aludt Boldival, először nélkülünk. Múlt héten ismételni szerettük volna ezt az egy éjszakás szülőkímélő üzemmódot, de Áronom meggyőzte Namuékat, hogy mindenkinek jobb, ha ő mégis itthon alszik. Holnap elutazunk Krumlovba, és a csomagolás miatt Áront ismét a nagyszülők gondjaira szerettük volna bízni, de az eredmény ugyanaz: hiszti, hogy ő marad, vagy menjek én is! Mivel én nem mehettem, mert akkor ki csomagolna be, Árcsi maradt... 2 és fél évesen már járna nekünk ennyi szabadság, vagy rosszul gondolom?




Magasles

Berci ma megtanult felmászni a létrán az emeletes ágyra! Nagy öröm ez mindnyájunknak...
Hihetetlen elszánt fejjel indul felfelé, húzza magát, kapaszkodik, nyög és izzad. Mikor kicsúszik a lába alól a létra foka, kétségbeesett pofázmánnyal kéri a közönség segítségét (aki nem segít, hanem inkább fényképez). Boldi ilyenkor a fel-, Áron inkább a lejutásban segédkezik. Aztán fent az ágyon megy a dögönyözés, ugrálás, kiáltozás. Hiába, a magaslati levegő...

Rágó

Bercinek ma reggelre kinőtt két rágófoga! A nagy áttörést már napok óta vártuk, leginkább éjszaka...

szerda, október 21

Előttem nincs lehetetlen!


Olajozottan

Pár napja már fogalmazgatom magamban a nagy "panasz-bejegyzésemet", miszerint Áron és Bercus gyepálják egymást, állandósult a lakásban a visítás-sírás... Fogalmazgatom, de képtelen vagyok leírni, mert annyira elfáradok nap közben, hogy estére már a tőmondatok szerkesztése is nehezemre esik.
Inkább írok valamiről, amit mostanában nagyon ügyesen csinálunk! VP-vel rájöttünk arra, hogy Boldi sokkal jobban működik nap közben, ha eleget aludt éjszaka. Ezzel nem gondolom, hogy feltaláltuk volna a spanyol viaszt, biztos más gyerekeknél is szemmel látható, és füllel hallható különbség van egy hosszú és egy rövid éjszaka utáni napon! Mivel Boldit VP viszi oviba, és negyed nyolc körül indulniuk kell, az esti fektetés időpontját kellett előrébb hoznunk.
Augusztus végén kezdtük a szoktatást és most már második hónapja fél nyolckor ágyban van a három ifjonc, nyolckor pedig alszanak (Berci már fél nyolckor).
A kulcs, hogy időben kell elkezdeni az esti fektetés-fürdetés projektet, minden legyen kellő mértékben előkészítve, nincs közben telefonálás, főzés, csak a gyerekek és az ágyba vezető nem is annyira rögös út! 6kor terítünk és vacsizunk (sajnos mostanában nem ülök le a fiúkkal enni, inkább pincérként sürgök-forgok), fél7 és 7 között fürdés, 7től fél nyolcig diavetítés, logopédiai gyakorlatok Bobekkal, aztán fél nyolckor alvópuszikkal elhalmozva irány az ágy! Boldinak és Áronnak van egy esti, közvetlen az alvás előtti rituáléjuk, ami bár sok szülő szerint tilos és felesleges, szerintem nagyban segít elkerülni a "nem akarok aludni hisztiket", az este "forgatókönyve" által nyújtott kiszámíthatóság pedig biztonságot nyújt! Vetítés után kimegyünk fogat mosni, majd Boldi és Áron kérnek "mozivizet" és "mozialmát" (ezt ők nevezték így el, mesehallgatás közbeni evészet-ivászat), amit az ágyban megkapnak, és almájukat rágcsálva hallgatják Pom-Pom vagy Mirr-Murr meséit. Áron tegnap "moziszopit" is rendelt! Miután megették, megitták, betakartam, odamegyek Boldihoz, akinek pontról-pontra el kell mesélnem, hogy milyen feladataim vannak még, adok neki alvópuszit, majd megbeszéljük, hogy ha végeztem valamivel, bejövök és kap még puszit. Leggyakrabban a másodiknál már alszik is! Áron próbálkozik még egy kicsit, óbégat az ágyból, nyeli az utolsó korty vizeket, kiesik a cumi, röpködnek az alvós állatok, de két rászólásra és simogatásra, betakargatásra ő is elalszik, és akkor eljön a mi időnk VP-vel!

ui.: az éjszakai riadók nem ennyire sikersztorik.... (átlagosan öt-hatszor kelünk fel a gyerekekhez éjjel...)

