Lesz ebből még négykézláb

Béke

Áron nagyon szereti Bercust, és a kezdeti féltékenységet a hátunk mögött tudva, egyre gyengédebb és kedvesebb hozzá, pedig senki nem kéri rá. Csak így tovább!!!!

Fejetlenség

Az Ikeába menet a kis agresszor Áron nagy örömmel tépkedte a keze ügyébe kerülő képes újságot, majd közölte:
-Nézd Anya, leszakítottam a néni fejét!

Busy world

Reggel Boldival és Áronnal lementünk a Millenáris Parkba, hogy közben Anya nyugodtan tudjon ebédet csinálni. Sokan nem voltak, de Vera vezetésével jól imitálták, hogy Tündérországban sütnek, főznek, sétálnak. A főzés topichoz Áron is hozzátette a magáét, mikor a főnéni kérdezte, hogy na mit tegyünk még a levesbe, akkor Áron megfellebbezhetetlenül közölte, hogy cukrot. Aztán Boldi is tett javaslatot, miszerint a kenyérbe kell vaníliarúd is, de ez nem számított hibának, mert tündérkenyeret sütöttek és abba az kell, amit szeretnek.

Én meg csak lógattam a lábamat, mert Bobek nagyon helyesen pesztrálta Áront, kézen fogta, vonszolta ide-oda, csak néha kellett rászólni, mikor nem vette észre, hogy Árcsit már nem a lábain húzza, hanem az oldalán.

Közben volt idő a többi szülőt is megnézni: a szombat délelőtti program rendszerint az apukák elfekvője: Eriggy valahova, ne legyél láb alatt. Vidd el a gyereket is!

És az apukák bárgyú mosollyal a fejükön viszik a gyereket a legközelebbi foglalkoztatóba, és titkon még élvezik is az egészet.

Na elkalandoztam. Pont hazaértünk ebédre: sült csirkecomb, rizs, uborka, Marinál paprika. Ez a verhetetlen combo mindig elégedett csöndet teremt az asztalnál. A nagy nyugalmat most megzavarta kicsit, hogy felváltva egyesével kiájultak az álmosságtól a gyerekek az asztaltól, de ezt mindig jelezték előre egy teli pohár víz felborításával.

Délután visszamentünk a Kaláka koncertre, ami szokás szerint nagyon jó volt, leszámítva a mellettem ülő anyukát, aki hangosan visítva örült minden egyes bekonferált számnak, megelőzve a teremben mindenkit, és még félhangosan énekelte is az összes számot, így alig hallottam a saját szólamomat.

Koncert után Bobeket lepasszoltam a Zöldkőbe, mert a nagyszülők vitték A dzsungel könyvére, a rest of Boldi meg ment az Ikeába vacsizni, meg a lehányt(és emiatt kimaródott- Dóri megjegyzése, nehogymá azt higgyék, hogy nem mostuk ki, majd leszakadt a mosógép dobja) szőnyeg helyett újat venni.

Most nyugi van, folyik a konyak, megy a mosogatógép és bódottság van.

Majdnem

5 hónapja dédelgetek egy álmot, ami ma majdnem megvalósult. Szerettem volna egy olyan hétvégét, amikor a Háromgyerek egyszerre alszik délután, és így a felnőttszakasznak is lehetősége nyílna egy kis kikapcsra... Ma koradélután, úgy 2 óra felé már-már megvalósúlni látszott, de annyira felspannoltam magam azon a tényen, hogy egyszerre alszanak, hogy csak forgolódtam az ágyban, körülöttem szuszogás, de én képtelen voltam elaludni... Az álommanókkal vívott ádáz küzdelmemnek egy "anya, gyere" fohász vetett véget.

(Rajtam nem múlott, én rendesen aludtam-vp)

Ne csinálj ilyet többet, Boti!

Boti délelőtt rendesen ráijesztett Magdira, amikor is egy 2 méter magas csúszda tetejéről lefelé a 90 fokos lejtőt választotta a 30 fokos helyett, és a landolásnál jól megütötte, lehorzsolta az arcát. Szerencsére kéznél volt egy jegekkel teli pocsolya... A harci sérüléseket nem sikerült megörökíteni, mert délután a 2 óra közös játék alatt nem néztek fel a fiúk, így legalább maradt egy kis idő Magdi lelkét is lejegelni.

Gyermekkoromat idézve

Hú de mennyire szerettem azokat a délutánokat, amikor Mária nagyi jött értem a suliba, ill. azokat a hétvégéket, amikor nála aludtam. Móka és kacagás, de a legjobb fajtából. Séták; ősszel levélseprés a Júlia utcában, majd fejes bele; este görög regék; fogócska a parkban; patakmederben túra a telken; málnaszörp; különös illatú, hangulatú lakás és egy rendkívüli személyiség, ahogy mi akkoriban hívtuk, "szupernagyi"...

25 év alatt annyi változott, hogy Mária nagyi dédivé cseperedett, és most a dédunokák élvezik azt a fajta együttlétet, amiért én anno bármit hajlandó voltam megadni! A minap Áronnak jutott belőle két órányi, s míg Berci kint aludt az ónos esőben az erkélyen, Áron és Mária dédi egymásba feledkezve játszottak a gyerekszobában. (Én pedig hatalmas kezdeti lépéseket tettem a számítógépemen eluralkodó őskáosz felszámolásában.) Köszi Dédi!

