Kis félreértés

Tegnap megdöbbentő felfedezést tettünk: vannak, akik rossz idő esetén csak azért mennek az Ikeába, hogy ingyen beadják a gyerekeiket (vagy azok közül a legnagyobbat) a játszóházba, míg a középsőt a gyerekosztályon kirakott játszószőnyegen játszatják másfél óráig, aztán ha mindenki megéhezett, akkor olcsón bezabálnak a vásárlóknak fenntartott étteremben. Szerencsére mi már a nyitás után 15 perccel a helyszínen voltunk, így Bobek belefért a játszóházi létszámba. Mivel sejtettük, hogy ebédnél tömeg lesz, ezért ki se használtuk a kétórás limitet, ami után kicsapják a gyereket a prérire, hanem fél12-kor kajáltunk és elégedetten néztük, hogy micsoda nagy sor tud kialakulni.

Teli hassal aztán lementünk a piactérre, ahol a két nagyobb konstatálta, hogy itt is lehet kocsit tolni, mint a Kaisersben, úgyhogy Áron azonnal "Kifli, kifli!" csatakiáltással hadonászott a babakocsiból, míg Boldi indítványozta, hogy vegyünk tejszeletet. Nehezen lehetett őket meggyőzni arról, hogy ez inkább a hosszúnyelű cipőkanál otthona...

Rejtvény

Próbáljátok kitalálni, hogy az alábbi beszélgetés szereplői közül ki a fiú és ki a lány?

- Valamit csinálni kellene a halkonzerveinkkel, mert mindjárt lejárnak. Arra gondoltam, hogy jövő héten csinálok belőlük Helga-féle halkrémet, vagy valami olaszos-tésztás cuccot, vagy megtöltök velük cukkinit, vagy...
- Mit szólnál, vacsorára vajas szardíniás kenyérhez?

Nyugodt pocok után fájó pocak

Berci ma séta után aludt még egy jókorát a bölcsőjében, nyitott erkélyajtó mellett. Aztán egyszer csak jöttek a pocakbántalmak, és vége lett a csendespihenőnek.

Evőcimborák

Áron felfedezte, hogy a pöttyös külső finom belsőt takar. Ebben nagy szerepet játszott Bobek, aki reggel-délben-este, meg a köztes étkezések alkalmával is előszeretettel húzza le a barna rúdról a pöttyös köntöst. Szóval a gyümölcsevészetünk lankadóban, amit egy lelkiismeretes szülő nem hagyhat annyiban. A mai almázáshoz evőcimborák mozgósításával csináltam kedvet: Beültettem Árcsit az etetőszékbe, és a tál alma mellé fektettem az aktuális HVG-t, címlapján a Miniszterelnökkel, hátulján egy reklámarccal. Nagyon szépen ettek mind a ketten, és Áronnak is csak három gerezd után jutott eszébe a gyümölcs elleni lázongás, és alternatív "udi" követelése.

Gasztrofuccs

Boldogult gyerekmentes korunkban viszonylag rendszeresen fordultunk meg Dórival pizzériában. Nekem különösen jó volt, mert a sajátomon kívül biztosan számíthattam Dóri adagjának felére is.Mióta gyerekek vannak, azóta inkább házhoz rendeljük a pizzát, Bobek nagy örömére, aki fizetni szokott. Egy-egy céggel addig tart a kapcsolat, míg nem történik meg valami gikszer.Olyankor aztán egy darabig no pizza, majd ha már nagyon vágyunk rá, akkor új cég.

Így szakítottunk az Avantival két éve, miután egy besameles után az egész család a fajanszot ölelgette. Egy év múlva - balgán - ismét bizalmat szavaztunk nekik, de akkor meg nyers pizzát kaptunk szénfekete talppal. Máig rejtély előttem, hogy csinálták...
A következő az Al Capone volt. Általában jó tészta, gazdag feltét volt a jellemző, de egy alkalommal túl gazdag volt, mert egy légy koma is ott figyelt kisütve a kukoricák közt. Na azóta nem nagyon erőltetem a családi pizzázást.
Ma feljövet a postaládában volt 2 pizzás lap, na, gondolom megnézzük, hátha.

