Árcsi bulija

Áront, szülinapja után három nappal testületileg is megünnepeltük. Sajnos a tavaszi tél miatt a társaság fele (nem önszántából) ágyban maradt, de a kemény mag  dacolva hóval, faggyal jelen volt. Pár pohár pezsgő után helyre állt a hőháztartásunk, s a gyomrunk sem maradt üres. Áron nagyon jól teljesített a hat-próbán, így megérdemelten söpörhette be ajándékait. 

Boldog hatodikat Áron! 

Távlat

-Kedves apa leszek a fiaimmal. Mama, engem nem érdekel, hogy lány vagy fiú, az a lényeg, hogy gyerekeim legyenek! - mondja Áron.

Ahogy Áron látja

Az óraátállítás után volt egy hét, mikor a gyerekek még nem álltak át, és fél 6 helyett fél 7ig aludtak. Ez nálunk nagy szó. Péntekről szombatra virradó hajnalban viszont a gyerekek bioritmusa átzökkent, és 6kor már tele volt az ágyunk a Háromgyerekkel. Hogy nyerjünk egy kis időt, bekapcsoltunk egy mesét, mely általában 20 perc szundira ad még lehetőséget, de aztán kitör az éhséglázadás.
A mesében két lökött fickó különféle állatokkal ismerteti meg a legkisebbeket, ugrálnak, énekelnek, pocsolyába zuttyannak, nem egy IQ-tréning, de hajnalban megteszi. Félálomban hallom, ahogy a két fickó "rávezet" az aznapi témára: egyre jobban és összetéveszthetetlenül felismerhető egy kiskutya képe, s közben folyton folyvást éneklik, hogy "Ki volt az ott?????? Ki volt az, akit én láttam????"
Berci pár másodperc után rávágja, hogy "kutya". Áron hallgat, a fickók csak ismételgetik a kérdésüket, majd egy perc elteltével Áron is felel a kérdésre:
-Én már azt hittem, hogy kaméleon, mert olyan sokáig keresték, kérdezték, hogy biztos beleolvadt a környezetébe.
 

Azok a mai fiatalok....

Boldi (majdnem 9) beszélget Dáviddal, a barátjával (8 éves). Mindkettejükhöz odalépnek az öcsikék (4és fél), és belecsacsognak, kérdezősködnek. Ez zavarja Dávidot, mire Boldi próbálja megnyugtatni a barátját:
-Hát tudok, a fiatalok ilyen kíváncsiak.

Sakk-matt

Boldi a tavalyi nehéz kezdet után egyre szívesebben jár sakkversenyre. Ehhez heti egyszer 45 percben alapoz a sakkszakkörön foci előtt.

Miután a legutóbbi, kerületi sakkdiákolimpián egyéniben negyedik lett, elindulhatott a pótselejtezőn, ahol a tét a budapesti döntőbejutás volt.

Elég macerás hetünk volt, de Janó (a sakktanár) kapacitált minket, hogy bár kevés az esély a bejutásra, jó alkalom lesz jók ellen partikat váltani. Svájci rendszerű ötfordulós versenyen Boldi 4 meccset nyert, így meglehetősen nagy meglepetést okozva bekerült a budapesti döntőbe. /A svájci rendszer lényege, hogy minden fordulóban az azonos pontszámúak játszanak egymás ellen./

Mondanom sem kell, hogy nagy volt az öröm és a büszkeség, mert azért a budapesti döntőbe jutni nem akármi, ráadásul "nagy múlttal" rendelkező versenyzőket is megelőzött (országos harmadik helyezettel szemben is nyert), görcsök nélkül, koncentráltan, de lezseren.

A szombati budapestire úgy készültünk, hogy Bobek ne legyen csalódott ha péppé verik, mert ott aztán tényleg olyanok vannak, akik egészen komolyan veszik a sakkozást, heti 5-6 edzéssel, esetleg havonta egy hét bentlakásos edzőtáborral. Így aztán kitűztük célnak, hogy a 7 partiból nyerjen egyet, egyébként meg ne adja olcsón a bőrét, játsszon hosszú partikat és ami a legfontosabb: élvezze a játékot. Önmagában már az is elképesztően szép eredmény, hogy ennyi gyakorlással ott van a döntőben. 

