Felfedezés

Míg én a gyerekszobát porszívóztam, Boldi és Áron felfedezték, hogy a lufi repked a porszívó felett, csak jó helyre kell tenni. Így a gyerekek a fél délelőttöt a jó poros meleg levegő fölötti mély légvétellel történő kacagással töltötték. (Jó is az felsőlégúti megbetegedés esetén, meg egyébként is....)

Tincs

Esténként, alvás előtt, szopi után szoktunk még egy kicsit beszélgetni Árcsival. Csupa fontos dologról, pl. miket játszottunk ma, és miket fogunk holnap. A csevej egy részében kedves szavakat súgunk egymás fülébe, vagy vicceseket, amin lehet kacagni. Így történt ez ma is. Ültem a földön, ölemben Áronnal, és odahajoltam a füléhez, hogy súgjak, mikor egy rakoncátlan tincs kiszabadult a copfomból, és megcsikizte Áron arcát. Erre Árcsi:

-Mama, ez csiklandós. Visszakapcsolod????

Életképek

Tegnap ilyen szép volt minden:

A mai ámokfutásról majd írok, ha lehiggadtunk....

Torkok gyulladása

Röviden, velősen: Gáspár doktorbácsitól kaptunk 3 matricát, és agyondicsérte a gyerekeket, ám ez mit sem változtat a lényegen: torokgyulladás a köbön. Láz, köhögés, nátha, karantén. Reggelre VP is lázba jött!

A nagy fogás

Nagyvadászéknál van a fiúknak két helikoptere. Amint megérkezünk, mindkét gyerek és természetesen a Nagypapa rástartol a távirányítókra, mi pedig Namuval és Bercivel fedezékbe vonulunk, és kezdetét veszi a légiparádé. A gyerekek és Nagyvadi előzetesen egyeztetett sorrendben röptetnek. Áronom sokszor úgy navigál, hogy oda sem néz (jókorát tud ám csapni egy ilyen masina), de elég ügyesen manőverezget már ő is. Múltkor pl. beirányította az egyik helikoptert a nappaliban álló könyvesszekrény tetejére, ami a plafontól kb. 15 cm-re van (egy felnőttnek pár havi gyakorlás után sikerülhet, esetleg). Ráadásul úgy landolt a szekrény tetején, hogy pont beleesett egy, a szekrény részeit összekötő díszcsíkba, ami gyakorlatilag a háttérben egy 2,6 méter mély üreg. Innentől kezdve állíthatjuk, hogy akaratlagosan lehetetlen kivitelezni a történetet. Árcsi azonban nem ismer lehetetlent, mert egy hétre rá a másik helikoptert is beküldte a süllyesztőbe. Volt ám kesergés nagyüzemben, elárvult távirányító-nézés könnyes szemmel... Én csak annyit ígértem, hogy "egyszer majd a költözéskor"... De a Nagyszülők most sem adták fel ilyen könnyen! VP kitervelte, Nagyvadi pedig bravúrosan kivitelezte a mentőakciót. (Biztos ami biztos alapon Nagyvadi a londoni útján beszerzett két új masinát is, de ezeket a szülők külön kérésére a gyerekek szülinapjára tartalékolják.) Létrára állva, karunkat felnyújtva, a szekrény tetejét lefényképezve megerősítettük előzetes gyanúnkat, miszerint nem állt meg a tetőn, hanem szakadékba zuhant. Aztán Nagyvadi összeszerelt egy, a célnak megfelelő horgászbotot (igazából nem Nagyvadász, hanem nagy horgász, nem is értem miért nem "Nagyhorgi"-nak hívjuk). Mivel 2 hete tilos süllőre pecázni hazai vizeken, Nagyvadi otthon élte ki horgászszenvedélyét. Reggel 8kor átmentem a közértbe, és fél9kor már otthon is voltam, a kis csapat pedig ezzel a látvánnyal fogadott. Gratulálok Nagyvadi!!!! Ez életed fogása! Persze a gépek összetörtek, de egy délelőttnyi bütykölésnek köszönhetően, délután pillanatragasztóval, celluxszal a fedélzeten újból repkedtek, mi meg csak kapdostuk a fejünket!

38,4=15

Péntek este mértem Bobek lázát, és mikor pittyegett a hőmérő, kérdeztem, hogy mennyi. Erre Ő:

- Összesen 15!

