Boldi az oltás után megkapta a Csodabogarak c. dvd 2. részét, mivel az elsőbe teljesen beleszeretett a család. Otthon csak tv-készülékünk van, viszont nincs benne "adás". Lehet, hogy jönne valami a kábelről, de fél év alatt még egyszer sem próbáltuk. Boldinak nagyon megszűrjük, hogy milyen dvd-ket nézhet. Ez a Csodabogarak főnyeremény! Az egész olyan, mint egy természetfilm, a főszereplők pedig irtó helyes és vicces bogarak (egyedül ezek nem valódiak, de roppant élethűek). Nincs benne "szöveg", csak a természet mesél. Amikor este otthon nyitott erkélyajtónál nézzük, olyan érzés, mintha egy erdőben lennénk. Nagyon megnyugtató hangok, szép zene. Van 3. része is!!! Lelőhely: Mammut II., Saturn.
csütörtök, augusztus 30
Boldi a hős!!!
A doktornénink hatására úgy döntöttünk, hogy beadatjuk Boldinak a bárányhimlő elleni szérumot. Amikor 12 körül végeztünk az oviprojekttel, kezdődhetett a 6 órai oltásra való lelki felkészítés. Tudom, sokan nem mondanak előre semmit, vagy max. azt, hogy "ne félj, nem fog fájni". Nekem erről más a véleményem. Az oltás igenis kellemetlen dolog, kicsit fájdamlas, na nem nagyon, de azért a szokásos "szunyogcsípés duma" eléggé alulértékeli. Én mindig nyíltan elmondom Boldinak, hogy hova megyünk, miért kap szurit (megmutattam neki, hogy az én hasamon vannak bárányhimlőnyomok), és mennyire fog fájni. Ettől persze van némi hiszti otthon, de azt gondolom, hogy az alapvető bizalom kíépítéséhez ilyen szituációban is fő az őszinteség. A délutáni alvásból már sírva ébredt, és nem mondta az okot, de én tudtam...
Aztán vagy százszor átbeszéltük az ügyet, mert láttam rajta, hogy szorong. Boldi az indulás előtti pillanatban is azt hajtogatta, hogy inkább fodrászhoz menjünk (azt sem szereti). Aztán erőt vett magán, és sírós hangon közölte, hogy jó, csak kicsit fog fájni, és ő nem fog sírni. (Ettől én majdnem bőgtem egy sort.) Mondtam neki, hogy az sem baj, ha sír, és utána kap egy meglepit (pl. elviszem kullancsoltásra is).
A doktornéninél Boldi viselkedése hősiesnek bizonyult. Köszönt, szó nélkül kinyitotta a száját, leült a védőnő ölébe, mosolygós volt... Az oltásnál meg sem rezdült, és tényleg nem sírt. Még a doktornéni is beájult!!! Olyan büszke vagyok a fiamra!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Jó helye lesz!
Ma 10től 12ig családos ismerkedés volt az ovival. Eddig meggyőzött a dolog, és ami ennél sokkal fontosabb, azt hiszem Bobek is jól érezte magát. Erre abból engedek következtetni, hogy 10től - háromnegyed 12ig észre sem vette, hogy én is ott vagyok, olyan jól játszott. Az épület egy gyönyörűen felújított villa, hatalmas kerttel. Az óvónénikkel is mázlink van, irtó helyesek (bár eddig úgy tűnik itt mindenki az), látszik, hogy a gyerekeknek is szimpik. 20 gyerek van egy csoportban, és non-stop 2 óvónéni és 1 dadus van velük. A mi óvónénink Szilvia és Judit, dadusunk Gyöngyi. Boldi természetesen megcsípte magának a focilabda jelet (persze VP már a telefonban büszke volt erre), és én is örültem, mert karikákat bármibe tudok rajzolni, viszont repülőt, sünit már nehezebb.
Sokat vannak levegőn, ami abból is látszik, hogy gumicsizmát is be kell vinni a saras idők esetére. Mindenkinek van kis öltözőpolca, fogasa. A gyerekek is aranyosak: Miri, Lóri, Fülöp, Samu, Vera, Andris és a többiek. (Majd gyakorlom.)
