Kutyagolás

Az elmúlt héten többször kirándultam Ottival és Kerével. Vasárnap Árcsi és Bercus is velünk kutyagoltak.Otti hősiesen tűrte a kiképzést, a fiúk szeretetmaceráit. 

Rorschach

Bercusék rengeteget kézműveskednek az oviban, szinte minden nap születik egy újabb remekmű, változatos eszközökkel, különféle témákban. Jelen alkotás címe (mi is lehetne más???!!!): "Az alatvaló" (Bercus még azt is hozzátette, hogy a művének jobb felső sarkában látható 3 vonal egy üldözéses jelenetet örökít meg, a középső "jó" vonalat üldözi a két szélső "gonosz" vonal, és valószínűleg a képen kívül csatázni is fognak egymással.) . 

Margitsziget

Szeretem az őszt. Szeretem a színeit, illatát, lágyságát. Elhatároztam, hogy idén, míg kitart az őszbe hajló nyárvég, igyekszem a lehető legtöbbször sétálni erdőben, parkokban, a halasztható itthoni teendőket meghagyom a télnek. 

Duna-part

Nyáron a Duna-part csak a strandot jelentette, múlt hétvégén viszont biciklikkel és egy rollerrel felvértezve tágult a kör, és rájöttünk, hogy bár életünk egy jókora szeletét a Dunakanyarban töltjük, a legjobb részeket eddig még nem láttuk. Még egy-két év, és családilag belehasíthatunk az igazi aktív pihenésbe.

Hajnali kérdés

Vasárnap hajnali fél 6kor Árcsi aktuális álmából ébredve:
-Mama-mama-mama, kérdezhetek valamit?
- Áron, nagyon korán van és vasárnap, aludjunk még egy kiscsit....
-De mamamamamamamama, csak egyet, egy valamit kérdezheteeeeeek?
-Jó Áron,de utána próbálj még aludni egy kicsit!
-Mama, te befogadnál egy medvét?
-Nem. - ((fél 6kor ne várjon senki körmondatos magyarázatokkal tűzdelt választ...))
-És egy nyugisat???????? - faggatózott tovább Árcsi.

A kerítésen kívül és belül

Múlt hétvégén Bogdányban voltunk, megnéztük a pilisi vénasszonyok nyarát, ami varázsával lepipálta a nyári napokat. Bár még nem esett elég eső a gombászáshoz, a szederbokrok termései pedig már leszáradtak, remekül éreztük magunkat a kökörcsinek között a réten. A Mócsai-tanyára épp állatkarbantartás közben érkeztünk, így amilyen mázalink volt, a szamarat  és a kecskéket a kerítésen belülről is szemügyre vehettük, sőt a szamarat kis is porolták a fiúk, aztán meg én őket.   

Felnőttprogram

Már 2 hete elmondhatom, hogy mindhárom kacsaréti gyermek intézményes nevelésben is részesül, mellyel szoros összefüggésben igencsak felszaporodott a szabad(abb) óráim száma. Az első pár nap nagyon élveztem a dolgot, előre megfontolt szándékkal telezsúfoltam magam programokkal, igyekeztem élvezni a 18 éven felüliek társaságát (meg Liziét és Sztike pocakját). Ez könnyedén ment, a nap sütött, a barátnők csicseregtek. Délután mosolygós, kipihent anyukaként mentem a Háromgyerekért, akik addigra már nagyon-nagyon hiányoztak. Aztán egy 3 napos betegség következett, majd 2 nap iskolai/óvodai szünet, és azóta nem találom a helyem. Annyira vágytam a csendre, rendre, nyugalomra, most meg taszít az áhított magány.    

Áron és a nők

Múlt héten meglátogatott minket Dudu és Luca. S bár a lányok leginkább VP-vel (exof) szerettek volna beszélgetni, Áron igyekezett magára irányítani a figyelmet, bevetette a "kincsesládás-trükköt":

-Lányok, nézzétek csak, adok nektek ékszert, és választhattok majd pénzt is! - mondta az ifjú sármőr. 

Miután Áronom osztott egy kört a kincsesládájából, behívta Dudut a szobájába, és magukra csukta az ajtót....

Mi lesz itt még???????