Boldi meglátta a lapot és azt mondta

- Nézd, apa! Innen szereztük a legyeset?
- Igen Boldikám - és fordultam azonmód a szemetes felé, elsüllyeszteni a papírt.
- Nincs kedvetek pizzát rendelni vacsorára?

Hát nem volt.

Áron szereti a könyveket

nézegetni és tépkedni. Napi rutinná vált a papíranyag csócsálása, vizualizálása, a képanyag verbalizálása. Kedvencünk még mindig az "Anna és Peti", a maga aprólékosságával, gyönyörű színes rajzaival, rövid történeteivel.

Bandi bácsi

Boldi egy hete jár judozni, vagy ahogy Bandi bácsi (a judo guru) állítja, "mozgáskultúra fejlesztésre". Ma egy hatalmas aranyéremmel a nyakában állított haza. Az, hogy miért kapta, számomra még mindig nem világos, annyi derült ki a történetfoszlányokból, hogy szerepet játszott benne egy bordásfal, meg a bátorság, ügyesség, amit a többiek tapssal, Bandi bácsi meg éremmel honorált.

Ezt nem fényképeztük le, de van egy jó kis kosárlabdás fotó. Az is kedvelt sportunk.....

A modern kor gyermeke

Árcsi megkaparintotta Namu slusszkulcsát, majd odament a hintalovához és annak fejénél próbálta a kulccsal beindítani a pacit. Gyite-gyite...

E/1

Ha már az előző bejegyzésben ismételten áradoztam Áron csipogásáról, feltétlen meg kell említenem (nem ám csak úgy mellékesen, hanem főcímként), hogy Áron egyes szám első személyben beszél magáról, a megszokott "baba + E/3" helyett, így pl. "mászom","kérem","adom"...

Álmából

Boldi ma hajnali 3kor felült az ágyban, és azt mondta nekem:
-Mama, téged szeretlek, de aludni nem szeretek.
Utána visszadőlt és hortyogott tovább.

Áron újabban beszél álmában. Egyszerűbb szavakat mond, pl. igen, nem, ide, oda.
Amúgy egész nap beszél, szinte már minden szót mond (az ésszerűség határain belül, így pl. "reciprocitás" kizárva, pedig az apja tanítja ezt is), elképesztőan jól kommunikál. Tegnap ebédnél sóska volt a menü tojással és krumplival. Áron meg is mondta:
-Bizony finom!
Este tejbegrízt főztem, majd amikor szedtem Áronnak, ő rámnézett és:
-Kakaó???
Mondtuk is VP-vel, hogy Boldinak 4 évet kellett várnia, míg megkóstolhatta a kakaót, Áron pedig már másfél évesen kapja... Hiába Boldi már kitaposta....

Mogyoró

Boldi allergiás a mogyoróra, pöttyös lesz tőle az arca, pattanásos a popsija. Az oviban tavaly kiderült, hogy tulajdonképpen az olajos magvak mindegyikére érzékeny. Bogdányban a hétvégén a kertben szedtünk mogyorót, és Bobek nagyon kedvesen törte nekünk, de valószínűleg becsusszanhatott egy kóstoló, mert estére bepöttyösödött. Berci arcocskáján 5 napja szaporodtak el az anyatejes kiütések, olyan mintha kamaszodna. Boldi tegnap szemrevételezte tesója kiütéseit, és megkérdezte:

-Csak nem ő is mogyorót evett?