Ehhez képest Boldi két vereség és két döntetlen mellett 3 partit nyert, így 4 ponttal a 8.-17. helyen végzett, ami egészen elképesztően jó eredmény, főleg, hogy Boldi gyakorlatilag nullát foglalkozik a sakkal.

A hozzáértők (Janó) szerint Boldi nagyon tehetséges sakkozópalánta, lehet, hogy érdemes egy kicsivel többet beletenni neki ebbe.

/Hogy sokat érdemes-e, arról Dóri írhatna egyet, ugyanis ő volt Boldival a budapestin, és eléggé döbbenten jött haza amiatt, ahogyan a szülők viselkedtek a táblák mellett... /

Jelenleg majd szétvet minket a büszkeség, ráadásul Janó olyanokat írt Boldiról az iskolai levlistára, hogy majd elolvadtunk, nem is merem idézni. Boldi elkezdett a nála eggyel idősebbek közé járni edzésre, de azért a heti három foci hozza leginkább lázba.

Erőltetni nem akarjuk, ha lesz kedve, akkor sakkozhat többet is. (Én azért nagyon várom a következő versenyt, hogy vajon mi lesz: egyszeri kiugrás vagy mégsem?)

(És ami a legfontosabb: összesorsolták egy barátjával a pótselejtezőn, és bár győzött, nem tudott örülni a sikerének, mert Dani szomorkodott, és ez felülírt mindent. Nem csak az esze van a helyén...)

Kristály

Árcsi szülinapjára kapott egy kristálykészítő labort. A dolog 12 éves kortól működik szülői felügyelet nélkül, de védőszemüvegben, kesztyűben és Apával a háttérben már egy 6 éves nagy kisfiú is  növeszthet magának kristályt a  kémcsőben. Holnap mutatom a végeredményt, ma csak öntöttük, kevertük, oldottuk, növesztettük, színeztük. 

Természettudományi Múzeum 2.

A nagy sikerre való tekintettel a szünetben újból ellátogattunk a kristályokhoz, őslényekhez. Daninak is tetszett, VP szerint viszont "túl steril" a hely.

Karambol

Dani velünk töltötte a húsvéti szünetet. Nagyon várták egymást a fiúk. Legutóbb, mikor Dani nálunk volt, Boldi esett egy agyrázkódásnyit, most a házunk előtt jöttek belénk hátulról teljes erővel, de vonóhorgos egyterűek előnyben, és a gyerekülés sem hülyeség. Recsegés, ropogás, halálra rémült VP, gyerekek szemlézése, tapogatása, a karambol okozója lelkileg romokban, rendőr.....
A gyerekek mondták is az este:
-Ez izgalmas volt, de félelmetes.

A lényeg: mindenki jól van, Árcsi ütötte be egy kicsit az ülésébe a fejét, de semmi komoly.

Pikohu!

Pikohu!, azaz birkózzunk Berci-nyelven!!! Felhangzik a csatakiáltás, és az összes XY egymást gyepálja az ágyunkon. 

Árcsi 6 éves lett

Röpül az idő, s Áronnal vidám minden perce. 6 éves lett, s ezzel szoros összefüggésben a blogunk is belehasított a hetedikbe.

A. A. Milne: Hatévesek lettünk

Egyesztendős voltam,
épphogy elindultam.
Aztán kettő lettem,
épp, hogy megszülettem.
Hároméves lettem,
én voltam? Nem értem.
Négyesztendős múltam,
s nem volt semmi múltam.
Évem száma öt lett,
nem volt bennem ötlet.
De most, hatéves vagyok,
és okos vagyok nagyon, nagyon,
így azt hiszem, ezt a kort már
soha-soha el nem hagyom!


Voltunk moziban (Árcsi életében először), ettünk tortát, örültünk a napnak.

Genetikus

A fiúk egyre férfiasabbak, már ami a rendszeretetet illeti. A ruha ott hever, ahol levedli az ember. Közel a szennyeshez, de sosem benne.

Ödipál 3

Bercus mostanában egyre több jelét adja annak, hogy az Ödiplális korszak kellős közepén jár. Na nem a lába dagad, hanem felhorgad a vágya az ellenkező nemű szülő irányában, a másikat pedig (jelen esetben "apa") riválisnak tekinti. Nem untatok senkit a pszichoanalitikus részletekkel, lényeg a lényeg, Berci irányomban szerelmesen gyengéd, VP viszont jobb lenne, ha lelépne egy kis időre (6-7 éves korra ez a konfliktus feloldódik, a korszak lezárul).