Haladunk!

Szerda délutánonként Namu vigyáz Bercire, én pedig ápolom Áron (középső) lelkét, ilyenkor az ő tempójában játszunk, az ő kedvenceivel. Most kaptam a hírt Namutól:
- 7 lépés egyedül!

hétfő, október 19

Új satyak

Múlt héten vettünk Áronnak és Boldinak egy-egy új sapkát! Áron már egy hete hordja, irtó helyes benne, Boldi ma vette fel először, és örömmel újságolta:
-Ebből nagyon jól látok, hatalmas képpel!

Tá-tá, tátátátááááátááááá tátátátááá





Néha meglepődik az ember, hogy kivel fut össze a a fürdőszobában smink nélkül...

péntek, október 16

Áron, az apám!

Délelőtt a gyerekszobában elkészítettem az elmúlt hónap egyik legkacskaringósabb, leghosszúbb sínpályrendszerét, még magam is meglepődtem, hogy végül összetalálkozott a két vége!
Áron odalépett hozzám, büszkén megveregette a vállam:


- Hiába, az én fiam vagy anya!


"pingál"

Mostanában újra beindult az esti "redőnymesélés", azaz diavetítés, és a jelenlegi kedvenc "Zebra Zoli" névre hallgat.
Reggel Áron rohan a fal felé, és mutatja:
-Felpingálom ide Zebra Zolit!

csütörtök, október 15

Szabi

-Anya nézd, találtam egy kölesgolyót a földön!- mutatja Áron.
-Jaj, de jó, gyorsan vedd fel!- kérem tőle.
-Azt nem lehet! Én szabadságon vagyok!

szerda, október 14

Sütőtök

Aki kilátogat a piacra, örömmel konstatálhatja, hogy megkezdődött a sütőtök-szezon. Van, aki sütőben sütögeti, van aki csak lámpásokat farag belőle, mi a levesre esküszünk. "Mi" alatt a család 18 éven felüli tagjait kell érteni, a kiskorúak minden formájában mellőzik az életükből, háromból kettő sugárban jelezte nemtetszését, Bercus csak rázta a fejét...
De mi, a nagyok kitartunk, és a saját gasztronómiai élvezeteinket kielégítvén is főzzük, minden héten, imígyen:
A tököt VP felkockázza és megpucolja. (Először kisméretű egybetökkel próbálkoztunk, majd baltával, láncfűrésszel a kezében az ember hamar levonja azt a gyakorlati következtetést, hogy a nagyobb alakú, előre felezett tök ideálisabb a konyhába.
A pucolt tökkockákat vízben megfőzöm (kb.kétszer annyi víz, mint amilyen magas a tökhalom), teszek bele húsleveskockát. Mikor megpuhult a lényeg, átmerem a tököket a turmixba, teszek bele fokhagymát, bazsalikomot, kis szerecsendiót, borsot, tejfölt, és összeturmixolom, aztán vissza a lábosba, összekeverem a maradék lével, szükség esetén sózom.
Összerottyintom (nem szabad forralni!), és kész is.
Fokhagymás pirítósdarabkákat beledobálva szeretjük a leginkább, bár anélkül is el szokott fogyni.
Magáról a levesről majd holnap töltök guszta képet, de ma éhesebb voltam, mint hogy végignézzem egy tál sütőtök pózolását!

kedd, október 13

Őszi versek 2.

Barabás Éva: Szilvásgombóc

Kabátot akart a szilva.
Tudta, ez neki sincs tiltva.
Töprengett, hol vegyen,
hogy szép és jó legyen?
Hopp! megvan!- gondolta,
s bebújt egy gombócba.

hétfő, október 12

Bercus barátja, Benya

Bercusnak Pannin, az unokatesóján kívül nincs igazán vele egykorú barátja, be kell érnie a tesók ismerőseivel. Benjamin és Nóri az elsők, akivel Berci kapcsán barátkoztunk össze a játszótéren. Régóta tervezgettük a hazai terepen való találkát, és ez a mai esős nap kapóra jött, hogy Nóriék ronggyá ázva átjöjjenek egy kis haverkodásra. Ha van az elmúlt két és fél évben nyűgös nap, akkor ez a mai az, már ami Áront illeti, bár Benyus sem hozta a szokásos napocska-formáját, hogy mindenkibe beleharapó Berciről ne is beszéljek! Legközelebb majd előre elolvassuk a frontjelentést...