Kiruccanás

Csütörtök este megkértem VP-t, hogy a hétvégén vigyen el a második kerületből. Ő felajánlott egy kirándulást a harmadikba, de én messzibb tájakra vágytam. A terhesség utolsó, valamint Berci életének első hónapjában nem igazán mozdultam ki a környékről, ami nem jelentett szobafogságot (elég kevés időt töltünk a lakásban), de a "bezártság" érzése kezdett elhatalmasodni rajtam. Háromgyerekes családanyaként az ember szereti összekötni a kellemeset a hasznossal, így jött az ötlet, hogy szombaton irány a telek, ahol lenyírjuk a füvet (és közben felfedezünk egy méretes csőtörést...), és utána beülünk a helyi Napraforgó étterembe (amit teli gyomorral és tiszta szívvel ajánlok!!!!), majd ebéd után bóklászunk egyet a vendéglő előtti Duna-parton, játszótéren. Nagyon ideális és gyönyörű hely gyerekeseknek. A nyáron megépült a bicikliút Dunabogdányig, így autóval vagy két keréken is megközelíthető (érkezhetünk hajóval. A faluban van egy non-stop nyitva tartó pékség, zseniális túróstáskával. A főúttól jobbra Duna-part (vizisport teleppel, meg az említett étteremmel, szép homokos szabadstranddal (teli kiskagylókkal), balra hegyoldal kiránduló útvonalakkal. Bogdány végén van egy rév, kishajóval át lehet menni a szigetre, ezen kívül Visegrád kb. 2 perc kocsival, és Esztergom sincs messze. Jó kis hely....

Berci egy hónapos

Csibész

A hétvégi képtermés szemezgetése közben egyszerre kiáltottunk fel VP-vel ennél a képnél:

- Jaj, milyen nagy csibész???!!!

Nem kell minden bejegyzéshez szövetet is írni, ugye???

Áron játszik

Áron szeret könyvetnézegetni, az "Anna és Peti" a kedvence; szeret bújócskázni, együtt számolunk tízig (az egyet, hármat, ötöt, hatot, nyolcat, tízet ő is velem mondja); szeret zsinór végére kötözött gurulós játékokat húzogatni maga után a földön. Lázba hozza minden, ami Thomasos.

Szereti a hintalovát. Kedvenc időtöltése a játék-mustra, amit a több doboznyi játék szobaközepi kiöntögetésével kezd és zár. Nem igazán érdekli a labda, sem az autók (Boldi után hihetetlen változás). Szeret zenét hallgatni, és a magnó előtt táncolni.

No és ezt az egész bejegyzést azért írtam, hogy feltehessek még pluszban ilyen sztárfotókat a királyfiról:

Cumikirály

Amióta Berci megszületett, Áron szájából nem lehet kivenni a cumit, amit azelőtt 17 hónapig egyszer sem használt. Bercinek vettünk 2 cumit, biztos ami biztos alapon, de Áron megkaparintotta az egyiket (majd a másikat is), és azóta csak evésekhez veszi ki. Cumival a szájában beszél, hisztizik, rohangászik, él és virul. Először "tumtum"-nak, majd "tumbo"-nak, manapság pedig "tumi"-nak hívja, és elég kétségbeesetten, malacvisítós hangon keresi, ha elkóborol. Azt hiszem ez a cumi még egy ideig Áron szájában marad, és bár a képeken előnyösebb, ha a szája is látszik, még mindig jobb, mintha cigizne vagy megállás nélkül enne ez a szerencsétlen középső gyermek.

Ovi

Idén Bobek már középső csoportos ovis. Kiscsoportosként minden délben a kaja után Dóri hozta el busszal, ami több okból sem volt ideális. Először alig maradt Dórinak ideje az itthoni dolgokra: egy kis takarítás és főzés után fél12-kor már rohanhatott is be az oviba, másodszor meg Boldinak sem tett jót közösségi szempontból, hogy csak félnapos gyerek volt. Kimaradt egy csomó zsúrból is, mert ezeket általában - ebben a korban - a szülők bonyolítják egymás közt, jellemzően délután.

Boldi egésznapos ovissá minősítésének elvi oldalát jelentősen megtámogatta az a gyakorlati tény, hogy megszületett Berci és így megoldhatatlan lett Boldi déli evakuálása.

Maga a szoktatás úgy nézett ki, hogy első nap mondtam Boldinak az oviban, hogy

- Szia Boldikám, legyél jó, apa fog jönni érted alvás után.
- Ebéd után gyere értem!
- Maradj itt az alvásra is, de nem muszáj aludni, én meg jövök érted fél négy fele, jó?
- Jó.

