Látogatóban

Múlt héten Editbarát logopédiai tekintetett vetett Bercusra, s megnyugtatott, hogy jó úton haladunk, türelem-türelem. Adós vagyok még Bercus történetével (megkésett beszédfejlődéstől a fejlődési diszfázián keresztül az esetleg hiperaktív a gyerek?, de valószínűleg dys-es lesz.......), s úgy érzem, lassan képes leszek írni róla, leporolom a piszkozatokról a port, merek visszatekinteni és előre.

Múlt héten pár napra Boldi, az exovis csatlakozott a szitakötőkhöz, és újból ovizott egy keveset. Kedd délelőtt Berci is szemrevételezte leendő oviját, pancsolt egyet a medencében, majd sarazott Árcsiékkal. Rengeteget fejlődött az elmúlt fél év alatt, magabiztosan mozgott egy csoport részeként, kereste a kortársakkal a kapcsolatot, elfogadta az ovis szabályokat, élvezte a nyüzsit. 

Orchidea

Gyerekként nem szerettem az orchideákat. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy akkoriban lefejezve, egy kis ampullával a tövükben, ronda dobozokban árulták őket. Nem értettem, hogy miért is örül az Anyukám, mikor a vendégek egy ilyen csúnyácska egységcsomaggal kedveskednek neki. Azóta felnőttem, s megszerettem ezt a virágot, igaz a doboz helyett ma már a cserepes a népszerűbb. VP-től két éve kaptam két gyönyörű példányt, azóta is nevelgetem őket itthon, s bizony már kezdett alábbhagyni a lelkesedésem, mikor egy év alatt egyszer sem hoztak virágot, pedig minden orchidea-óhajt kiszolgáltam. Aztán 3 hónapja megjelent egy hajtás, egyre magasabbra nőtt, szétágazott, bimbó bimbó hátán...., minden nap kinyílik egy újabb, én meg csak gyönyörködöm. Gyönyörködjön más is!

Kertiparty

A Lauderben egy hatalmas kerti-össznépi-zsibongással ér véget a tanév. Minden osztály kivonul, és szülők-gyerekek közösen árulják a gasztroremekeket, a bevétel az osztálykasszát gyarapítja. Mi gofrit vállaltunk, én sütöttem, a bolygócsapat árulta. Boldi, hogy növelje az osztályának forgalmát, vásárolt egyet-kettőt magának is, hiába, remek üzleti érzékkel született ez a fiú. A gyerekek bájának és tehetségének, és az anyukák önzetlen, minden fogyókúrát sarokba-dobó magatartásának köszönhetően ("kifizetem a két palacsintát, de légyszi-légyszi csak egyet adjatok!") nem kis summa gyűlt össze. Tombolát is vásároltunk, és Boldi fél órán belül kétszer nyert ugyanolyan Lush Happy ajándékcsomagot. Mindig is fájt a fogam rá, de sajnáltam ennyi pénzt kiadni érte, most nyáron majd két kézzel kenhetem magamra a természetesnél természetesebb alapanyagokból kreált csodákat.     

Spidermans

Boldog szülinapot Panni!

Tegnap ünnepeltük egy hatalmas éljenző tömeg részeként Panni negyedik szülinapját. A csömöri építkezés a végéhez közeledik, s bár sajnáljuk, hogy az unokatesó messzebb költözik, be kell látni, nagyon jó a hely, s boldogan jövünk majd látogatóba, akár ottalvós formátumban is, ne aggódjatok (vagy most hoztuk rátok a frászt??? :-))!

Töprengés a Számkirállyal

Hétfőn voltunk Boldi év végi családos beszélgetésén, ahogy lauderes berkekben hívják, "töprengésén".  Ilyenkor egy asztalhoz ül a gyerek a tanárokkal, szülőkkel, nagy-, dédszülőkkel, és elemzik az éves munkát, értékelik egymást (!), "magyarázzák a  bizit"... Azt már tudtuk, hogy a matekkal minden ok, mert előző nap (vasárnap), már volt egy kis bolygós ünnepség, ahol Boldi átvehette a Bolygó osztály SZÁMKIRÁLY-i címét, amit az egész éves "matek szorgalmasságért" osztottak. Év közben koronákat lehetett gyűjtögetni, leginkább órai versenyekkel, otthoni extra munkákkal... (Az igazság az, hogy a fiúk és a lányok külön versenyt vívtak, külön kupáért, és összetettben csak másodikok voltunk, de ez most mindegy.) A címmel egy kupa is járt, ami mostantól Bobek polcát díszíti.

A papírformának megfelelően a matek tényleg jó volt: az év során írt felmérői: 1 hiba, 100%, 100%, 100%, 98%, 100%, 100%, 99% , ami nem olyan nagyon rossz, főleg, hogy a legtöbb felmérőről utólag tudtuk meg, hogy megírták.

Aztán jött a meglepetés: Boldi írásból(!!!) és olvasásból is a legjobbak között zárt (itt is több a 100%-os eredmény), ami annak fényében, hogy Dórival egymás macskakaparását nem tudjuk elolvasni, egyenesen félelmetes.

Ezen kívül megdicsérték, hogy mindig egyenletesen hozza ezeket az eredményeket, ráadásul szerényen is viseli, és gondolom ezzel szoros összefüggésben szeretik őt az osztálytársai. Így aztán mi  Mária dédistől együtt kórusban voltunk elérzékenyülve Bolditól, aki mindeközben zavartan vette tudomásul a sok dicséretet.Szép volt Boldi!!!

Szóval tényleg jöhet a második!

Ribizli

Míg VP és Berci elmentek Áronért Telkibe (Tominál vendégeskedett), elhatároztuk Boldival, hogy meglepjük őket, és sütünk egy tortát, mire hazaérnek. A recept nagyon egyszerű, pár perc alatt elkészíthető, főleg, ha az embernek van egy szuperjófej kuktája, aki első szóra megpucolja a fél kiló ribizlit. Innentől kezdve tényleg jutalomjáték az egész.


Első körben a sütemény tésztája sül világosra a kb. 180 fokos sütőben: 14 dkg puha vaj, 25 dkg liszt, 3 tojássárgája, kevés sütőpor, kevés cukor és csipet só. Hamar összeáll a tészta, amit egy kivajazott, kilisztezett tepsi aljába tettem.


Míg sült, elkészítettem rá a habot: felvertem 5 tojásfehérjét, majd hozzáadtam 20-30 dkg cukrot (szerintem a 30 túl sok, de az eredeti recept arra esküszik), végül óvatosan beleforgattam kb. 30 dkg ribizlit. A ribizlis habot a megsült tészta tetejére kanalaztam, alacsonyabb hőfokra állítottam a sütőt, és további 30 percet sütöttem/szárítottam, míg a hab teteje barnulni nem kezdett.

Melegen is nagyon finom, de szerintem behűtve az igazi.