Beni

Szerdán végre eljutott hozzánk Beni, az ovis legjobb cimbora, Zöldkő utcai barát. A fiúk régóta vágyakoztak már egy családlátogatásra, de ezidáig a kicsik betegeskedése miatt ez nem valósulhatott meg. Bercusom köhögött, így őt száműztük a Nagyszülőkhöz (nagyon nem kell sajnálni), de Benivel ismét helyreállt a kacsaréti nemarány. A fiúk be voltak sózva, már a lépcsőház is zengett a csipogásuktól, Boldi házigazdaként kalauzolta Benit a hazai terepen, még azt is elmesélte, hogy Béla bácsi melyik lámpakörtét cserélte ki a minap. A fiúk tankoltak egy kis energiát, majd kezdetét vette a játék. Csocsó, biliárd, hoki, Thomas...

Volt egy halovány vacsipróbálkozás, Beni az idegen helyen is jól kiszámítható vajas pirítóst választotta (tiszta Boldi...), aztán némi málnás nyalánkság, és már rohantak is vissza a szobájukba. Sajnos a zord szülői tanács fél8 tájban véget vetett a mulatságnak, de remélem hamarosan folyt.köv. (terveink szerint egy pizsamabulival)!

Heves-jeges

Mária dédi elképesztő energiákkal büszkélkedhet! Másfél órán keresztül görgette a kertben hóemberünk különböző testtájait, előtte pedig a gyerekszobában varázsolta el a fiúkat.

Árcsi és Bercus nagyon élvezik a nagy havat. Árcsi, a lovag, a hős, a kertben is folytatja az elemek ellen vívott ádáz küzdelmeit. Órákig próbálja kiszabadítani a fák törzseit a gonosz hó fogságából, majd a bokorban rejtőzködő rút szörnyek nyakába hajigál hógolyókat, aztán botkarddal csatázik a kerti sárkányok ellen. Megnyugtató, hogy legalább a mókusokat eteti (tegnap mogyorókat nyomkodott a hóba, így sütött/fagyasztott nekik tortát)... Berci lapátol, leporolja a fatörzseket, járkál fel s alá. Mikor megunja, vagy fázni kezd, szó nélkül a lépcsőház felé veszi az irányt, csak érje utol az ember.

Végre volt időm és kezem fényképezni!!!!

Elkészült az idei első hóemberünk, igaz Áron + Bercus háromszor is lefejezték, de negyedszerre Mária dédi túljárt a fiatalság eszén.

A búcsúnál ismét záporoztak a "maradj még!", "mikor jössz legközelebb?" mondatok. Hiába, egy Szuperdédi az Szuperdédi télen-nyáron!!!!

Kezdődik?

Reggelre Berci szeme visszanyerte régi méreteit és színét. Gondoltam (csendben és halkan), meggyógyultunk.

Már majdnem belekezdtem a délutáni szunya ideje alatt a "hurrá egészségesek vagyunk" témájú bejegyzés megírásába, mikor Bercikém kruppos köhögéssel hűtötte le a lelkesedésemet. Szegénykém ült a kiságyában, és fogta a torkát. Valahogy így kezdtük egy hónapja is... Ez valami körforgás? Jön a nátha, köhögés, majd a hányás, hasmenés, kötőhártyagyulladás??? Remélem éjszaka nem lesz semmi....

Lefelé a lejtőn

Boldinak másodszorra volt léc a lábán, és büszkeségtől dagadó atyai szívvel és bepárásodott tekintettel bocsátom közszemlére az alábbi vágatlan felvételeket:






Miközben kint síeltünk, eszembe jutott, hogy még mindig tananyag-e Az alföld. Itthon meg is hallgattuk a youtube-on Latinovits előadásában. Maradjunk annyiban, hogy Sándor kicsit elvetette a sulykot, és biztosan nem tudott síelni. Még úgy is, hogy Kokava nem a Kárpátok.

Bók

Reggel ebédet főztem, és Áron asszisztált hozzá. Mikor elkészültünk, kaptam egy jókora bókot:
-Nekem olyan finomat főztél, amilyen finomat lehet! Betömöm a gyomromnak a pocakjába!