Hétfőn 9ig kell őket odavinni, és fél 3ra értükmenni (Elvileg ekkor ébrednek az alvásból. Na, én Boldi esetében erre azért befizetek...) Nagyon hosszúnak tűnik ez az idő, és már most gombóc van a hasamban, ha rágondolok. Irigyelem az óvónéniket, hogy Boldi velük lesz!!! Már szervezem a kölcsöngyerekeket, mert bizony nagyon szeretem a játszóteres, napsütéses délelőttöket, gyúrmázós, esős délutánokat, és természetesen játszótársamat, Boldit! Persze így legalább több idő jut Áronra is, és végre elvihetem sétálni a saját kedvünkre, meg eljárhatunk baba-mama tornára.
Az oviról egyenlőre ennyit, hétfőn folyt.köv.!
szerda, augusztus 29
Ismét hármasban
Délelőtt Boldi kiment a Dédi elé a Délibe. A vonatoknak és a Dédinek is nagyon örült.
Míg Dédit hozta, Apucit osztálykirándulni vitte a vonat. Boldi sokszor kérdezi azóta: "Hol van az én apám?". Na nem sokáig maradtunk hármasban, mert délutánra áthívtam Dédi testvérét és családját. Titivel, Kingával, Adrival és Verával találkoztunk két hete a Balatonon, és Boldit Adri már ott is levette a lábáról (ez fordítva is igaz). Kölcsönös volt az öröm a viszontlátásnál. Nagyon jól éreztük magunkat, pláné, hogy nekem semmi dolgom nem volt a gyerkőkkel, mert két lelkes bébicsősz is akadt.
Képeket majd este töltök fel, csak a gépem a Kacsaréten maradt, mi pedig közben feljöttünk Zöldkőzni. (Természetesen nem szerda van, hanem péntek, csak a szemfüles blogger tudja, hogy-hogy lehet visszafelé mahinálni az idővel...)
A beigért képek (vasárnap feltéve):
kedd, augusztus 28
A kód neve: Merkúr
Bobek legújabb produkciója, hogy a kapu előtt felemelteti magát a kapucsengőhöz, és beüti a 33&6598 kapunyitó kódot.
Amikor észrevette régebben, hogy így jövünk be, akkor rászokott, hogy együtt nyomjuk be a gombokat, de ez kb. tízszer lehetett, azóta meg nyaraltunk. Most meg pikk-pakk. Úgyhogy biztos ami biztos ráállítottuk a NASA honlapjára. A holnapi tejszeletet meg egy RSA szisztémával védett hűtőbe zártuk.
(ui: Persze nem az a kapukód, amit fent írtam. Naná, majd hülye leszek nyilvánossá tenni. Még csak az kéne, hogy szabadon ki lehessen csórni az előtérből a Baumax katalógust.)
Amikor észrevette régebben, hogy így jövünk be, akkor rászokott, hogy együtt nyomjuk be a gombokat, de ez kb. tízszer lehetett, azóta meg nyaraltunk. Most meg pikk-pakk. Úgyhogy biztos ami biztos ráállítottuk a NASA honlapjára. A holnapi tejszeletet meg egy RSA szisztémával védett hűtőbe zártuk.
(ui: Persze nem az a kapukód, amit fent írtam. Naná, majd hülye leszek nyilvánossá tenni. Még csak az kéne, hogy szabadon ki lehessen csórni az előtérből a Baumax katalógust.)
Félelem és rettegés az ovitól
Bizony szépen múlik az idő, ami abból is látszik, hogy Boldi szeptembertől oviba megy. Ennek megfelelően készítgetjük is a fiút az új helyzetre, na meg persze magunkat is, ami főleg Dórit érinti, mert ő aztán 3 éve tényleg éjjel-nappal Bobekkel van. Annál is inkább tudatosan kell csinálni a dolgokat, mert Haas Jutka is megmondta, hogy addig sír a gyerek az oviban, ameddig otthon sírnak a szülők. Így hát megpróbálunk erősek maradni.
Boldi felkészítése annyira jó úton halad, hogy ma este, mikor Petiéknél meglátogattuk Anikó hasát, Boldi fékezhetetlen volt, és viszonylag hamar kiadta a parancsot:
- Indulás!