38,4 volt! Profi!

Már majdnem...

írtam egy bejegyzést arról, hogy milyen jó másfél hónapja az életünk mindenféle komolyabb betegségek híján. Erre péntek hajnalban felharsant az ugató köhögés, felszökött a láz, és Boldi azóta is náthás, köhög és forró a homloka. Mivel VP nem volt itthon a hétvégén, áttalicskázott minket a Nagyszülőkhöz, ott gyógyítottuk Bobekot, bár eddig még nincs látványos javulás!

Jövő héten felkötöm a "gátyómat" (ahogy Árcsi mondaná), mert nem lesz könnyű Háromgyerekkel bezárva, ráadásul közülük egy beteg.

Hárman a kádban

Mária dédi dacolva esővel, széllel, fájó lábbal

Ez aztán a Dédszülő!!!!! Mit Neki szél, fagy, monszun, kötözött láb, fájó kar...., a dédunokák iránti rendíthetetlen érzelmi köteléktől hajtva, csütörtök délután felrepült hozzánk a harmadikra, és 2 óra hosszat nem hallottam a gyerekszoba ajtajában lévő biztonsági rács csapódását, rázását, azaz Áron és Berci teljesen megbabonázva hallgatták a legújabb kalandokat, vettek részt Mária dédi izgalmas játékaiban. Én meg csak ültem a földön, hallgattam őket, fotóztam, és éreztem, hogy ez most jó, mindenkinek!!!!

Május kilenc

A május kilencedikei programom fix már egy ideje: Sztike és Csaba esküvőjén fogok tanúskodni, ami igen megtisztelő és megható feladat! Még szűk két hónap, mínusz három centi, és kimondják azt a bizonyos boldogítót. Szerdán fél 8 és 8 között felpörögtek az események Kacsaréten: Elaltattunk hármat, megterítettünk négyre, melegítettem a vacsit és némiképp módosítottam az űzött vad style-omon. Mikor VP meglátott, megkérdezte:

-Hú Szívem, milyen csinibogyó vagy! Megfésülködtél?

Hát igen! 3 gyerek mellett már egy esti, pluszban beiktatott fésülködést is észrevesz az Ember!

Sztike! Kérted a hagymaleves receptjét, hát most megkapod:

Ez az étel is a "gyorsan valami finomat" kategória tagja, bár nem vagyok Stahl Judit. Hevítesz olajat, bele lisztet, majd némi kevergetés után beleöntöd a felkarikázott póréhagymát (egy nagy szál, vagy újhagymából két csomag), kevergeted, majd felöntöd némi vízzel, hogy bőven ellepje. Ekkor hozzáadsz leveskockát (én 2 literhez teszek vagy négyet, de ér közben kóstolgatni, szeretem, ha erősebb az íze), majd még vizet, ha szükséges sót. Leveskockából a "szárnyasat" ajánlanám. Mikor majdnem forr, kiveszel egy külön bögrébe és hozzákeversz camping sajtkrémet. Érdemes hagymadarabok nélkül csak levet kivenni, és kis habverővel csomómentesre kevergetni, aztán lassan visszaönteni a levesbe. Kicsit még kavargatod, és kész is. Tálaláskor fokhagymás pirítós kockákat adsz hozzá vagy levesgyöngyöt. Azt hiszem mi a Chio márkájú, zacsis, apró darabos pirítóst szoktuk venni, az a legfinomabb, így nem kell külön ezzel is bajlódni. Ki lehet próbálni egy kevés fehérborral is!

Ja, és mikor melegíted a vendégeknek, nehogy odabújj a legnagyobb gyereked mellé az ágyba, mert éppen bujizhatnékja van, mert akkor kifut a leves, és takaríthatod a tűzhelyet. Igaz???....

Esős napok

Az időjárás miatti bezártság kizár egy csomó programot, ráadásul ez a non-stop szürkeség sem tesz jót a kedvünknek. Hétfőn VP a nap folyamán ráeszmélt, hogy nem tudja hazahozni Boldit az oviból, ráadásul a 10 percenként elszabaduló viharban én sem mertem elindulni a két kicsivel. Azért vannak a jóbarátok.... Cili azonnal elvállalta a nemes feladatot, és elhozta Boldit, ráadásul itthon még vagy két órát eljátszott a fiúkkal. Ki gondolta volna 14 éves fejjel, hogy az osztályfőnököm a gyerekeimet dajkálja majd!? Olyan jó ez így!!! Közben betoppant Eszti, aki magával hozta Jamie Olivert, de szerencsére most volt rajta ruha! Szóval a borús hétfőn is csupa derű volt Kacsarét.

