Múlt évben, mikor még Boldi is ovis volt, gyakran tartottunk összejöveteleket délutánonként valamelyik ovistárssal, vagy Pannival, Gergővel... Most, hogy Boldi suliba jár, negyed nyolckor indul a csapat (VP, Boldi, Áron), és fél 5-fél 6 előtt sosem érnek haza. Boldi minden tanszerét bennhagyja a suliban, csak heti egyszer, pénteken hozza haza az iskolatáskáját, benne azokkal a könyvekkel, füzetekkel, melyekben dolgoztak azon a héten. Boldiéknál negyed 9től 4ig tart a tanítás, nincs ki- és becsengetés, a gyerekek tempójához igazodik minden. A leckét is bent készítik el fél három és fél négy között, így nem kell a vacsi közben stresszelni a hulla fáradt kölköt és a család többi tagját....
A hosszú nap eredményeként Boldi tudása gyarapszik, viszont teljesen ki van purcanva mire hazaér, fél nyolckor pityereg, hogy nem szeretne fogat mosni, mert annyira fáradt.
Hétvégén igyekszem pótolni a kimaradt közös időket, rengeteget társasozunk, kirándulunk, focizunk a kertben. Nehéz megszoknom, hogy ilyen keveset van velem, és tudom, lesz ez még így se...
Múlt hét csütörtökön Luxi és Cili látogattak meg minket, s igaz Judit néni nem tudta megvárni Boldi érkezését (majd pótóljuk), Cili maradt estig, olyan jó volt beszélgetni, nevetni, egy kis társadalmi életet csempészni újra a hétköznapokba.
Ennek örömére az ananászos sütin is újítottam egy kicsit: eper került a közepére, ami esztétikailag és kulinárisan is emelte az élvezeti értékét. 