Téli sportok

Hétvégén Boldival megpattantunk a családtól és elmentünk Kokavára síelni. Az idő szombaton ragyogó volt, vasárnap kissé szürke, de ideális síelőnap volt mind a kettő. Boldi tavaly már síelt egy napot, most hozzátett kettőt.

Már tud felvonózni tárcsással, egyedül; lejön hóekében, fordul jobbra-balra, de nem ám csak ötletszerűen, hanem karók közt szlalomozva is! Ha fárad, akkor mellőzi a kanyarodást és csak úgy lobog le a hegyről, ilyenkor gyakoribb az esés is, de persze apa a hibás.

Aprés ski meg csocsóztunk, billiárdoztunk, néztünk "amerikafocit", közben szotyiztunk és söröztünk is. 1000 pontosnak nevezném a hétvégénket.

Töltök majd videót is, de most ízelítőül egy-két kép.

Áradás

Hétvégén, míg Boldi és VP Szlovákiában síeltek, Bercussal és Áronnal a nagyszülőknél vendégeskedtünk. Áron még a szokásosnál is többet csipogott, állandóan intézkedett, nem volt egy perc üresjárat sem, lubickolt Nagyvadi figyelmében, ritka, hogy Boldi nélkül Nagyvadizzon.

Szombat délután Nagyvadi elaludt a fotelben, Áron pedig ezt kihasználva a hasán ülve játszott. Egyszer csak kérdi tőlem Árcsi:

-Mama, ugye van pelusom?
Nem volt...., szegény Nagyvadi úszott.... Jó kis ébresztő....

Árcsi a tegnapi sikerre való tekintettel ma is próbálkozott. Épp Nagyvadi nyakában ülve masszírozta Bercussal Vadi fejét, mikor csibészesen megkérdezte:

-Becsurranthatok?

Még estére is jutott a jóból. Mikor hazaértünk, és kivettük Áront a kocsiból, furán, hatalmas terpeszben közlekedett. Hihetetlen! Egy vékonyka Pampers mire képes, bezzeg az alsógatya + body+nadrág+pulóver+overál átázik....Csak a zokni maradt száraz.

Végtelen történet

A család egészségügyi állapota már majdnem optimalizálódott, mikor beütött a következő undormányos nyavalya. Igaz Bercus hasa még fájdogál, és a hasmenés sem múlt el teljesen, én már-már 100%osnak könyveltem el a sikert, hurrá-hurrá 30 nap alatt kilábaltunk!
De nem! Berci reggel úgy ébredt, hogy váladékozott a szeme! Délutánra teljesen bedagadt, könnyezik, gyulladt.... Óránként antibiotikumos szemcsepp, kenőcs...

Már várom a pontot a történet végére!

Románc

Krisztit jobban várják a gyerekek, mint a Mikulást! Áron nem rejtette véka alá érzéseit, és a délután folyamán többször közölte Kriszti nyakában csüngve, hogy "csak téged szeretlek". Bercus is lelkesedett, sokat rötyögött, kokettált!

Ráadásul, amíg aludtak a fiúk, volt egy kis időnk megbeszélni a felnőttek dolgait is.

Jó volt ez, nagyon!

Rokonok

Bobek ma Esztiéknél vendégeskedett (és ellógott ezzel egy úszást). Délután szétcsapott végtagokkal henyélt a nagyágyon, mikor Pannus fölémászott és váratlanul szájon puszilta. Mire Bobek ijedten:

- Atyaisten! Most feleségül kell vennem?

Mókus

Mostanában a délelőtti sétálás kimerül némi molyolással a kertben. Amíg volt hó, addig azt lapátoltuk, aztán a maradék jéggel fociztunk, de most, hogy már az sincs, a kikövezett útról végre eljutunk a saras zöldig. A kertben van jónéhány óriási fa, melyeken rengeteg mókus él. Tegnap messziről kiszúrtam egyet, amint egy nagy levélkupac tetején kapirgált. Odalopóztunk Áronnal, és legnagyobb meglepetésemre a mókus 2 méteres közelségbe engedett minket (Áron kezében hadonászó piros lapát), és csöppet sem zavartatta magát. 10 perces show-műsort láthattunk, fára föl, fáról le, hatalmas ugrásokkal egyik ágról a másikra, engem a frász kerülgetett közben. Pont volt nálam fényképezőgép, csak a kártya hiányzott belőle, no de minden nem lehet tökéletes.... Gyönyörű kis állat ez a mókus. Délután meg is beszéltük a gyerekekkel, hogy biztos azért engedett magához ilyen közel minket, mert éhes volt (VP szerint veszett...), így ma vittünk neki mogyorót, amit szétdobáltunk a levélkupacon, elrejtettünk az odúkban.