Kedden Zsuzsival megkezdtük a Bercik zenei képzését, Áron szólista közreműködésével, aki egyelőre nem szeret kórusban dalolni. Aztán Berci bemutatta a fényképezőgép által kiváltott mosoly-reflexét:

Szerdán Orsi jött egyet vonatozni, mivel a közös játszóterezést max. csónakokkal tudtuk volna megejteni.

Ma viszont süt a nap, így amint felébred Berci, indulunk sétálni!!!

Áron első eprezése

Vasárnap reggel elugrottunk Budakeszire az Aldiba, és mindenki kapott valami meglepit, pl. Boldi fagyasztott rákot és egy kis csomag epret, mert olyan nagyon szereti. Nyáron, az akkor egy éves Áron kimaradt minden családi eprezésből, ráadásul én is lemondtam róla, mivel a tejjel átjutott pont annyi, hogy Árcsi bepöttyösödjön. Most, közel a kettőhöz feloldottuk az epertilalmat, és Áron is kapott egy kis kóstolót, amit a "nyami-nyami, csudafinom" mondat követett.

Túrós rakottas

Áron mostanában, mikor Berci délelőtt 9 óra fele elalszik, kijön a konyhába, és megkérdezi, hogy ma mit sütünk. Nagyon szeret segíteni a főzésben, de természetesen mindent ő szeretne csinálni az elejétől a végéig. Ezt a túrós édességet többek közt azért szeretem elkészíteni, mert nyugodtan átadhatom Áron kezébe a kanalat és az irányítást, nekem csak az adagolás körül kell kuktáskodnom.

3 tojássárgáját elkeverek 4 csapott evőkanál porcukorral, egy vaníliás cukorral, 5-10 dkg olvasztott vajjal, fél kiló túróval, egy nagy pohár tejföllel, 4 evőkanál liszttel (ha híg a tejföl, többet teszek). Adok hozzá őrölt fahéjat, citromlevet, citromhéjat. Végül 4 almát apróra vágva, mazsolát. Kivajazott tálban sütöm, 180 fokon, kb. negyven percet, de lehet, hogy többet.

20 perc alatt sütéskész állapotba hozható: Melegen a legfinomabb, baracklekvárral.

Kiborult

VP ebéd után hozta haza Boldit az oviból, mivel estig értekezletek lesznek, így a szokásos 4 órai fuvart nem tudta vállalni. 3 napja esik, 3 napja nem mozdultam ki a fiúkkal (bár Bercus nagyokat alszik a teraszon a bölcsőjében, esőkabát-sátor alatt). VP egész héten sokáig dolgozik, és bár érkezik néha felmentősereg, nagyon elfáradtam a gyerekektől. Boldi ki akar sajátítani, csupa olyan játékot játszana, ami a kicsik mellett nehezen kivitelezhető. Áron nyafog, hisztizik. Mindenen összevesznek, megy a huzavona... Berci is sírós, a foga vagy a hasa, ki tudja. Épp letettem aludni, mert láttam rajta, hogy már csak ez segíthet, de Bodi és Áron összeverekedtek egy golyós játék fölött, és Áron elkezdett ordítva hisztizni, mire Berci is felsírt a másik szobából. Én csak ültem a földön, gondolatban előretekertem az órát este8ra, és jóllakott, illatos, pizsamás gyerekek álmos fejeire adtam jóéjtpuszikat, s közben kifakadtam:

-Nem bírom tovább egyedül veletek!
Erre Boldi abbahagyta a bunyót, és megszólalt:
-Jaj Anya, ne aggódj! Játsszuk azt, hogy én is felnőtt vagyok!