Szüret

A virágok és fűszernövények mellett idén is próbálkoztam a teraszon némi zöldségtermesztéssel. Még tavasszal vettem két paradicsompalántát, amit "koktélparadicsomnak" árultak, bár a dolog már júliusban kezdett gyanussá válni, mikor meghaladta a másfél méteres magasságot.... Egész nyáron locsolgattam, kötözgettem, óvtam a széltől, bogaraktól. Nőtt is termés, a két palántán 8-10 darab összesen, így az idei befőzés elmaradt, de apa azért szüretelhetett. Vigyázat, 18 éven aluliaknak a képek csak nagykorú felügyelete mellett ajánlottak, vagy még akkor sem.

Jó, ha van

-Az anyukának miért kell gyerek? Hogy tudjon valaki játszani vele? - kérdezte elalvás előtt Arcsi.

Halászlé

A váraszói turné egyik fénypontja vagy pontyja volt a frissen főzött halászlé, amit ott helyben prezentált Laci. Mivel a neje bajai, ezért értelemszerűen az ottani metódus szerinti hallét főzte. A recept: a ponty sózott fejét farkát, keszeget és törpeharcsát lobogó forró vízben főzzük egy órán át az apróra vágott hagymával, majd a végén utánaküldjük a paprikát a halszelettel és aztán megesszük. Célszerű a halat előtte versenyben megpuceválni, és a végén odébblökdösni a gyerekeket, hogy nekik ez nem való.

A váraszói terítékből egyébként Éva nagymama is főzött egy halászlevet, ami szintén isteni volt. Kicsit sűrűbb, mert ő minimálpaszírozással készíti, és kicsit csípős, mert beleesett egy zöldpaprika is, és tényleg nagyon jó volt. Biztos annak is köszönhető, hogy a váraszói ponty se nem iszapízű, se nem kövér, ellenben halízű. Nyamm-nyamm.

Testvérem, barátom

Tegnap délután, átöltözés közben megkérdeztem Bercustól az oviban, hogy ki a barátja, ill. van-e már barátja.

-Persze, hát az Áron. - válaszolta.
-Melyik Áron? - s már tekert is az agyam, hogy a kiscsoportban ki is lehet az a bizonyos Áron-barát.
-Hát, amelyik a pocakodban volt.- felelt Bercus.

A nagy fogás

Már hetek óta terveztük, hogy lemegyünk nagycsaládilag Váraszóra horgászni. Eljött végre a nagy nap, pontosabban két nap, mert ottalvós horgászatot terveztünk: Nagyvadi, Boldi és apa a köménymag az éjszakát a lakókocsiban a tóparton, míg Namu, Dóri és az "ikrek" Pétervásárán az Aranykakas fogadóban töltötték.

Szombat reggel indultunk, de már előtte való este beütött a krach: Vadi telefonált, hogy a Gulyáslaci lent van csütörtök déltől, és megállás nélkül kapkodja ki a kétkilós potykákat a vízből, most tart 10 darabnál.

Na ettől rögtön ránkjött a mehetnék, de végül türtőztettük másnapig.

Reggel elindultunk és 10 felé már a parton ültünk. És ahogy kell ott ültünk másfél napig, gyakorlatilag 0 kapással. Az idő gyönyörű volt, a levegő hibátlan, minden tökéletes volt, csak a kapás hiányzott.

Aztán vasárnap kora délután egy öngyilkos ponty akasztotta fel magát az úszósra, utána még egy kárász a fenekezőre. Mivel mind a két esemény az én botomon történt, ezért Boldi bedobdta a durcát, és csak az segített rajta, hogy miután a család többi része hazaindult, beindultak a halak és Bobek 2 óra alatt fogott vagy 25 törpeharcsát.

Így aztán végül heppienddel zárult a hétvége.

Szmog

Múlt héten szerdán egy, csütörtökre már két beteg gyerekem volt itthon, ráadásul VP és én is lebetegedtünk, csak a keménymag, a pályakezdő Bercus bírta a gyűrődést. Áron (és mi is) valami vírusfertőzést szedett össze, bágyadt volt, kicsit lázas, fájt a torka. Boldi 3 napig 5 másodpercenként köhögött, folyt az orra, éjjel kettőkor még nem aludt, a sok köhögéstől pedig hányingere lett... A doktornéni azt mondta, hogy bármilyen fura, Boldinál ez csupán allergia, rengeteg ilyen esete van jelenleg, főleg olyan gyerekek, akik amúgyis érzékenyek felsőlégutilag (Boldi kruppos, sokszor van torokgyulladása...). Adott egy gyógyszert, ami nagyon hatásos, de olyan "erős", hogy nem ajánlatos vele iskolába járni. = Boldi köhögése enyhült, de helyette egész nap bágyadtan hevert, én meg hüledeztem, hogy ez még nooormális???? Aztán szombat hajnalban összecsomagoltunk, és irány a Mátra. Se gyógyszer, se köhögés, egészen vasárnap este 9-ig, mikor is Boldi kiszállt szeretett fővárosi otthonunk előtt az autóból. Azóta köhög, nagyüzemben. Eshetne egy kis eső, és ez a szeptemberi vénasszonyok nyara is enyhülhetne, mert rátelepedett a városra a szmog.  