Őszi kérdések 1.

VP kérdése egy kimerítő és frusztráló nap után:
-Mi a sz..ért jönnek vissza Afrikából a a fecskék, ha egyszer ott meleg van?
Hiába, ornitológusnak kellett volna mennie!!!!

Őszi versek 1.

Kovács Barbara: Levél a szélben

Egy kis huncut szélgyerek,
Falevelet kergetett.
Össze-vissza kavarta,
Feldobálta magasra.
Rászórta a fejemre,
Leráztam én nevetve.
Feldobáltam fel az égbe,
Kapaszkodjon meg a szélbe.

Finnországból jövet-menet

Kriszti újabb "kiküldetésen" járt Finnországban, a szegény ??!! VP alaposan kifaggatta Krisztit, hogy hogyan kell az ilyen "tanulmányi utakat" megpályázni, majd miután úgy érezte, hogy ez a világ legkönnyebb dolga, közölte, hogy hagy itthon magáról nekünk néhány fényképet, hogy mikor hazaér, megismerjék a gyerekek. Kicsit sajnálom, hogy az egyetem alatt/után lemaradtam az efféle kiruccanásokról, no de van nekem itthon élményanyag gazdagon, és pályázatot sem kell írnom hozzá...

Krisztinek már pénteken telefonált Bobek, hogy akár most azonnal is jöhetne, a fiúk alig bírták kivárni a szombatot. Kriszti most sem okozott csalódást: 8 órás maratoni társasjátékozás...
Áron meglepte egy csokor rózsával, amit a piacon választott az elmaradt névnap alkalmára.
Kriszti! Remélem kipihentél minket! (Ez a népszerűség átka!)

Na, azt már nem!

Ma reggel -hála Berci és Áron éjszakai, több felvonásos operaelőadásának- kicsit későn ébredtünk. Általában a gyerekek keltenek minket 5 és 6 óra között, végső esetben pedig cseng a vekker fél7kor. A mai 7 órás kelés unikum a maga nemében, és általában örülünk is az ilyennek, csak nem hétfő reggel, mikor VP 8tól órát tart, Boldit pedig 8kor már várja Bandi bácsi!
7 óra 6 perckor összeült a kupaktanács (két alvajáró a konyhában a kávé/tea irányába bambulva), és megszületett a döntés: Boldi kihagyja a mai napot, nem megy oviba, mivel még alszik, és 10 perc alatt kellene felébreszteni, felöltöztetni, reggelizni...
Megcirógattam Boldit, mire ő közölte, hogy még álmos. Mondtam neki, hogy rendben, pihenjen nyugodtan, nem megy ma oviba, igaz így a reggeli judoról lemarad.
-Na azt már nem! - pattant ki az ágyból, öltözött fel, reggelizett, vette a cipőjét, kabátját, és 7.20kor már úton volt az ovi felé!

Jobb-bal, fiú-lány

Boldi nézegette a kezeit:
-A jobb az a fiú, a bal meg a lány???
Kicsit értetlenül álltam, majd:
-Bobek a fiúknak és a lányoknak is van jobb és bal kezük.
-Nem anya, a jobb az a fiú, a bal meg a lány.
-Miért Boldi?
-Mert a jobb erősebb, és pont a jobbat szeretem legjobban, mert sokkal jobb a neve!

vasárnap, október 11

Elcsigásodva

Múlt szerdán, míg mi Boldival és Bercussal óvodai ünnepségen sütiztünk, Áront Mária dédi pesztrálta a kertben, hogy ne kelljen 3 gyerekkel mulatnom a tömegben, és két kicsivel BKV-znom. Árcsi remekül szórakozott (Mária dédi sem különben), rengeteg diót törtek, és gyűjtöttek egy kis tál csigaházat. Mikor hazaértünk, azonnal mutatták a zsákmányt, melyet Dédi felrakott a konyhában egy polcra, hogy a gyerekek ne szórják széjjel a lakásban. Másnap, mikor hajnalban kimentem a konyhába, hirtelen nem értettem, hogy mi a fene ragadt a szekrényre. Mikor sikerült egy kicsit jobban kinyitnom a szemem és közelebb menni a furcsasághoz, láttam, hogy bizony a csigaházikók nem lakatlanok, szétmásztak a bútoron. Szerencsére a mondás igaz, "csigatempó", így sikerült nyakoncsípnem őket, és visszalapátolnom a kertbe.