Mi meg szót fogadtunk, de Boldi nem haza akart jönni, hanem az oviba, de annyira, hogy a garázsban már zokogott, hogy azonnal menjünk az oviba, így nem volt más választásunk: telefonos segítséget kértünk.
Szonja, úgyis mint kiugrott óvónéni, telefonon megbeszélte Boldival, hogy most alszik egyet, aztán holnap rajzol az óvónéniknek, aztán a rákövetkező napon mehet oviba, aholis a rajzát Szonjánál becseréli a zöld labdára.
Ettől aztán Boldi úgy-ahogy megnyugodott, és hajlandó volt feljönni a lakásba.
Köszi, Szonja még egyszer!
(Egyébként meg milyen furcsa, hogy az óvónéniben két hosszú ó van, az ovi meg rövid. Érdekes!)
Boldi felkészítése annyira jó úton halad, hogy ma este, mikor Petiéknél meglátogattuk Anikó hasát, Boldi fékezhetetlen volt, és viszonylag hamar kiadta a parancsot:
- Indulás!
Mi meg szót fogadtunk, de Boldi nem haza akart jönni, hanem az oviba, de annyira, hogy a garázsban már zokogott, hogy azonnal menjünk az oviba, így nem volt más választásunk: telefonos segítséget kértünk.
Szonja, úgyis mint kiugrott óvónéni, telefonon megbeszélte Boldival, hogy most alszik egyet, aztán holnap rajzol az óvónéniknek, aztán a rákövetkező napon mehet oviba, aholis a rajzát Szonjánál becseréli a zöld labdára.
Ettől aztán Boldi úgy-ahogy megnyugodott, és hajlandó volt feljönni a lakásba.
Köszi, Szonja még egyszer!
(Egyébként meg milyen furcsa, hogy az óvónéniben két hosszú ó van, az ovi meg rövid. Érdekes!)
vasárnap, augusztus 26
A sárga vizicsúszda
Bizony megérdemel egy külön bejegyzést, mert ez volt a nagy kedvenc a strandon (azért a Balcsiban is fürödtünk). A medence vize jéghideg. A csúszda amolyan gyerekszivatós: van benne két bukkanó, ami estére kékké varázsolja a csúszási bőrfelületet, továbbá a legvége vérfagyasztó, mivel a csúszdából kiáll két jókora vasszög (biztos ami biztos), az éle vág, és ha még nem sérült meg a lelkes gyerkőc, akkor ad neki egy jókorát az a betondarab, amivel a csúszdát a medence aljához rögzítették (igaz, ezt megpróbálták takargatni, de nem teljes sikerrel). Na, a szálloda buherabácsija úgy gondolta, hogy mindezeket a vészforrásokat el lehet fedni egy jókora gumilábtörlővel. Az ötlet nem rossz, csak a kivitelezésbe itt is hiba csúszott, mivel ez a lábtörlő sem volt rendesen a csúszdához rögzítve. Szóval a szülőnek ajánlott volt elkapni a gyerekét a "vég" előtt. Apucink lelkes volt!
(Dóri egy kicsit túldramatizálja szerintem, de az igaz, hogy Boldi minden csúszás előtt megkérdezte:
- Megcsináltad?- tudniilik a lábtörlő megigazítását
- Igen!
- Elkapsz?
- Igen!
és csak ezután indult.)
Kúszik!!!
Míg a nagytesó vizibátorságát fitogtatta, Áron az árnyas strand gyepén elkezdett kúszni!! Technikája még nem tankönyvi, hanem amolyan hernyómozgás, de halad!!!! Így esténként a körme alól alig győztem kipucolni a földet, amit fűtépkedés közben gyűjtött össze. Innentől kezdve vége volt a nyugalomnak, és mint a régi írógépeket a sor végén, úgy kellett Áront is visszaterelni a pokrócra. A nagytesó kincsei sincsenek többé biztonságban! Egész nap különféle játékok után kotor, és kifejezetten frusztrálja, ha nem éri el őket, vagy ha elvesszük tőle a zsákmányt!!!
