Ovi

Idén Bobek már középső csoportos ovis. Kiscsoportosként minden délben a kaja után Dóri hozta el busszal, ami több okból sem volt ideális. Először alig maradt Dórinak ideje az itthoni dolgokra: egy kis takarítás és főzés után fél12-kor már rohanhatott is be az oviba, másodszor meg Boldinak sem tett jót közösségi szempontból, hogy csak félnapos gyerek volt. Kimaradt egy csomó zsúrból is, mert ezeket általában - ebben a korban - a szülők bonyolítják egymás közt, jellemzően délután.

Boldi egésznapos ovissá minősítésének elvi oldalát jelentősen megtámogatta az a gyakorlati tény, hogy megszületett Berci és így megoldhatatlan lett Boldi déli evakuálása.

Maga a szoktatás úgy nézett ki, hogy első nap mondtam Boldinak az oviban, hogy

- Szia Boldikám, legyél jó, apa fog jönni érted alvás után.
- Ebéd után gyere értem!
- Maradj itt az alvásra is, de nem muszáj aludni, én meg jövök érted fél négy fele, jó?
- Jó.

És így is lett. Boldi kettőből egyszer alszik is délután, és már többször volt úgy, hogy mikor megyek érte, akkor kint bandázik a kertben, de odajön és azt mondja:

- Most még egy kicsit játszom, de aztán ha megunom, akkor menjünk haza anyához.

Az oviban ő lett a társasjátékfelelős, imád társasozni és ezt már a többiek is észrevették. Ahogy Szilvi ovónéni mondta éppen ma, hogy olyan, mintha Boldi a kiscsoportot átaludta volna, most meg kinyílt, és még az is kiderült, hogy emlékszik pl tavalyi versre is (Gomba, gomba, gomba/nincsen semmi gondja...)

Most meg, hogy beindul hétfőtől az ovisdzsúdó Bandi bácsival, alig lehetett megvigasztalni a kocsiban, mert még hármat kell aludni addig.