Tetris

Ide kellene beilleszteni magunkat VP-vel:

Töltött gombafejek

Mária dédi jóvoltából került be a családi köztudatba ez a recept, osztatlan sikert aratva! Természetesen mindenki fejlesztgette az amúgy tökéletes eredetit, íme az én változatom:

A gombafejeket megpucolom, szárát kivágom, és azt is megpucolom. (A szárakat a gombafejek közé szórom apró darabokban.) Összekeverek kb. 20-25 dkg juhtúrót majdnem egy egész nagypoharas tejföllel, fokhagymával, bazsalikommal, borssal, és megtöltöm vele a gombafejeket, tetejére bacon kerül. Először lefóliázva sütöm 25 percet 170 fokon, majd rápirítok a szalonnára. Rizzsel vagy krumplipürével állati!!!!

Jobban várják, mint a Mikulást!

Árontól az este megkérdeztem, hogy kit szeret nagyon-nagyon.

-A Gaskó Krisztit!- hangzott a válasz.

Aztán jöttek a többiek is szépen sorban: Boldit, Apát, Namut, Bercust és Anyát, Nagyvadit is....

A fiúk szájzuga intenzíven a fültő felé közelít, mikor meghallják, hogy Kriszti jön hozzájuk (no meg egy kicsit hozzám is)!

Remélem a későbbiekben is így fogják szeretni majd az "ősök" barátait...

Boldiék ismét fergeteges bábprodukcióval szórakoztattak minket, pl. hallhattunk egy mesét három halacskáról, akiket mind Máténak hívnak, ezért az anyukájuk, ha szól nekik, mindig hozzáteszi: "Gyere ide Máté fiam, a zöld csíkos/narancssárga/piros csíkos!"

Kriszti! Jó utat Londonba, és a kötelező látnivalókon kívül (köztük Science Museum-mal, aminek a honlapján azt olvastam, hogy időközben ingyenes lett, csak az extra szolgáltatásokért kell fizetned, pl. mozi, szimulátor..), feltétlen nézd meg a Leithon House Museum -ot (itt meg azt írják, hogy 2009 végén nyitnak újra, így lehet, hogy ezt mégis ki kell hagynod...), és ha eljutsz Baker Street-en a The Sherlock Holmes Museum-ig (csak ha már mindent láttál...), ne vedd suttyomban a szádba Holmes híres pipáját, mert már sokan kipróbálták előtted (köztük sajnos én is!!!).
Várjuk az élménybeszámolót!!!

Nokedli

Reggel ülünk a nappaliban, és míg öltöztetem Boldit, Áronnal főzőcskézőset játszunk, azaz rendelek (jobban mondva rendelnék), ő pedig főz és kiszolgál, én cserébe nagyon megdicsérem a főztjét! A menü az esetek 99 %-ban nokedli, ez az előétel, főétel és a desszertnek is szerves része! Már képzeleti szinten is ráuntam, és kértem Áront:

-Árcsi, légyszi főzzél valami mást is, mondjuk egy rántottát reggelire!
-Nem-nem, nokedlit!
-Áron, légyszi-légyszi süss inkább egy csokitortát!
-Nem, nokedlit!
-Áronom, kérlek, úgy ennék egy krumplilevest!
-Csak nokedlit!!!!
-Áron, légyszi inkább főzz egy pörköltöt!
-Jó! (HOPPPÁÁÁÁ)

Megfőzi (két körbeforgás egy kanállal a kezében), majd tálal (másik kanalat a kezembe nyom). Én kóstolok, elalélok, tapsolom, köszönöm. Végül megkérdezem, hogy-hogy készült ez a fincsi pörkölt, mit tett bele? Erre Áronom:

-Hát nokedlit!

Állati

Áron tegnap este, alvás előtt járkált a gyerekszobában, és azt mondogatta, hogy ő egy svábbogár!

Répamese

Nem tudom mi ütött a Háromgyerekbe, de szétrágják a lakást! Mindenki a saját szintjén dolgozik, és sajnos elég hatékonyak! Pl. Áron felelős az egy méter magasságban található bútorszegélyek majszolásáért, és a minap szép kis pusztítást végzett egy komódon. Boldi a bútorok amortizálása mellett, rágcsálja a ruháit, ami külön azért öröm, mert a naiv szülő, amikor megveszi elsőszülöttjének a drágább, de jobb minőségű darabokat, abban bízik, hogy nagy valószínűséggel majd a két öcsike is hordani fogja azt, csak tartson ki a cucc. Rágja a sálát, melegítő gatyájának madzagját, pulcsijának ujját, nyakrészét...