Málnás

Estére végre visszatért Bercus étvágya. A gyomra még mindig rendetlenkedik, egész éjjel ordított, de legalább este már evett pár falatot. Boldi étvágyával az utóbbi napokban nem volt gond. Vacsira 5 db virsli + nagy szelet pirítóst követően is lecsusszant némi desszert:

Felolvasztottam egy adag mélyhűtött málnát, és a tetejére olyan felvert habot öntöttem, amibe egy-másfél pohár natur joghurtot kevertem. Nagyon szeretem, mikor valami egyszerre savanyú és édes. A gyerekek már leadták a rendelést egy következő adagra.

Ovis beszámolók 3.

Mesebolt

Feltöltve: 2009.12.16.
A Zebra nem csak gyalogátkelőhely és nem csak csíkos állat (milyen lehet a hangja?), hanem ügyesen közlekedő 6 éves, kíváncsi óvodások csapata. Ezúttal Bp legszebb gyerek-könyvesboltját vettük szemügyre.

Ovis beszámolók 2.

Itten is más tollával ékeskedek:

Teaházunk

Feltöltve: 2009.12.21.
A Kiváncsi napon elkezdett "Ház" projektből nőtt ki a mi kis TEAHÁZUNK.
Azóta is majd minden nap teázunk. 1 süti/ nap / zebra. Először megszagoljuk a kiválasztott teát, méz nélkül megkóstoljuk, aztán többnyire mézben úszva folytatjuk. Csészefogás (kisujj). Csendes kavargatás, a sütis tál körbeadása és a lehetőségekhez képest halk beszélgetés. Amíg hűl, addig "Pom-pom meséi" nevettettnek. Az egymásrafigyelés és a teaházi keretek betartása nagyon komoly feladat játékos formában. Hát így is lehet készülni az iskolára. Nagyon komoly témák is előkerülnek a besötétített, gyertyafényes, halk zene szó mellett. Vendégeink is voltak és mindenki maga után mosogat!

Ovis beszámolók 1.

Év közben többször kaptam Boldi óvodájából "képes beszámolókat". Regéltem már jó néhányszor, hogy milyen fantasztikus is a Lauder ovi, ráadásul Szilvy, Saci, Gyöngyi trió külön gyöngyszem. Boldi élvezi az óvódát (már 99 %, hogy jövőre adunk még egy évet az efféle élvezeteknek, és nem küldjük ideje korán iskolába), imádja a judot, úszást, logopédiai foglalatoskodást, Katitornát, zeneovit...., igazi feleselős, nagykisfiús zebracsikóvá érett.

Most hátradőlök, és bemásolok egy-két, az óvónénik tollából született bejegyzést. (arany élet...)

Az első:

Hómunkások és más havas dolgok
Feltöltve: 2010.01.08.
Óriási havazás az óvodában
Gyerekeinket különféle tevékenységekre indította. Ki lapátolt- mert szeret dolgozni. Ki a várban a Pál utcai fiúk grundbéli háborúját játszotta téliesített változatban. Később csúszni is lehetett. És legvégül a HÓEMBER építés ideje is eljött. Friss képeink e hétről. Még Karcsi is megdicsérte serény hómunkásainkat, pedig a lapátoláson kívül a lapát is nagyon nehéz volt.

Sárfoci

Az oviban is elolvadt a hó, így megkezdődhetett az idei sárfoci-bajnokság. Én meg moshatok.....

Úszás után

jól esik egy-két szelet csokitorta. Ami jár az jár!!!

Valaki

Áront fénykorában öröm volt altatni. A megszokott időpontban elálmosodott, szopizott, majd kért hamát is (tápszer), megitta, kiadta az üveget, jó éjszakát köszönt, falnak fordult és elaludt. Működött ez este is meg a délutáni alvásoknál is. Néha ő maga indítványozta a korábbi lefekvést. Gyöngyélet volt.