Vasárnap, hajnali fél 6. Hallom, hogy Berci kurjongat az emeletről. Felmegyek hozzá, és gyorsan mellébújok, kérlelem, hogy legalább 6ig csukjuk be a szemünket.
-Anya, nem hallod milyen szépen csiripelnek a madarak? Reggel van, fel lehet ébredni, nincs már alvásidő.
-Bercikém, szépen csiripelnek, de én fáradt vagyok, szeretnék még lustizni...... Csukjuk be a szemünket, és próbáljuk megálmodni, mit mondanak nekünk ezek a madarak!
Döglött csigaként heverek Berci mellett, igyekszem jó példával előjárni, de ha egyszer Bercus csipogója bekapcsol, már csak a hangerő szabályozására marad némi esély.
- Anya, legyünk szerelmesek!!!!!
Ez a mondat gyakran elhangzik mostanában, egy kicsit "belementem a játékba".
-Na de Berci, akkor mi lesz Apával?????
-Apa kisfiú lesz.
-Hogyan????
-Úgy, hogy kinyomjuk belőle a szuszt!

Anatómia

-Nagyon fáj a tökcsontom.- panaszkodik Árcsi.

Áron érti a dolgát

Este van. Mosogatok, a gyerekek pizsit húznak, kezd elcsendesedni Kacsarét. Áron odaperül mellém a konyhában:
-Anya, de babakorodban mindig anya akartál lenni?
-Igen!!!!
-Én meg a fiad!

Postaláda

A fiúk imádnak levelet kapni, a szó hagyományos értelmében. Nekik mindegy, hogy képeslap, gáz-számla, APEH-es rémálom, szórólap...., csak legyen valami a postaládánkban. Mivel a kor halad, a postaláda egyre ürül....

Varró Dániel: Miért üres a postaláda mostanába?
(részlet)

Nem tudom, hogy mostanába
Miért üres a postaláda.
Megy az ember oskolába,
Belekukkant, belenéz:
Se képeslap, se levél.

Postás bácsi, mondja, drága,
Hol csatangol mostanába?

Új ficsúrok, asszonykák
Nekem, kérem, azt mondták,
Mostanában más a módi,
Nem divat már futni-lótni.

Én hallgattam az intelmekre,
Felköltöztem az internetre.

Untam is már lótni-futni,
Meg hát aztán, tetszik tudni,
Délutánra általában
Átkozottul fájt a lábam.

Mer' azelőtt minden háznál
Személyesen kint termettem -
Mostanában moccanom se köll, hogy
Itt lakok az internetben.

Azóta a levelek
Nem hevernek kupacban,
Levél helyett üzenet,
Bélyeg helyett kukac van.

Lábam nem fáj, még ha fáj is,
Létezésem virtuális.

A nevem is más lett, rám a
Régi név már nem illett,
Nem hívnak már Gálnak, Pálnak,
Hanem hívnak Emilnek.

(Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen, Magvető Kiadó, 2003.)


Kiss Ottó: A postás

Tegnap este nagypapa megtanult ímélezni,
ma reggel meg, amikor csengetett a postás,
nem akarta elhinni, hogy csak úgy ajtót nyitunk,
és meg se kérdezzük tőle a jelszót.

(Kiss Ottó: A nagypapa távcsöve; Móra Könyvkiadó, 2009.)

Elvileg tavasz

Március 14-én készítettem egy-két képet az ablakból:

Kányádi Sándor:Zsörtölődő

Elegünk van már,
elegünk.
Meddig kell még di-
deregnünk?
Mondják a kupás-
cserepet
megülő fagyos
verebek.

Télen átal is
nyaraló
fecskének lenni
volna jó,
csettegeti a
porkahó
alatt csőrölő
kis rigó.

Varjú körözget,
billeget,
letácsol rigót
s verebet.
Hogyha kedves a
tollatok,
annyit ne sopán-
kodjatok.