Bercus is besegít a bátyusoknak, leginkább a székek lábait és a csúszda oldalát kedveli.

4 napja elhatároztam, hogy csillapítom a lurkók rágási-késztetéseit, és vetettem VP-vel a közértben másfél kiló sárgarépát, hogy három-négy napig kedvükre rághassanak. Alábecsültem a nyuszikáim étvágyát, mivel egy nap alatt elfogyott bő egy kilót! (A maradékot én ettem meg, hogy Bercinek is jusson!)

Azóta mindig van itthon pucolva, hátha megússzák reszkető bútoraink...

Kemény legény

A délutáni alvás előtt szoptatom Áront, s mikor már 10 perce kortyolgat, kedvesen szólok neki, hogy azért hagyjon Bercinek is! Erre ő morcosan rámnéz, és kijelenti:
- Anya, ez nem Bercié, a szopi Ároné, és kész!!! Komolyan mondom!!!

Krampuszok és krókuszok

El sem hiszem hogy összejött, és Zsuzsit végre két Bercivel a kezében láthatom. Ezidáig mindenki a sajátján gyakorolta a Berci-dédelgetést, aztán cseréltünk erre a két órára.

Kaptam egy gyönyörű krókuszt, ami annyira várta már a napsütést ebben a zuhogó esős időben, hogy a spotlámpák fénye alatt, este 7kor is kinyílt.

Zsuzsival szó esett a Bercik együttes zenei képzéséről, egyedi füleikről, mozgékony természetükről.

Áronomból előtört a fészkesfenevad, lökdösődött, ütlegelt, de az ajtóban mondta, hogy "gyertek máskor is" , úgyhogy bátorság Berci, és gyertek mihamarabb!!!!

Elkezdtem írogatni a recepteket, így ennek fényében, nézzük, mit ettek Zsuzsiék!

Áronnal reggel sütöttünk egy "mazsolás sütit", ami valójában egy pofonegyszerű muffin, csak a cukor nagy része helyett gyümölcsöt sütök bele. 3-4 tojás, 3 evőkanál cukorral (vagy 2 evőkanál és egy zacsi van.cukor) kikeverve, 15 dkg olvasztott vaj, kb. 20-25 dkg liszt, egy zacsi sütőpor, egy-másfél dl tej, csipet só, kevés citromlé és reszelt citromhéj, fahéj (ha túl híg, még liszt). Ezeket robotgéppel összekeverem, majd hozzákeverek 2 érett banánt, egy felkockázott almát, mazsolát (ez nálunk minden sütibe elengedhetetlen). Max. 20 perc alatt összeállítható! 180 fokos sütő, azt hiszem fél órát sült (tegnap direkt percre pontosan megjegyeztem, ill. próbáltam bevésni, csak azóta a Háromgyerek "kiradírozta"..., viszont egy újabb Gryllus dallal bővült a repertoárom...).

Boldinak ez a kedvenc sütije, bár most egy falatot sem kért belőle. Ki érti ezt a gyereket????

A muffinokon kívül sütöttünk répás sütit, igaz ezt a gyerekek segítsége nélkül, előző nap este készítettem. Látványra nem az egyik legszebb darab, de fahéjas porcukorral maszkolható a zord külső. Én kuglóf-formában sütöm, de alacsony marad, és a benne lévő olaj és répa miatt szaftosabb a belseje, bár elsőre nyersnek hittem, de a tűpróba alapján nem volt az. A répa reszelésén kívül ez is gyorsan megy! 3 tojás sárgáját kikeverek bő fél csésze cukorral (elviekben egy kéne, de szerintem az állati édes), egy van.cukorral. Hozzákeverek egy csésze étolajat, 2 csésze lisztet, egy csomag sütőport, csipet sót, egy narancs héját, fahéjat, fél kg reszelt répát, mazsolát. Végül a tojások fehérjét habbá verve, óvatosan hozzákeverem. Az egész egy ragacsos, nehezen kezelhető trutyi, csak semmi pánik!!!

170 fok, légkeverés, nekem egy óra alatt sült meg. Nagyon finom, sokáig friss!!!! Ha lett volna itthon házi narancslekvár, biztos azzal ettük volna, bár így is elfogyott.