Mostanra leküzdötte magát a legrosszabb elalvóvá. Egyre nyúlik a rituálé. Tápszer, szopi, aztán három altatódal, kér vizet, almát, megint vizet, aztán fontos dolgokról akar diskurálni. Ha Dóri teszi le, akkor muszáj kijönnie apához egy puszira. Ilyenkor csibészes vigyorral közeledik, mint a Tom és Jerryből az egér, mikor lopakodik, aztán ha ránézek, akkor odaszalad, jön a puszi, és folytatódik tovább a küzdelem az alvásért.

Ha én teszem le aludni, akkor meg az a dumája, hogy:

- Akarok mondani valamit anyának!

Az első húsz alkalommal bedől ennek az ember. Kiveszem, Áron meg kimegy és azt mondja anyának, jó lassan húzva a szavakat

-Azt akarom mondani, hooooooogy ...- és itt aztán megáll a tudomány.

Ilyenkor a zord atya belapátolja a középsőt a kiságyba, mire Árcsi szívszaggató hüppögésbe kezd, befúrja magát a párnába, de amint kijövök, rögtön megy az anyázás. Ha én megyek be megint, akkor hüppögés:

-Küldjed be anyát! Anya hol van?

Az elalvás valahol a műsor kezdete után kb. egy órával következik be, de addigra már súlyos fenyegetések is megfogalmazódnak, leginkább az én részemről.

A legújabb duma, hogy Áron vérfagyasztóan közli:

- Valami nagy baj történt!

- Micsoda, Áronkám?

- Én nem tudok aludni!

És miután erre sem engedtem, hogy kimenjen anyához, sírósan panaszolta:

- Valami baj van. Valaki nem akarja, hogy mondjak valamit valakinek.

Nehéz ezeket a pillanatokat szigorú tekintettel és törhetetlen vasakarattal abszolválni, mert Áron nagyon el tud szomorodni, még a kő is meglágyul. És hogy nem a levegőbe beszélek, itt egy kis videó erről, ahol az volt a baj, hogy nem mentem rögtön a konyhába segíteni neki:

Hófoci

Mária dédi fél kilenckor telefonált, hogy mindjárt indul hozzánk, mert szuper fantáziajátékot talált ki a fiúknak. Kikérdezett, hogy mire lehet felmászni a lakásunkban, mi alá lehet bebújni...

Dédi minden alkalommal elvarázsolja a gyerekeket, másfél órán keresztül azt sem vették észre, hogy létezem. Rég volt már ilyen nyugodt 90 percem! Először garázst építettek kockákból az autóknak, aztán előkerült egy új, szerelős játék, ami lenyűgözte Dédit, s így a fiúkat is. Árcsinak nem múlik a kötőhártya-gyulladása, és mivel ma fújt a szél, csak Bercust vittem ki egy kis időre a levegőre. Áron hajlandó volt egyedül maradni Dédivel, elengedett. Tudom, hogy ez egy 3 évesnél nem nagy szám, de Áronom mostanában elég rövid pórázon tart.

Bercussal a kertben lapátoltunk egy kis fagyott hómaradványt, aztán kezdetét vette a hófoci, 20 percig kacagott azon, hogy egy darab fagyott havat rugdosunk ide-oda.

Mire hazaértünk, Árcsi Mária dédivel egy szörnyűséges hóvihar közepén sütött sózott májat, majd palacsintát lekvárral, s közben várták a tűzoltókat, hogy kivágják a fákat, de még a tövüket is....

Teljesen érthető, hogy Áron a búcsúzkodásnál azt mondta Mária dédinek:

-Okos fej vagy! Mikor jössz legközelebb?

Kis koromban én is így vágyakoztam Dédi (akkor még "csak" Nagyi) után!!!

Szépség

Berciről este két fosi és egy pofáraesés után készítettünk egy felvételt, és még így is olyan de olyan gyönyörű ez a kölök!

