szombat, december 28

Ölelős

Otti öleli Kerét, fiúk ölelik Ottit, Kere pedig a fiúkat. Ehhez képest egy ördöglakat....

Otti és a fiúk

Bár hatalmas a pszichés nyomás, ellenállok, kutya nem lesz, egyenlőre elég a Háromgyerek..., s inkább gyakrabban látogatjuk majd meg Kerét és Ottit.








Pom-pom

Így nézünk ki, mikor rápottyan Pom-pom a fejünkre, csak szőkében....




szerda, december 25

Csömöri karácsony

A nagy ház nem mindig előny, mert gyakrabban jönnek a rokonok, s biza nagy a család... Esztiék már hozzászoktak a tranzitforgalomhoz, és 25-én hihetetlen rutinnal vezényeltek le egy kb. 25 fős összejövetelt. Jó volt látni az unokatesókat, átélni a négy generáción áthidaló összhangot és családszeretetet. 











kedd, december 24

Kis karácsony, nagy karácsony....

Békés, boldog ünnepeket kívánunk mindenkinek! Vártuk, készültünk rá, gyertyával, napok számlálásával, történetekkel, beszélgetésekkel, cselekedetekkel, nyugalommal, sok-sok mosolygással fűszerezve. Igyekeztem a szokásos ajándék-dömpinget, és az ezzel járó aktív fogyasztói magatartást idén is normális mederben tartani: a Háromgyerek ajándékainak bele kellett férnie egy előre becsomagolt dobozba (évek óta használjuk, nagyon megkönnyíti a karácsonyi felesleges csomagolást). Nagyon fontos, hogy a gyerek "emészthető mennyiségű" játékot kapjon, a szülő pedig minőségi figyelemmel együtt legyen vele, mikor kibontják, kézbe veszik. Különben nem működik a varázslat. 
A legnagyobb ajándék az volt, hogy a két ünnep között végig együtt volt a család, Nagyvadiéknál volt a bázis, fenyő illatú kuckó. Örök hálám érte. Az angyalok idén sem felejtettek el minket.  
















Éva dédi karácsonya

Karácsonyunk Éva dédinél kezdődött, aki sajnos idén nem tudott eljönni a nagy családi vacsira, mivel teljesen elvesztette a látását. Évek óta küzd a sötétség ellen, s bár fényeket haloványan lát még, a lakásán kívül már nem érzi biztonságban magát. A Háromgyerek gondoskodott az "ünnepi nyüzsiről", ráadásul mikor megérkeztünk, tele volt Éva dédi nappalija  a szomszédokkal, s a végén mi is átadtuk a kilincset Namuéknak. Nagyon hiányzott este a fa alól..., igaz Mária dédi 5 percenként tudósította a déd-társat az eseményekről.  

 


hétfő, december 23

Boldog szülinapot Zsuzsi!

Vannak dolgok, melyekhez ragaszkodik az ember, még három gyerek mellett is. Nekem az egyik ilyen "bogaram", hogy karácsonykor találkozhassunk Zsuzsival. Fontos, és kész! Eddig mindig mi mentünk Zsuzshoz (gyerekek nélkül amolyan "csak lássuk egymást villámlátogatásra"), idén ők jöttek el hozzánk, testületileg, kicsit ráérősebbre véve a figurát. Volt egy kis előangyalkázás, meg eszem-iszom, valamint a gyerekek legnagyobb örömére az étkezőasztalt elárasztották a békák... (Hogy mik meg nem történnek Kacsaréten???) Nem is kezdődhettek volna szebben az ünnepek. 











Peti

Peti Berci országos cimborája az oviban. Bercus már régóta tervezgette, hogy elhívja Petit egy kis délutáni mókázásra, de mindig csak távlati tervekről beszélt. Aztán csütörtökön annyira beléhasított a vágy, hogy pénteken el is hoztuk magunkhoz Petit, igaz csak rövid időre, amitől könnyesre sikeredett a búcsú, de ne légy szomorú Peti, folyt.köv.!