Almádiban a hegyen
17-dikén Magdiékhoz voltunk hivatalosak megnézni az új nyaralójukat. Magdi Karola néni lánya, és férjével együtt Németországban élnek. Nem rég vettek egy balatoni házat, gyönyörű kilátással. Nagyon jól éreztük magunkat, Boldival bujócskáztunk a kertben, és sütöttünk húst is. Magdi elárulta a titkot: a csirkemellett vastagra kell vágni és három napig pácolni az olajban, így nem szárad ki sütés közben. És tényleg... Októberben, ha jönnek, majd mi sütünk nekik!
Megesik
Áront épp a tőlünk 100m-re lévő strand felé toltuk, amikor egy fecske nem restelte, és lepottyantotta rakományát a babakocsiban fekvő Áron baba fejére. Megesik az ilyen. Aznap Budapesten Karola néni épp nagytakarított, és a foteljét eltolta, hogy ki tudjon porszívózni alatta. Ekkor nagy robajjal leszakadt a csillárja, de szerencsére nem tört össze, mert beleesett az alátolt fotelbe. Mázli. Még mindig aznap Boldi unokatesója, Luca a csopaki strand előtt megcsúszott egy kutyakakin, és felnyársalta a karját egy kerítésre. Irány az ügyelet, tetanusz, meg ilyenek. Luca hősiesen!!! tűrte, és este már csak a kötés a karján emlékeztetett minket erre a fura napra.
Tekerünk
Boldi megtanulta tekerni a biciklit. Épp itt volt már az ideje!!! Sokat segített ebben a sárga háromkerekű. Kb. 6 hónapja kezdtem neki könyörögni, hogy ne "pumpálja" (180 fok előre, majd hátra), hanem törekedjünk a tekerésre (azaz 360 fokban előre és így tovább), de ő nem adta fel sajátos technikáját. Almádiban megtört a jég!!!
Augusztus 20
Tüzijáték. Ezt eddig minden évben megszívtuk. Boldi egy éves korában szintén Almádiban voltunk ezen a jeles napon. Némi szemhéjfeszegetés után gyermekünk kibírta ébren a 9 órát, amikor is kilőtték a strandon a színes hangos izéket, amitől Boldi sírógörcsöt kapott, úgy kellett elrohanni vele. Tavaly természetesen mi sem néztük az előrejelzéseket, és bátran vágtunk neki Budapesten a Rózsadombnak. A bőgés ekkor sem maradt el. Egy garázskapuhoz préselődve védtük Boldit (és a pocaklakó Áront) a mogyorónyi jegek, záporfüggöny és a szélvihar elől. Idén már jó előre kiterveltük, hogy Peti és Anikó új, panorámában gazdag otthonából nézzük a tüzijátékot. Csakhogy annyira jól éreztük magunkat a Balatonon, hogy nem akartunk fel-le utazgatni, így valami helyi rakétalelőhelyre vadásztunk. A strandos néni útba is igazított minket reggel, hogy sajnos idén az ő partjukon nem lesz tüzijáték, de a központi strandon igen. 8kor pokrócokkal, gyerekekkel felszerelkezve útnak indultunk. Az eső a változatosság kedvéért esett. Először a hegy tetején lévő borozóban kerestünk helyet ("onnan majd minden jól látszik és nincs tömeg" felkiáltással), de pechünkre a nagy vihar miatt az orrunk előtt zárták be. Így nem volt más választásunk, irány a város. Háromnegyed 9re meg is érkeztünk a strandra, ahol felvilágosítottak minket arról, hogy 10nél előbb kár az eget nézni, mert csak az eső esik a szemünkbe. Akkor hajrá, tartsuk ébren Boldit és altassuk el Áront. Ez utóbbi 20 perc üvöltés után sikerült. Boldival az "álljunk be a leghosszabb sorba valami finomat enni" trükköt alkamaztuk, így ettünk lángost, majd kürtös kalácsot, végül vettünk egy matricás könyvet is. Boldi küzdött, de háromnegyed 10 körül csatát vesztett, és kidőlt. Ekkor hallottuk a mellettünk álló helyi kapcsolatokkal rendelező fickótól, hogy az égi fényjáték még háromnegyed órát késni fog. Ezt a röpke időt két alvó gyerekkel a karunkban ácsorogtuk végig, és amikor a nagyszínpadon (borünnep volt) negyedszerre kezdtek bele az István a király rockremekbe (amit egyébként nagyon szeretünk), valamint ezzel párhuzamosan a HBCS dobhártyagyilkoló fütyáriát lejtett mögöttünk, úgy éreztem, hogy ezt az idén is megszívtuk. Aztán egyszer csak kezdődik-kezdődik-kezdődik, Boldi pedig ébreszthetetlen. VP már-már feladta a dolgot, de én még egy utolsó kísérletet tettem. Sikerült, Boldinak valóra vált az álma és a körülményekhez képest tágra nyílt szemekkel nézte végig a tüzijátékot. Én Áront menekítettem valami csendesebb helyre, mert Ő még az első körös "félek a zajoktól" kategóriába tartozott.