Bloody Sunday

Miközben én a hétvégén dolgozni voltam a siófoki wellnessben, kis családom kis tagjai ámokfutást hajtottak végre a Zöldkőben. Volt feleselés, rohangálás, rendetlenkedés, szófogadatlanság, kanálhajítás (nem hajlítás...), hiszti, dac, megegyezés felrúgása és minden, amitől Namu, Nagyvadi és Dóri kiakadhat. Szó se róla, ki is akadt mindenki. És ahogy ez lenni szokott, ahol vágják a fát, repül a forgács, egymásnak is sikerült viszonylag rossz mondatokat mondani. Ami biztos: gyereket nevelni nem könnyű, és mindenki a másik helyében tudná sokkal jobban csinálni. Reméljük a hidegfront bejövetele jótékonyan hat majd az idegekre.

Voltak azért vidám pillanatok is:
Ma Áron alakított a közértben. A szigorú pénztárosnénitől így köszönt el: - Szia! És csókolom! És adok puszit is, ha idejössz!


Majd amikor a lift felé vettük volna az irányt a pékség helyett, felháborodva kérdezte:

- Mi van? Nem is akartok semmit venni nekem? Féltek valamitől? Be vagytok szarva? - morogta a cumi mögül és persze neki lett igaza.

Közértezés után kicsit kettő- és négykerekűztünk az utcán. Eredmény: szegény Bercus előreesett a műanyag autójáról, és lefejelte a járdát - orrvérzés, ajakfelrepedés, de semmi komoly.

Áron még kötőhártyagyulladással küzd, Berci estére ismét megfostosodott, Bobeknek viszont beperdült az RRRRRRRR betű. Ja , és holnap megint hétfő.

Mit lehet kapni az orvosnál?

Csütörtökön Áront megvizsgálta a gyerekorvosunk, mert kicsit el kezdtem aggódni a húsz napja tartó dögrovásunktól...
Mit lehet kapni egy orvosi rendelőben a jótanácsokon és a jutalom matricán kívül?
Kötőhártya-gyulladást!!!!

Most ez a legújabb......

Boldizsár

Tegnap volt Boldi névnapja, amit szűkebb családi vacsival ünnepeltünk Kacsaréten. Nem így terveztük, de féltünk, hogy a család többi tagjának átadjuk kedves kis vírusainkat, ill. akadtak olyan rokonok, akikkel cserélhettünk volna némi nyavalyát..., így maradt létszámstop. Sebaj, Nagyvadi eljött, szóval Boldinál teljes volt a siker. Ettünk, ittunk, de ezt most nem részletezném a lentebb említett okokból. (Tegnap este még csak Áron gyomra vacakolt.)

Annyira jóra sikeredett a mikrobuli, hogy Bobek ma nem ment oviba, mivel későn került ágyba, de ez egy névnapos ünnepeltnek bocsánatos bűn.

Hogy miért pont Boldizsár? Már majdnem Áron lett a mi kis Boldinkból, amikor egy téli napon az egyetemről hazafelé ballagva beugrott a "Boldizsár" név, és überelt minden korábbi potenciális jelöltet (Áron, Kende, Ábel, Barnabás, Bálint, Dániel...).

Boldi volt az első Boldizsár, akivel életemben találkoztam. Nagyon bejön.

Emésztőgödör

Pár napja egy hatalmas emésztőgödör mélyén érzem magam. Tudom guszta, de így van...

Boldi továbbra is egészséges, ez a jó hír. Viszont Áron a láz után hihetetlen hasmenéseket produkál, éjjel-nappal ez a program, már negyedik napja. Ma eljutott orvoshoz is, aki megállapította, hogy vírusfertőzés, felírt neki egy-két probiotikumot (amit esélytelen, hogy beletuszkoljak, mivel csak vizet isznak folyadékként, semmi mást nem fogadnak el....), javasolt almát, banánt, narancslevet, oszt ennyi. Árcsinak nagyon sokszor fáj a hasa, nyűgös, alig eszik pár falatot. Ma reggel Bercuson is előtört, látványosan, feladva a leckét a mosógépünknek. Én reggel óta émelygek, ráz a hideg, fáj a gyomrom.

Ölég "szarul" vagyunk. (Pardon a tárgyilagosságért!)

Ja, és Vp holnap megy wellness-hétvégére, valami továbbképzés féleség. Höhöhöhö....