Csirkecomb

Tegnap Bobek nem ment oviba, mivel szemészhez vittük. A látása rendben, csak allergiás, ezért hunyorog állandóan. (Nagyon kedves doktorunk van, igaz magánrendelőben, de legalább időpontra megy az ember, és fél órát vizsgálgatta Boldi látását. Ha valakinek szüksége van rá, szívesen megadom a számát.) Boldi kedvében akartam járni, és a 17-es listáról választottam ebédnek valót, csirkecombot sütöttem, rizzsel. Semmi extra a recept: előző nap pácolok, az egyszerűség kedvéért villámpáccal, közé rozmaringágacskák. Egy apró ötlet miatt írom le az egészet: a tepsibe teszek a combok mellé hámozott almát és félbevágott fokhagymagerezdet. A combok tetejét megkenem még mustárral, megszórom majorannával, és kész is. Nem nagy szám, de Áron sokkal szívesebben eszi a rizst, ha hozzákeverem a szaftos, puhára párolódott almaszeleteket, VP pedig a sült fokhagymát (nem olyan büdi) favorizálja. Apróságok, de feldobja. Én a legjobban azt szeretem, ha asztalt szilvával sülnek...

Csintalan

Meg szoktam kéni Árcsit, hogy mutassa meg, milyen mikor örül, mérges, szomorú, bohóckodik... Imádom nézni a mimikáját, csücsörödő száját, hatalmas szemeit... Ma reggel bevettem a listámba egy újabb elemet, és kértem, mutassa meg, milyen mikor csintalan. Erre ő körbetáncolta a szobát és skandálta, hogy "csintal, csintal". Ezek után a vicceset már meg sem kérdeztem.

Boldi síelni tanul

A hétvégét Boldival az eplényi Nordica síarénában töltöttük. Eplény Veszprémtől 6 km, a falu fölött van egy pici domb, amit hóágyúkkal és felvonókkal tettek síelésre alkalmassá. Mi éppen a szezon végét csíptük meg, a 8-10 fok nem tett jót a hónak, de ahhoz hogy Bobek életében először álljon sílécre, éppen jó volt.

Boldi határozott tiltakozása ellenére nem mentünk rögtön a csákányos felvonóval a dombtetőre, hanem a bébipályán kezdtünk. (Vicces, hogy a bébipálya egyik oldalát egy kisebb szakadék szegélyezi, patakkal...)

Boldi rögtön kijelentette, hogy én csak ne akarjam neki megmondani, hogy mit csináljon, mert ő tud síelni. Azzal elindult lefele. Hála a koris rutinjának a súlya végig elöl volt, így simán leért a pálya aljára.

Nem szaporítom a szót: 1 órával a felcsatolás után magabiztosan jött fel a bébifelvonóval, lefele menet meg tudatosan fordult jobbra-balra, sőt még meg is tudott állni, így aztán indulhattunk a csákányossal a dombtetőre.

A felvonózás is sima volt, leszámítva a combizmaim renyheségéből adódó fájdalmakat. Amikor túl voltunk az első fél perc izgalmán, hogy fog-e menni egyátalán a feljutás, Bobi lazán odavetette:
- Apa, mehetsz, innentől egyedül liftezek tovább...

Mikor jöttünk lefele a dombról én nagyon be voltam tojva, hogy leérünk-e két darabban, de Bobek továbbra is hangosan osztotta az észt, és viszonylag simán lejött. Volt persze fikkasztás, de sose hisztizett, hanem fölállt és ment tovább.

Csináltam videófelvételt is, nehogy az legyen, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar, de vigyázat hosszú lett. Az eleje a bébipályán, a vége meg a piros pályán készült. Ráadásul van egy kis Blair witch projekt beütése a kézikamerázástól. Boldi első sínapját végül 7 percesre sikerült megvágnom, és igazán csak azért pakoltam ide ki, mert nekünk fontos emlék, de kikérdezni csak a családtagoktól fogom...

Ki az?

... aki a londoni repülő indulása előtt, a csomagolás helyett rugós focizik a skacokkal?????

Nem kell mindenhol ottlenni

Délután 4 és 6 között hihetetlenül bepörögnek az ifjoncok. Őrjöngés, hangzavar, meg az ilyenkor szokásos protokoll. Próbáltam közbeavatkozni, valami közös játékkal előrukkolni, próbáltam kérni, követelni, meghatni, de semmi. Mikor egy pohár nyugtató víz ivása után visszatértem az őrültek ketrecébe, Boldi odasúgta Áronnak:
-Itt jön a gonosz mostohánk.