csütörtök, október 8

Mélyvíz freestyle

Délután elmentem, és végignéztem Bobek úszásedzését. Megérte! Dobpergés.....tátám:

Boldi egyedül úszott a mélyvízben!!!!! A keze magastartásban elől, gyorsúszás lábtempó hátul, fej a vízben, 3-4 mp után levegőért kibukkan. Ez a 6. alkalom, és itt tartanak. Én olyan de olyan büszke vagyok!

kedd, október 6

Téli sportok

Életem első 18 évében egy biztos pont volt: aki síel, az mind hülye. Felmenni egy hegy tetejére, onnan meg lecsúszni, aztán kezdeni előről, ennek semmi értelme nincs. Ráadásul hideg van, és akkor még mit sem tudtam arról, hogy ezek ráadásul 60 kilós bakanccsal jönnek mennek a hegyoldalban. Ezt a képet még a téli alpesi síközvetítések sem tudták megváltoztatni, mert ott is csak arra voltam kíváncsi, hogy mikor fikkaszt végre valamelyik egy jó nagyot.

A foci, meg a kosár, annak van értelme. Foci nyáron kint, télen teremben, kosár csak teremben, ez teljesen rendben volt. Tél a fölösleges rossz, amit ki kell bekkelni, és ha nem esik a hó, az a jó, mert akkor kint is lehet focizni.

Aztán már elmúltam 18, mikor egyszer csak elmentem síelni, persze fenntartva azt az állítást, hogy ezek mind hülyék, de elég gyorsan kiderült, hogy én is. Szóval lassanként megtanultam síelni: megmutatták, hogy így kell balra menni, így meg jobbra, hóeke, vágod? Na akkor menjünk. És amikor már tudtam jobbra fordulni, akkor elindulás, jobbra kanyar, aztán be az erdőbe, tolatás, háton fekve átfordulás, és goto 10, végtelen ciklussal csak lejöttem.

A stílusom azóta is a borzalmas és a vicces között van, fenék kidug, az iszonyú riszálásról már ne is beszéljünk, de a sítáboros oktatók csak udvariasan korrigálnak, mert én vagyok a főnök.


A korcsolyázásról is megvolt a véleményem a második 18 alatt, mert a síelés az világos, ott van lejtő, sebesség, a léc dobja a havat, vagy újabban ha carving, akkor az él vezet (ez az élvezet), de a korcsolyában vízszintes, rohadt kemény jégen egyensúlyozunk két pengén, de mindent a gyerekért, kipróbáljuk ezt is. Nem szaporítom a szót, ez is bejött. Ráadásként a hoki Boldival, ez így mindentvivő. A kori elérhető mindenhol, lényegesen olcsóbb, mint a síelés, és sosem késő elkezdeni.

Velem ellentéten Boldi elég korán belekóstolt a fociba, síelésbe, hokiba, és azt hiszem nagyon irigykedem rá ezért. Csellózni meg majd Áron fog, hogy Dóri álmai is megvalósuljanak.





A végén pedig a jól megérdemelt forró csoki.


Itt pedig Boldi összes esése, ügyesen összevágva...

Altató 3.

Újabb kedvenc:

Weöres Sándor: Legyen álmod

Takaród hadd igazítsam
puha párnád, kisimítsam
legyen álmod kerek erdő
madaras rét, bokor - ernyő.

A " Hej, Vargáné káposztát főz" c. dal dallamával meglepő mód gyönyörű! (A párosítást a Millenáris Parkban működő Dúdoló c. foglalkozásokat vezető kedves és szép hangú hölgy találta ki. Egyszerűbb lett volna az illető neve, de ha egyszer nem emlékszem rá?!?!?......)

Járókelő

Tegnap este, vacsi után mind az öten a gyerekszobában tüsténkedtünk, megpróbáltuk felszámolni a kupit. Miközben rakosgattuk a játékokat, fura érzésem volt, de a nagy munkában nem jöttem rá, hogy mi nem stimmel. Egyszer csak Boldi megfejtette, hogy mi van másképp, mint ahogy az lenni szokott:
- Nézzétek, járkál a Berci!
És tényleg. Hiányzott a szoba négykézlábasa, helyette mindenki talpon volt.
Rohantam is a gépért, és elkészítettem ezeket a fantasztikusan éles és világos képeket (azért a lényeg kivehető):