Gryllus Vilmos: Dalok 4.

Most jöjjön egy jó tanács: Mindenki vegye meg és hallgassa!!!! Az eddig megjelent szólóalbumai után nem volt kétséges, hogy nálunk ott legyen a fa alatt. Teli találat, a gyerekek (is) nagyon élvezik! Bele sem merek gondolni, hogy - hogyan nőnének fel a fiúk Vilmos bácsi dalai nélkül?! 25dikén reggel körtáncot lejtettek a fiatalok, a szülők pedig a kör széléről lelkesedtek nagy erőkkel:

Kerge ABC

Árcsi naponta többször elolvastatja velem a Kerge ABC c. könyvből a Darázs c. verset. A könyvben 3 költő (Tóth Krisztina, SZabó T. Anna, Varró Dániel) írt az ABC 44 betűje mellé egy-egy verset létező ill. nem létező állatokról. Az én kis agresszorom azt élvezi a legjobban az egészben, hogy utána jól leszidjuk a darazsat és kegyetlenül megbüntetjük tettéért a kis pimaszt.

Varró Dániel: Darázs

Szemtelen a darázs picit,

üditődbe beleiszik.

Ha szörp, ha dzsúsz, ha fanta....

Komoly gond ez nyaranta.

Másik kedvencünk a polip, amit szintén Varró Dániel írt.

Varró Dániel: Polip

Négy kar vakarja a polip

fejét, mikor gondolkodik.

Azon tűnődik szegény el,

mit tegyen a másik néggyel?

Férfias

Fürdés után kiosztottam a gyerkekszobában három zseblámpát és kezdetét vette a kaland. Nagyon élvezték a fiúk, össze vissza cikáztak a kis Szentjános bogaraim a sötétben. Bercusom leesett a létráról az emeletes ágy teteje felé menet, volt némi panaszos sírás, de leginkább azért szomorkodott, hogy kiesett a kezéből a zseblámpa. Ezt gyorsan orvosoltuk. Miközben a fiúk játszottak a fénnyel, elkezdtem összepakolni a szobát. A csúszdának háttal guggoltam, mikor hatalmas robajt hallatva Bobek érkezett meg a földszintre. Megijedtem, egy pillanatra azt hittem, hogy megint Berci gyakorolta a szabadesést. Mikor örömmel nyugtáztam, hogy Bobek volt, mondtam is neki:

-Hú, Boldikám, te voltál? Azt hittem Bercus esett le....

-Igen, és ne haragudj rám mama, hangosan jöttem le, olyan férfias voltam!

Még mindig betegesen

Már 3. hete.... Árcsi lázából hihetetlen mértékű hasmenés lett, ami már harmadik napja szórakoztat minket... Étvágya semmi, sokszor fáj a hasa, éjjel alig alszunk.....

Bercus náthája sem múlik, szörcsög-hörög és ennek megfelelően elég hisztis.....

Boldit két napra elszeparáltuk a kicsiktől, hátha nem keverednek a bacik.....

Holnap lesz Bobek névnapja. Olyan jó lenne egészségesen ünnepelni!

Dec.25. produkcióóóóóó

Szentmásnap húszévnyi hagyománynak eleget téve a család Eckhardt ágának tagjai gyűltek össze egy kis délutáni sütizésre. Hajdanán, mikor honosodni kezdett ez a szokás, még nekünk kellett Esztivel szórakoztatni az kedves egybegyűlteket, ami leginkább karácsonyi énekek dalolászásában és fuvolázásban merült ki. Azóta szerencsére felnőtt a következő generáció, én pedig elfoglalhattam helyemet a közönség soraiban. Muzsikus család a miénk, gyakorlatilag mindenki tanult zenélni (ha nem ez a főfoglalkozása), és minimum egy hangszeren játszik. Gábor elhozta a vállról indítható zongoráját, előkerült egy gitár, torkok és egy fejlámpa. Lássuk az idei produkciókat(a teljesség igénye nélkül):

Fanni:

Bálint


Bálint Barnussal


Ambrus és Áron a fővilágosító


Ambrus a fenegyerek


Barnus és némi VP


ui.: VP most tett ígéretet, hogy jövőre dorombolni fog vagy fujara-zni, pedig ő "Varga". Ha betartja a szavát, én leporolom a fuvolámat.