Éjfél tájban haza is értünk, és mindenért kárpótolt minket Boldi, aki félájultan a kocsiban csak azt hajtogatta, hogy milyen gyönyörű volt a tüzijáték. Aztán VP másnap 6-kor útra is kelt, hisz várta a gyár. Mi így ünnepeltünk.
A kép fél 10 tájban készült, amikor Boldi a pokrócos csomagon ülve lapozgatta az új könyvét.
Kétértelmű
Boldival Almádiban az egyik Apa nélküli napunkon a kertben ebédeltünk. Ebéd után odament egy rózsához. Mondtam neki, hogy vigyázzon a tövisekre. Boldi hosszasan nézte a növényt, majd kérdően rám nézett:
- Mama, a rózsának postalevelei vannak?
Nekem a Balaton a Riviéra....
Pár napnak indult, és tíz lett belőle. Áron láza elmúlt szerdára, és mivel még mindig tombolt a kánikula, nem haboztunk, hanem lementünk Almádiba, a nyaralóba. Az eredeti tervek szerint hétvégén újra hazajöttünk volna, de ami jó az jó! Maradtunk. Akkor brain-storming, azaz minden, ami eszembe jut erről a 10 napról: hekk, fröccs, unokatesók, Titi+Kinga+Szabó család, Helga és a kicsi Lóri, Dia és a fiúk, cápás játék a Balcsiban, lóga lába lóga, éjjeli tócsni, Lajos bácsi lángosa és fagyija, tüzijáték, Magdiék, kürtöskalács, sárga csúszda, egy hét Apával, majd nélküle..... Nem hittem volna, hogy augusztus végén ilyen jó kis nyaralást rittyentünk össze. A részleteket VP-re bízom!
Az élmények képi formában tálalva:
kedd, augusztus 14
Kék-sárga, kék-sárga
Áron belázasodott a tegnapi oltástól, így a tervezett Balatonozás egyelőre nem veszi kezdetét. Most mélyen alszik, Apa meg Boldival megy az IKEA-ba shoppingolni.
Vesznek megint egy kis szerelnivalót, mert Apa tegnapelőtt olyan ügyesen szerelte az új székeket, hogy csak na.
- Boldi vesztek Apával tárolódobozokat, amibe az autóidat rakhatod.
- Az remek lesz! -mondta Boldi. Hát milyen választékos, nem?
Vesznek megint egy kis szerelnivalót, mert Apa tegnapelőtt olyan ügyesen szerelte az új székeket, hogy csak na.
- Boldi vesztek Apával tárolódobozokat, amibe az autóidat rakhatod.
- Az remek lesz! -mondta Boldi. Hát milyen választékos, nem?
hétfő, augusztus 13
Wie sagt mann das auf Deutsch? (vagy valami ilyesmi)
Ma délelőtt ill. délután svájci barátainkat pátyolgattuk (még az esküvőről maradtak itt). 
Engem hidegzuhanyként ért az a felfedezés, hogy 5 év alatt milyen állati könnyen elfelejt az ember németül. A velük való társalgásomat egy Activity-partyhoz hasonlíthatnám. Na ja! Ich muss üben!
Áron nagy érdeklődéssel figyelte Mamájának nyelvi kínjait (még szerencse, hogy a közelben volt, mert ugyebár egy kisbabához egyformán gügyög németül és magyarul is az ember):
Fél ötkor Áron kapott egy oltást (hősiesen tűrte), és vettek vért az ujjából, mert kaptunk egy levelet a klinikától, hogy az újszülöttkorban levett minta nem volt elégséges, így meg kell ismételni a vizsgálatokat, hogy kizárjanak bizonyos anyagcsere-betegségeket. A gyerekorvos "megnyugtatott", hogy minden esetben ilyen levelet küldenek, akkor is, ha zűrt sejtenek, de ez nagyon ritka. Most aggódom, de bízom benne, hogy csak elkutyultak valamit.