Megértem én már
eleget,
ennél is zordabb
teleket.
De olyat eddig
sohasem,
hogy vége egyszer
ne legyen.

ui.: Köszönet Sylviának (meg Sándor bácsinak) a versért.

Retek

Boldi a minap edzés után leült vacsorázni. A kézmosós kötelező körökben a két nagyobb csemete elég önjáró, bár néha akadnak apró hiányosságok/mocskosságok:
-Boldi, milyen koszos a kezed, te jó ég! Ilyen kézzel eszed a szendvicsedet????!!!!
-Anyaaaa, nem is koszos, nem máááááááááááá kézmosás!
-Demááááááá, addig nincs vacsi.

A fénykép nem adja vissza a tónust, a vaku "tisztított" a mancson.

Idevágó:

Szabó T. Anna: Kézmosó-vers

Cuk-ros, ra-ga-csos, ta-pa-dós, ma-sza-tos
ez a kicsi tappancs.
Hozd hát ide most, nos hát, gyere, mosd,
adom is a szappant.

Hékás-békás! Fogd meg már!
Csúszós kis hal, megtréfál!
mosd meg gyorsan, egy-két-hár!

Jujj, jujj, de csikis!
Kicsúszik a szappan!
Hopp, már esik is,
ide-oda pattan!

Hékás-békás! Nem megmondtam?
Nosza, gyerünk, csípd el,
kapd el gyorsan!

Monopoly deal

Amennyire halálosan untat a Monopoly nevű álkapitalista, dögletesen vontatott dobj a kockával-vedd meg, ahova léptél - várj, hátha belelép valaki típusú fosch , annyira izgalmasra sikeredett ugyanennek a kártyajáték változata. Szemben a társas nem tudni milyen hosszú változatával, ugyanis élő ember még nem fejezett be Capy/Monopolyt, mi is mindig kihalunk 3 és fél óra után (persze az eredményeket gondosan felírjuk, hogyaszondja, József körút, Váci utca, Zugló, Beszkárt /na ez miez kérdezné Árcsi/ és persze 23 656 pengő, és ilyen cetlikkel tele van a doboz még Dóri gyerekkorától kezdve, kész időutazás lenne egyszer lejátszani egy 20 évvel ezelőtti menetet), mi is volt a mondat eleje?

 A Monopoly deal kártyajáték. Gyors, pörgős, izgalmas. A győzelmi esélyek pillanatról pillanatra változnak. A lényege röviden: 3 féle kártya van: ingatlan, pénz és akció. A cél összegyűjteni három teljes ingatlancsoportot. Ehhez a húzáson kívül ott vannak az akciókártyák, amivel ingatlant lehet a másiktól csenni egyesével vagy csoportosával is, kényszercsereberélni, vagy csak egyszerűen fizetésre kényszeríteni az ellent. Egy menet durván 10 perc. A játékot magas szinten űzi Áron is - mellesleg gyakorolja az összeadást 20-as számkörben, és jobban taktikázik, mint Pep Guardiola fénykorában. Egyvalami nem megy neki: ha kihúzza az Alkuszegést, amivel a másik egy teljes ingatlancsoportját el lehet lopni, akkor neki ezt rögtön muszáj megmutatni mindenkinek. Ja, és néha belenéz a mellette ülő lapjába, csak mert annyira érdekli, hogy mi van benne. Boldi is nagyon jól játssza a játékot, de ez nem is meglepő. Sírni viszont mind a ketten tudnak, ha utolsók lesznek.

 A Tulli webáruházban lehet olcsón kapni 1200 Ft vs Játéknagyker 2400 Ft. Mellesleg a Tulli az első olyan, amiben értelmesen lehet keresni pl ilyenekre, hogy Mesehős. Érdemes megnézni.

Árti és Árcsi

Már sokszor írtam róla, de újra és újra rácsodálkozom, megmosolygom. 3 év barátság, eddigi életük fele. Az óvoda első napjától az utolsóig (most már jó eséllyel írhatom), elválaszthatatlanok, ragaszkodás, szeretet, rajongás. Összeszorul a szívem, mikor arra gondolok, hogy jövőre ki erre, ki arra megy tovább. Az elmúlt három év leginkább rajtuk múlt, a következőkben nekünk kell jobban odafigyelni arra, hogy ez a gyönyörű kapcsolat továbbéljen.