Mosom a kezeimet

Sokáig töprengtem, hogy írjam-e avagy sem, de végül annyira zseniálisnak tartottam a majdnem 22 hónapos kisfiam vulgáris szófordulatát, hogy közzéteszem.
Az elmúlt 4 napban a hányásnak és hasmenésnek nem kis szerep jutott gyermekeim körében. 3 nap diétát követően igen fogékonyan sajátítja el az ember kölke a különféle étkek elkészítéséről szóló dallamokat, mondókákat, mint pl. a "töröm, töröm a mákot", hogy finom kalács legyen belőle, vagy a borsóleves fűszerezéséről értekezőt. Ez utóbbit előénekeltem Áronnak vagy háromszor, majd ránéztem, hogy most próbálja meg! ("Borsót főztem, jól megsóztam, meg is paprikáztam....") Az alábbi eredmény született:
-Borsót főztem, jól lefostam, meg is kakikáztam...
Már-már ovis humorról van szó, de szerintem zseniálisan vegyítette az új dallammal az elmúlt napok történéseit...

Kacsaréten már 5 hónapja

több a nevetés, nagyobb a boldogság, több puszi cuppan, nagyobb a nyüzsi, több a kakis pelus a szemetesben, nagyobb a fáradtság, többször szoptatok és eggyel megnövekedett gyermekeink száma. Ezzel az eggyel itten, ni:

Napfény a jégen

Mesés este

Szóval az úgy volt, hogy karácsony előtt, még novemberben kaptunk Évi nagyitól egy adventi naptárat, amiben nem csoki volt, nem is játék, hanem 24 pici könyv, mindegyikben egy (nagyon) rövid mesével. Esténként ezeket olvastuk föl a Háromgyereknek. Ezek viszont egy idő után átvették a kezdeményezést, így született egyik este ez a maratoni mesedélután.

A videón 5 kis mese hallható, sorrendben a következők:
A nagy golfmeccs, /amiben egy Maci a kapus(???!)/
A szááá tíz nyuszi /amiben az alvási motívum egy bizonyos Péterhez kötődik/
Amikor lemerült elem /itt a cím egyben a mese több mint fele/
Brumi maci és a virágok /na ki kapja a virágot?/
Amikor bekapcsoltam a zenét hangos lett /Ez egy sajátélményt feldolgozó mese/

És bár az is nagy durranás lenne, ha olvasnák a meséket, de igazából éppen helyben költötték azokat.

3 in 1 kupac

2 in 1

Berci

Abszolút bukta

Reggel a spejzban ujjbábot találtam az édességes dobozban:

Hányattatásaink

Egy valamit nehezen viselek a gyerekekkel kapcsolatban, mégpedig a hányásos betegségeik melléktermékeinek eltakarítását. Tegnap este alvás előtt szoptattam Árcsit, amikor is reggeliig visszamenőleg áttekintést nyertem az aznap fogyasztott falatokból... Ott ültem a földön telibehányva, és még úrrá sem lettem az első émelygésemen, mikor jött a második adag, majd a harmadik, negyedik.... Egész éjjel szőnyeget, hálózsákot, tréninget, pizsamákat mostunk. Amikor kezdtem kikészülni a mosdóban végrehajtott "nagyjaletakarítás" közben, berobbant VP mély lélegzetet véve, és "vigyázz szívem, majd én folytatom" kiáltásokkal vette át a stafétabotot, amit lépcsőházban történő séta után visszaszereztem magamnak.

Hajnalban félálomban szoptattam Bercit, és életében először ő is bukott sugármeghajtásos oltárit (nevezzük bukásnak a csecsemőhányást), mosógépért kiáltósat. Arra jó volt, hogy elhesegethessem a "talán nincs elég tejem a fárasztó éjszakák alatt" gondolataimat, mert úgy látszott, van.

A fotók közlésétől -kivételesen- eltekintünk.

Olvass el!!!

Tudom, hogy hihetetlenül hangzik, de ismételten tönkre ment a telefonom, és szinte az összes telefonszámom odalett. Aki hív, annak gyorsan elmentem újból a számát, de sok-sok barátot nem tudok utolérni! pl. Kingáék, Eszti, Dia, Andi, Dani..... Sok embernek az ünnepek alatti üzeneteit sem tudtam megválaszolni, amiért ezúton is...
Ez a telefonom 2 hónapos, de a garanciális javítás/csere nem adja vissza az évek alatt gyűjtögetett "kapcsolatokat". Igen-igen, nem szabad megmosolyogni a papír-ceruza noteszeket, már belátom.
Kérlek, ha rég beszéltél velem (és még szeretnél) írj egy sms-t a neveddel, vagy csörgess meg! Köszönöm!

Vargatesó

Áron és Boldi az ébédlőben játszadoztak az asztal alatt, mikor hallom, hogy Áron odaszól Bobeknak:
-Vargatesó, figyelj!

Nagyvadi

Egy éjszakára átmentünk Namuékhoz, mivel VP wellness-hétvégére utazott a tanári karral, én pedig nem akartam egyedül éjszakázni a 3 gyerkőccel, valamint nekem is jár egy kis kimozdulás...

Bobek mostanában Nagyvadász telefonjával fotózgat. A szombati ebéd előtt lencsevégre kapta Nagyapját, s közben megszületett "Nagyvadász" beceneve:

-Nagyvadi, csííííz!

Bárcsak 10 centivel hosszabb kezem lenne...