A megpróbáltatásokat este Ciliéknél pihentük ki egy kis pálinka, s némi pezsgő társoságában, és hogy a fejünkbe ne szálljon, Cili nagyon finom vacsit készített.
Engem hidegzuhanyként ért az a felfedezés, hogy 5 év alatt milyen állati könnyen elfelejt az ember németül. A velük való társalgásomat egy Activity-partyhoz hasonlíthatnám. Na ja! Ich muss üben!Áron nagy érdeklődéssel figyelte Mamájának nyelvi kínjait (még szerencse, hogy a közelben volt, mert ugyebár egy kisbabához egyformán gügyög németül és magyarul is az ember):
Fél ötkor Áron kapott egy oltást (hősiesen tűrte), és vettek vért az ujjából, mert kaptunk egy levelet a klinikától, hogy az újszülöttkorban levett minta nem volt elégséges, így meg kell ismételni a vizsgálatokat, hogy kizárjanak bizonyos anyagcsere-betegségeket. A gyerekorvos "megnyugtatott", hogy minden esetben ilyen levelet küldenek, akkor is, ha zűrt sejtenek, de ez nagyon ritka. Most aggódom, de bízom benne, hogy csak elkutyultak valamit.
A megpróbáltatásokat este Ciliéknél pihentük ki egy kis pálinka, s némi pezsgő társoságában, és hogy a fejünkbe ne szálljon, Cili nagyon finom vacsit készített.
vasárnap, augusztus 12
Halas nap
Miután jól belaktunk halászléből és rácpontyból az Anyóséknál, Pomáz felé vettük az irányt, hogy együtt ünnepeljünk Melivel és Lacival, akiknek ma van a 19-dik(!!!!) évfordulójuk. 14 éves koruk óta együttvannak , és azóta 3 fiúval is bővült a család. Na ezt csinálja valaki utánuk!!! Meli amolyan bevállalós háziasszony, és egy nagyobbfajta vendégseregen próbálta ki saját tervezésű harcsapaprikását. Aki tud, az tud. Lehet, hogy ez is közrejátszott abban a 19 évben... Biztos ami biztos az 5,5 kg harcsafilé mellé sütött még egy kacsát, krumplit, készített kukoricás rizst, kompótokat, és egy nagy fazék túrós-csuszát. Először a gyerekek ettek igen jó étvággyal, amit a felnőttek alig győztek kivárni. 
Ilyenkor jó etetős, asztalmelletti anyukának lenni, mivel így elsőként lehet lecsapni a gyermek hagyatékára, majd folytatni a gyomortágítást. Szerény vacsoránkat 3 jókora tortával (Daubner-féle) öblítettük le.
A 11 gyerek eközben úgy lubickolt a nappalinyi legotengerben, mint Dagobert-bácsi a dollárjai közt. (3 fiú mellett felgyűlik némi készlet...)
Volt foci a kertben,
TV előtti pihi,
de a fiúk legkedvesebb játékának a bútorról ugrálás bizonyult.
Áront felváltva dajkálták, itt pl. Anna, aki két hét múlva kis elsős lesz:
Áron még nem felejtette el a Csollány-féle pózt, amit a vacsi után elő is adtak Apával:
Ilyenkor jó etetős, asztalmelletti anyukának lenni, mivel így elsőként lehet lecsapni a gyermek hagyatékára, majd folytatni a gyomortágítást. Szerény vacsoránkat 3 jókora tortával (Daubner-féle) öblítettük le. A 11 gyerek eközben úgy lubickolt a nappalinyi legotengerben, mint Dagobert-bácsi a dollárjai közt. (3 fiú mellett felgyűlik némi készlet...) Volt foci a kertben,TV előtti pihi, de a fiúk legkedvesebb játékának a bútorról ugrálás bizonyult. Áront felváltva dajkálták, itt pl. Anna, aki két hét múlva kis elsős lesz: Áron még nem felejtette el a Csollány-féle pózt, amit a vacsi után elő is adtak Apával:
