Kriszti újra itthon

Letelt a 4 hónapig tartó számüzetés, így Kriszti háta mögött hagyva a fagyos, sötét északot, hazarepült a jó kis fagyba, sötétbe. Első útjainak egyike Kacsarétre vezetett, és ott folytatta a fiúkkal, ahol a nyár végén abbahagyták. Boldi folyamatos csipogások közepette bontogatta az ajándékhegyeit, köztük a verdás alsókkal, meg autós gumicukikkal. Illedelmesen (külső kényszerek nélkül!!!!) több ízben megköszönte az ajándékait, majd Bobek is átadta Krisztinek a sajátját.Áron is örült a meglepiknek, és orálisan fixálta magát egy műanyag hajóhoz, ami békésen úszott a nyáltengerben. (A képen Boldi alsógatyeszainak tartóját tisztítja, mint egy akvárium falára feltapadt alga evő hal.)

A közös ebéd után (ahol többek között fogyasztásra került a "világ legdrágább krumplilevese", de erről majd Apa ír később), Áron altatása közepette kokettált Krisztivel: a lakás két végpontjából tartottak szemkontaktust, melyet csuklótekerő kézmozdulatokkal gesztikuláltak is. No szóval, a következő 4 órában volt forralt bor, fadíszítés, élménycsere. Januárban sűrű folyt.köv. várható!

Mit csinál a Nagyvadász a kórházban, ha unatkozik?

Ezt ni

Érdemes megvárni míg betölti!

Az elmúlt 3 nap best of Boldija

Vasárnap a Zöldkős ebéd közepette, Zsolti félig óriáskígyó üzemmódban, de tányérjában még megannyi jó falattal, valamint az asztalon a folytatással, kérdően Esztire nézett és megkérdezte:
- Mit kell még megennem?
Boldi erre az asztalfőről nem értve Zsolti kérdésének költői mivoltát odavágta neki:
- Azt kell megenned, ami az orrod előtt van.

Ma reggel Boldi épp a túró-rudiját majszolta, miközben Apa és én felváltva öklendeztünk kedves vírusunknak köszönhetően, majd Áron mászott ki a szobából hihetetlen hörgések és köhögések közepette.
Boldi halál kóma fejjel kijelentette a tutit:
- Itt csak én vagyok jól egyedül.

Délután mézeskalácsokat dekorlátunk (aztán meglepődni majd Boldi ajándékán!), és Bobek megállás nélkül majszolt. A 10. táján szóltam neki, hogy talán lassan elég is lesz... Erre Boldi kivett még egy sütit, és beleharapott. Én kérdően ránéztem. Erre ő:
-Ezt is megeszem, mert várja a barátja.- és a hasára mutatott vigyorogva.

Hanuka afterparti

Ma bemutatkozott Kacsaréten a mentorcsoportom. Pikk vagy más néven Ale csoport. Hoztak virágot Dórinak, ajándékot Boldinak és Áronnak, és távozóban megköszönték a vendéglátást. Amíg meg itt voltak, túlestünk a hanukai ajándékozáson, ahol helyes, személyes ajándékokkal lepték meg egymást és persze engem is. Utána felették a harmadrészét annak a sütinek, amit hoztak (inklúzíve Rákóczi túrós és csokis kuglóf), majd heveny játékba csaptunk át. Szóval jól éreztük magunkat.

Boldi teljesen feloldódott: az ajándékozáson ő is beült a körbe és végigvárta mindenkinek az ajándékozását, és aztán a gyilkosozásba is beszállt, lebuktatva Mátét, a detektívet.

És a végén még volt egy kis váááááááázás:

tapsi-hapsi

Állaspont

Áron egyre biztosabban ácsorog, akár 10 percig is.

Sőt megy ez már egy kézzel is!

A másikkal meg lehet matatni közben.

Beeeeeeeee

Az elmúlt napokat

Namunál töltöttük. Bobek láza egy nap alatt lement, de a torka fájt. Péntekre Áron is belázasodott, így az egyenletes nagyszülői támogatás és hőmérséklet érdekében csak tegnap este jöttünk haza. Boldi teljesen meggyógyult, Áron még szörcsög és köhög. Időközben VP nem bírt ellenállni Boldi félig megrágott almájának, így most fáj a torka rendesen.
Tegnap délelőtt kiloptuk Nagyvadászt a kórházból. Már 11 napja élvezi az egészségügy legújabb vívmányait. A vadásztalálkozó igen jól sikerült, Namu még Tást is az asztalra varázsolta. Nagyvadászt elvileg csütörtökön engedik haza, de még nem biztos. Szurkolunk!!!!!!!

Forró éjszaka

Kedd este Boldi szokatlanul nyugisan jelentette be fél9-kor az ágyban, hogy
- Elég a szotyiból, tele van a hasam, most alszom.

Fél 10-re aztán kiderült, hogy mi volt ennek az áldott jógyerekségnek az oka. Addigra ugyanis sikeresen feltornázta a lázát 39 fok fölé, hörögve vette a levegőt és és félrebeszélt. Ekkor még sikerült belediktálni szájon át lázcsillapítót, ami ideig-óráig levitte a lázát, de hajnalban megint arra keltünk, hogy a láza felszökött, ráadásul az éjjel ivott vizeket sikerült visszahelyezni az ágyra, így lázcsillapító kúppal és hűtőfürdővel köszöntöttük a reggelt. Szegény Bobek kicsit sírdogált és közölte, hogy

- Mindjárt hány lesz - és nem tévedett, de talán éppen ezért nem is akart szájon át lázcsillapítózni. Egyre csak ezt hajtogatta:

- Nem kérek varázsszirupot és nem kell kupak - azaz kúp.

Délelőtt kijött a dokinéni, felírt antbiotikumot, meg vadiúj lázcsillapítót, de ezzel együtt se nagyon sikerült tartósan 39 fok alá menni. Ja, és belekukkantott Áron likaiba is, és megállapította, hogy ő is beteg: szörcsög, piros a torka, némi zörejjel.

Délután Boldit megint megkupakoltuk, de most már kellett mesét is költeni az együttműködéshez. Szóval a betegséget gonosz manók okozzák, akik hajlamosak elbújni Boldi hasában. Ők csinálják a lázat, ami ellen be kell vetni a lázcsillapítót, aki ha a varázsszirup (átlátszó), akkor fölül megy be, ha kupak, akkor hátul, de ha bent van, akkor kiabál a lázzal, míg az kicsi nem lesz, és akkor már ki lehet púzni. (Ezt a részét gyakorolta is Bobek rendesen...)

Na mármost a betegséget okozó manóhoz nem elég a lázcsillapító, ehhez már kell a Lilla doktornéni által kevert Másik Varázsszirup, a fehér, amit Biotikum Antalnak hívnak, és ő intézi ell a "gónosz" betegségmanókat.

Mivel fél óra alatt csak annyit ért a lázcsillapító, hogy 39,4 ről 39,2-re vitte le a lázat (bár szerintem ez csak mérési hiba volt), ezért megint hűtőfürdőztünk vagy negyed órát, majd kijöttünk, megtörölköztünk, Dóri lázat mért 36,7!!!, és azóta Bobek csipog, percenként közli, hogy
- Most meggyógyultam! -, majd nagyokat fingorászik, amit most már tapssal kell köszönteni, mert jó, hogy büdös, de igazából ez csak lázgáz...

Most már majd 3 órája alszik, mi meg hüledezünk és tapogatjuk a gyereket mindenhol, de csak nem lázasodik. Lehet, hogy tényleg elfújta a szél?

Szalóki Ági 2

Hurrá! Találtam a Lauder honlapján képeket a vasárnapi koncertről. Mivel a mi képeink igen csak homályosak és sötétek, ezeket is felrakom. Az egyiken jól látszik, ahogy Bobek zavarban van és repülőt hajtogat a füléből, a másikon pedig teljesen kimelegedve piheg. Azóta többen megállítottak a suliban, hogy
- Hallom, Boldi majdnem tönretette az Szalóki Ági koncertet!!!
Szerintem ennek egy gyerekkoncertbe bele kell férnie, no persze a gyerek nevelésén is igyekszünk csiszolni. Egyébként meg mindenről az Alma koncert tehet, mert ott végig lehetett örjöngeni az egészet. Azért Zeneakadémiára nem készülünk mostanság Bobekkel.

Szófacsar

Imádom Bobek nyelvújító törekvéseit! Íme néhány:
koha- konyha
kosda- skoda
pizsó- peugeot
redőnymese-diavetítés
kérek valami szinomat-finomat
süt kumpi-sült krumpli
süt kumpi ház- McDonald's
kupic- kupac
fájni lesz- fájni fog
babzsák- óvódai lábzsák
pizsma-pizsama
tásos- társasjáték
ezt ist- ezt is
is nem- sem

Rokoni szálak

Tegnap reggel megkérdeztem Boldit:
- Tudod-e, hogy ki Apa felesége?
- Igen, Anya.- mutatott rám Boldi.
Pipa, jöhet a következő pár.
- Tudod-e, hogy ki a Nagyvadász felesége? (Helyes válasz: Nagymama)
- Igen, én vagyok.- mutatott magára Bobek.

Jól indult a reggelem!

Boldi ébredés után, csukott szemmel azt mondta, hogy:
-Nekem a legjobb barátom anya!

Szerintetek hány túró-rudit kapott reggelire?

Szalóki Ági

Ma délután az iskolai könyvünnepen (8.) vettünk részt. Úgy volt, hogy csak megtekintjük az eseményt, de Boldi mást gondolt.

Igazából minket a legeslegjobban a Szalóki Ági koncertje érdekelt, így aztán a két gyerekkel lehetséges másfél órát erre szántuk. Kezdetben nem is volt baj, mert a koncert elején Boldi viszonylag nyugodtan ült a tornatermi padon, egy csomó más gyerekkel, bár néha lökdösődött ültében a szomszédokkal, de ez nem volt zavaró. A zene élvezete közepette háromszor esett le a padról hátrafele, de még ez is rendben volt.

A koncert közepefelé Szalóki Ági csinált egy kis táncolós blokkot, majd interjút is készített a gyerekekkel. Valószínűleg menet közben azt is kiszúrta, hogy Boldi jó formában van, mert "kis energiabombá"-nak szólította, és míg a többi gyerek lovásznak, vagy ékszerésznek készült, addig Boldi több lépésben azt vallotta, hogy iskolás lesz, aztán nagy, végül hogy dolgozni fog.

Na ettől fogva nem nagyon lehetett bírni gyermekünkkel: végigpogózta a hátralévő negyedórát, függetlenül attól, hogy gyors, vagy lassú szám ment. Dóri közben villogtatta a szemét, hogy csináljak már valamit, de ha elkaptam, akkor üvöltött, ha engedtem, akkor csöndben volt, csak ugrabugrált. Nyugton csak akkor volt, mikor Ági éneklés közben maga mellé állította.

Szóval a végére azért én is megizzadtam, pedig végig ültem.

Oborzil mindeközben békésen rágcsálta az előtte ülő néni székét és ördöglakatot csinált annak retikülcsomója és a saját ujja segítségével.

Utólag mintha az elemis tanítókat láttam volna számlálni, hogy akkor mikorra is várható Boldi iskolaválasztása...

Alma a Müpában

Ezt a zenei és társadalmi élményünket már egy hete aggattuk magunkra, de azóta is emlegetjük, és hallgatjuk a cd-ket.

Ahogy Szalóki Ágit, úgy az Alma zenekar terméseit is melegen...


Lacusék voltak az ötletgazdák, mi pedig boldogan mentünk. Adél élvezte élete első koncertjét, és így tett Boldi is, bár ő már rutinosabb közönségnek mondható.
Szóval mi ott leszünk minden hónap első szombat délelőttjén a MüPában az ingyenes Alma koncerteken, és remélem egyre több ismerőssel találkozunk majd.

Nem esett a hó, de eljött

Zsoltit idén is sikerült rávenni arra, hogy beöltözzön jelmezbe és elkápráztassa Boldit, mint Mikulás. Idén csatlakozott az eseményhez Réka a földszintről, és egy picit Orsi is. Boldi teljesen megszeppenve ült be Zsolti-Mikulás ölébe, és próbált tagadni a keresztkérdések során, hogy, nem, nem szokott csalni a "társos" közben, na jó tényleg a kékkel egy picit, illetve Apára sem szokott ráütni. De mivel az egyenleg alapvetően pozitív volt (Áron szeretése, foci, gyurmázás az oviban és egyéb kéázművesség), jöhetett a csomag. Illetve csomagok.

Réka picit bátortalanabb volt, messziről, némi szülői tolmácsolással válaszolgatott a kérdésekre, és a végén neki is jutott csomag.

A sok csokira tekintettel az anyukák egyeztették a glicerinkúp-készleteik állását, majd a Mikulás távozott. Kisvártatva megjött Zsolti, aki pechjére pont nem találkozott a Mikulással, de szerencsére Boldi részletes beszámolót adott arról, hogy ő milyen talpraesetten és szabatosan válaszolgatott a Mikulásnak, pedig ez eredetiben inkább csak bólogatás vagy fejrázás volt.

Aztán mindenki hazament, mi meg lefektettük az összes csemetéinket.
Esztinek és Zsoltinak meg köszi még egyszer!

10 perc alatt

Áron megpróbált borostyánt enni (hatszor), majd benjamin ficust (ez köztudottan mérgező növény), megtalálta Namuéknál a fotel mögé rejtett ágyúgolyót, szétszakította a szalagfüggönyt, kirámolta a konyhai szemetest, végezetül konnektor felé közelített kinyújtott mutatóujjal. Én sem unatkoztam... Jó dolog a járóka???

Teázós

Társasjáték közben (mivel pontosan 2,5 órája játszottunk ugyanazzal a dobok-lépek típusúval) úgy éreztem szellemi frissességem megőrzése érdekében innom kell egy earl grey-t.
Boldi megkérdezte, hogy ez most felnőtt tea? Mondtam, hogy igen, ez fekete tea, kicsit keserű, de tettem bele mézet, nyugodtan megkóstolhat egy kortyot. Így is történt, majd hatalmas grimaszolások közepette megszólalt:
-Mama, te idd meg a teát, én majd a mézet.

Híre ment

Ma délben felsétáltunk Namuékhoz, közben pedig útba ejtettük a Pasaréti téren található hízlaldát, hogy vegyünk egy kis medvetalpat, mivel egy hete minden este erről szól a mese. Bementünk, és Bobek rögtön megkérdezte, hogy itt rosszalkodott-e a maci. Erre a cukrász ránknézett és mosolyogva azt mondta:

- Hallottam a történetről!
Talán Mária dédiék ilyen nassolósak?????

Nedvek

Boldi este mesélte:
-Mama!A Dan nem jött ma oviba, mert folyt belőle lé. Úgy hívják takony.