És így is lett. Boldi kettőből egyszer alszik is délután, és már többször volt úgy, hogy mikor megyek érte, akkor kint bandázik a kertben, de odajön és azt mondja:

- Most még egy kicsit játszom, de aztán ha megunom, akkor menjünk haza anyához.

Az oviban ő lett a társasjátékfelelős, imád társasozni és ezt már a többiek is észrevették. Ahogy Szilvi ovónéni mondta éppen ma, hogy olyan, mintha Boldi a kiscsoportot átaludta volna, most meg kinyílt, és még az is kiderült, hogy emlékszik pl tavalyi versre is (Gomba, gomba, gomba/nincsen semmi gondja...)

Most meg, hogy beindul hétfőtől az ovisdzsúdó Bandi bácsival, alig lehetett megvigasztalni a kocsiban, mert még hármat kell aludni addig.

Csocsó

Az egész csocsóőrület még nyáron kezdődött a Balatonon. Vonyarcon a szállóban volt egy csocsó, amire Bobek rákattant valahogy és dobáltatta Nagyvadásszal az ötveneseket. Ráadásul igazi küzdelem nem is alakulhatott ki, mert a rudak fejmagasságban voltak Boldinak, így aztán a mindenkori ellenfélnek csak korlátozott lehetőségei voltak.

A balatoni nyaralás után nekem néha be kellett menni a suliba ezt-azt intézni, és az egyik alkalommal Bobek is jött és kapásból felfedezte a Forrás osztály csocsóját, amit a hanukavásárbeli bevételből vettek. Ezek után mindig biztatott, hogy még pakoljak nyugodtan, mert ő addig is csocsózik. Mióta pedig beindult az ovi, minden nap, mikor elhozom, kell menni a Forrás termébe három menetet játszani. Győzni nekem nem szabad, de a szoros vereség belefér. Ilyen alkalmakkor tanulja meg az alábbi szakkifejezéseket:

- Apa, jössz föl, mint a talaj! - amit én kiegészítek egy vízzel. Vagy ha hátrányból fordít, akkor fenyeget:
- Vigyázz! Feltáltosodok, mint az állat!


Annyira bejött neki a csocsó, hogy családunk másik szenvedélybetege, Dóri, vett a Vaterán egy asztali csocsót. Ma este adtuk oda neki, és úgy örült neki, mint még semminek.

- SAJÁT CSOCSÓ! - ez volt a konklúzió, majd egész este ment a foci. Az ágybaküldés egy kicsit nehézkes lett, sőt azt is megkaptam, hogy

- Nullára szeretlek, mert undok vagy, mert nem hagysz játszani a csocsóval! - Anyának meg kiadta a feladatot:
- Nézd a labdákat, hogy ne legyen gól. De ne aludjál egész éjjel!

Most meg itt alszik mellettem és remélem csocsósat álmodik...

Motortöltő

A csocsó mellett a másik esti játék a motortöltős. Egy pályán csődarabokat forgatva kell benzinnel tölteni először motorokat, később autókat. Az idő fogy és ahogy megyünk előre egyre több autót kell elküldeni.

Bobek eleinte csak nézte, ahogy én játszom, aztán ki is próbálta. Mostanra sokat fejlődött a technikája, egyre jobb stratégiával kötögeti a csöveket és rendszeresen eljut a hetedik-nyolcadik pályára. De hogy ez mennyre nem egyszerű, azt ki is lehet próbálni: itt ni

Persze vigyázunk, hogy Boldin ne hatalmasodjon el a gépmánia: esténként közösen lenyomunk 2-3 menetet, aztán Boldit ágybadugjuk, és ha elaludt, akkor Dórival egymás mellett motortöltőzünk éjfélig. Nekem már sikerült eljutni a sárga autókig, de ott olyan szemétül adja a csöveket, hogy nem igaz. De a géppel hangosan kiabálni csak a Dóri szokott...