Ekkor villant át az agyamon, hogy nem kell nekem mindig, mindenhol, minden szituációban velük lennem. Kiültem megírni ezt a bejegyzést, s közben csak fél szemmel skubizom, hogy mikor kell Bercust kimentenem az arénából.

30 perc pankráció után kidőlt a csapat és Berci is megúszta! Juhééé!!!

Tereget

Miközben Berci alszik, Áronnal teregetek. Áron szokta adogatni a ruhákat, én pedig mindegyiknél megkérdezem, hogy vajon kié. Ma, mikor a melltartómat teregettük Áron előzékenyen közölte:

- Ez a szopié!

Boldi megmondja a tutit a síelésről

Vasárnap reggel fél nyolckor Bobek már telefonon keresztül megmondta a tutit a síelésről Nagyvadinak és nekem. Aki tud az tud!-gondoltuk magunkban.

Megy a gőzös, megy a gőzös

Kis Lórival felépítettük Sodor-szigetét (fiús anyukák előnyben), és egész délután zakatoltak a pályán a kis gőzösök. A készlethez tartozik mindenféle kiegészítő, köztük a víztoronnyal, ahol a gőzösök "tankolhatnak". Mikor elkészültünk Lórival, igyekeztem elmagyarázni és megmutatni neki, hogy melyik állomásnál mi a vonatok feladata. Próbáltam rávezetni, és a víztoronynál segítségként megkérdeztem:

-Lóri, tudod-e hogy mit tankolnak ezek a gőzösök?
-Nem.
-Ezt szoktál inni, és este a kádban ebben fürdesz.
-Tudom, szappan.- csillant fel Lóri szeme.
Hazafelé az autóban állítólag egyértelműen és jól hallhatóan szülei tudomására adta, hogy élvezte a kacsaréti vonatozást, és ha rajta múlna, még mindig tologatná Thomasékat.

Freestyle

Míg hétvégén VP és Bobek Veszprém mellett síelt (holnapra talán elkészül az útifilm), Bercussal és Árcsival a Nagyszülőknél vendégeskedtünk. Szombat délelőtt miközben Berci az emeleten aludt és Namu szintén fent zuhanyzott, én Áront etettem a nappaliban. Falatkákat vagdostam a tányérjába, mikor megszólalt a telefon. Tudtam, hogy az Anyukám nem hallja, Berci viszont fel fog ébredni, ha sokáig cseng. Gyorsan kiszaladtam az előszobába, felvettem. 5 másodperc alatt mondtam le a 80%os wellness-hétvége kedvezményről, mikor eszembe jutott, hogy a kést okosan bent hagytam Áron mellett az asztalon. Szaladtam vissza, de útközben megcsúsztam a parkettán és teljes lendülettel nekiestem a fotel karfájának. Pont olyan volt a jelenet, mint mikor a rajzfilmhősök üldözik egymást, és a sarkon a lábaik kiszaladnak alóluk. Utólag visszagondolva nagyon mókás az egész, akkor viszont annyira beütöttem az oldalamat, hogy kb. egy percig nem kaptam levegőt, csak összegörnyedve feküdtem a földön, Áron pedig rémülten kérdezgette, hogy mi a baj mama, de én alig bírtam egy-két szót kipréselni. Hihetetlen, de Anyukám megérzett valamit a zuhany alatt, és vizesen lejött, addigra az ájulás szélén voltam. Szerencsére lassan rendeződtek a dolgok, és a kés visszakerült a konyhába. Szombaton minden légvétel fájt, a bordáimnál kicsit belilult...

Egy élmény volt, de tényleg! Én a büdös életben nem estem még ekkorát, és soha nem ütöttem meg így semmimet.

Áron aznap többször figyelmeztetett, hogy "siessünk, fussunk, de mama, te nagyon vigyázz"!

Orálisan fixált

Áronom a reggeli szopizás közben 3 cumit szorongatott a kezében. Nem bízza a véletlenre!

Képtelenség

Bercinek két foga van alul középen, szorosan egymás mellett. Hogy a csudában tudja csikorgatni őket?????