Opera

Múlt héten Áronék csoportja operába ment. Eddig is tudtam, hogy belevaló óvónénik nevelgetik a Szitakötőket, de ez a bátorság és bevállalás lenyűgözött. Én hárommal sem merek elindulni az Operába, nemhogy 23-mal.........
A gyerekek élvezték az előadást, és az utolsó 10 percet leszámítva csendben ámultak-bámultak, hallgatóztak. Árcsi azóta is sokat mesél róla.
Áron aznap reggel (elfeledkezve a rá váró kalandról) nem akart elindulni itthonról.

-Nem megyek ma oviba, jóóóóóóó?
-Áron??!! Elfelejtetted, hogy ma operába mész a rózsaszín ingedben (ez a kedvenc, a legünnepibb)?
-És ott majd művészkedni fognak???? - kérdezte Árcsi.

http://fidelio.hu/edu_art/interju/philipp_gyorgy_a_noe_barkaja_emblematikus_mu
 

Mogyoró

Berci megkezdte az óvodai pályafutását a Boldi és Áron által kitaposott úton. Érdekes adat, hogy immáron minden óvónéni elmondhatja magáról. hogy jár(t) hozzá Vargagyerek.

Berci nagyon várta már, hogy Áron óvodájába járhasson, így nagy örömmel ment az ismerekedős napra is, ahová Dóri kísérte. Némi praktikus anyai nyomásra választotta Berci a labdát ovis jelnek, ami azért jó, mert Boldié is az volt, és könnyű 137 alkalommal belerajzolni egy ruha címkéjére. A választás közben Dóri kaján örömmel nézte, amint a rutintalan egygyerekes egy "lépegető exkavátor - nyergében bajszos kun legénnyel" jelet engedett választani a gyerekének. Lúzer...

Az első igazi ovis napon a négy fiú elindult az anyuban sült pogácsával az oviskolába. Boldi, mint tapasztalt öreg, átfogta Berci vállát a lépcsőházban, és miközben bandukoltak lefelé, imígyen oktatta Bercust:

- Berci! Az óvodában szót kell fogadni! Ha egy játékot akarsz, amivel valaki játszik, akkor kérd el tőle, de ha nem adja oda, akkor menj odébb! Senkit nem szabad megverni! És tanulj meg beszélni, jó? Érted?

- Étem.

Aztán beértünk, utat vágtunk a síró kiscsoportosok között, és mielőtt könnyes búcsút vehettem volna Bercitől, az elhúzott a konyhasarokba játszani Áronnal. Nagy nehezen azért visszarángattam, de így is 10 mp alatt végeztünk az ismeretek átadásával és az érzelgősséggel.

Délután, mikor Dórival megjelentünk, azzal fogadtak minket, hogy Berci szuper ovis, játszik, jól eszik, aranyos, de van egy kis baj: alvás helyett járkál, és piszkálja a többieket, valamint kétszer kereket oldott, a konyháról hozták vissza a csoportszobába.

Mi meg az anamnézisban azt írtuk le diszkréten, hogy egyedül alszik, ami szent igaz, de azt nem tettük hozzá, hogy azért alszik egyedül, mert egyébként felpiszkálja a többieket. 

Este beszéltem Bercus fejével, meg másnap reggel az oviban, és megértette: azóta, ha altatás van, akkor vagy alszik, vagy csukott szemmel pihen a helyén.

Amikor érte megyünk, már (még) ébren szokott lenni, és amint meglát minket, odaszalad és anya nyakába ugrik, és nem is nagyon akar lejönni onnan, de mikor kérdezzük, hogy jó napja volt-e az oviban, akkor mindig azt mondja, hogy igen.

Szóval egyelőre minden ok.

Fogassal

Míg VP és Boldi osztálykirándultak, mi sem tétlenkedtünk a kicsikkel, hátizsákot ragadva fogaskerekűvel felmentünk a Széchenyi-hegy tetejére, ahol 3 játszótér van egymás mellett, juhé.