Hová tűnt????

Áron egyik karácsonyi ajándéka egy dobszerko volt. Két kézre eső dob, egy cintányér és egy lábdob, ami ha püfölik, még világít is. (+ fejre erősíthető mikrofon, hogy a dallam se hiányozzon, ha úgy alakul.) Árcsikám lelkesedett az ajándékért, melynek hatására egy nap alatt 3 helyen tört el a ritmushangszer, de ettől függetlenül ütötte reggel-délben -este.

Ezúton szeretném megkérni családom leggyengébb idegzetű tagját, hogy szolgáltassa vissza Árcsi dobütőit, melyek a 26dikai maratoni szólókoncert után eltűntek!!!! Légyszi-légyszi-légyszi.....

Ki jön a házamba?

Tárolás

Namu rendet rakott a nappaliban. Már csak azt kell eldönteni, hogy Bercit fekve vagy négykézláb tegyük a polcra.

Szilveszter

A tavalyi szilveszter olyan jól sikerült, hogy idén megismételtük. A résztvevők nem változtak: Luxi, Cili, Pivi és a hurkavacsora. Idén Dóri az előételek és a desszertek területén élte ki az éhenhalástól való rettegését. Ma este, midőn e sorokat írom (jan 3.), sikerült legyőzni a padlizsánkrém utolsó egységeit, de a gyümölcssaláta-seregek még rendületlenül állják az ostromot.

Újabb tanulsággal járt az alkohol elegyítése szénsavval: málnapálinka és pezsgő gyors váltakozása fejfájást is okozhat az arra hajlamosaknál.

De persze nem ez volt a lényeg, hanem hogy megint jó hangulatú, dumálós-röhögős éjszakázással láttunk neki az újévnek.

Hiba csak egy volt: Berci és Áron nem nagyon vettek tudomást arról, hogy itt görbe este fennforgása volt, ezért ők a maguk részéről fél6-kor indították a napot. Sose vártuk még ennyire az ebéd utáni altatást...

Vargák és Gálok

A két ünnep között, hála Emariéknak összegyűlt a két Varga család meg az egy Gál. Mi csak két gyerekkel mentünk vendégeskedni, Boldi a Nagyszülőkkel bulizott Bükkfürdőn. Árcsi az első 10 percet megfigyeléssel töltötte, de mikor kihúztuk a vonatos fiókot, igen hamar feloldódott. Ez barátok között is minimum háromszorosa a mi gyűjteményünknek.

Domonkos és Flóri szobája elmehetne közlekedési múzeumnak. Az a jármű, ami itt nincs meg kicsinyítve, nem is létezik....

Időközben megérkezett a társaság hölgy tagja, Magdi, aki új frizurájával és ruhájával hódított.

Még a végén elgondolkodunk VP-vel egy kislányon???? Na, erre még alszunk párat....

Eufém

Gáspár bácsi a helyettesítő gyerekorvosunk. Mivel az igazi gyakran van távol, ezért már sokszor találkoztunk Gáspár bácsival különböző kisebb-nagyobb betegséggyanú ürügyén. A gyerekek imádják, mert mindig nagyon kedvesen elbeszélget velük, és velünk is, ha éppen nem áll a sor a rendelő előtt. Gáspár bácsi már túl van a nyugdíjkorhatáron, kistermetű szakállas bácsi, kicsit koboldos kinézettel.

Legutóbb épp Bercus elhúztódó takonyfolyásával mentünk tüdőt ellenőriztetni, meg érdeklődni arról, hogy vihetjük e Bercit gyererekbuliba. Miután Gáspár bácsi meghallgatta Bercit, hosszasan nyugtatott engem, hogy a tüdőképletek tiszták, az orrfolyás egy elhúzódó nátha következménye.

-Akkor mehetünk buliba, ugye?- kérdeztem.

- Nyugodtan.- kezdte Gáspár bácsi - de indulás előtt érdemes egy alapos orrtoalettet venni.

- ???

- Orrszívás, langyos vizes lemosás, krémezés - folytatta.

Én meg igyekeztem nem elröhögni magam, mert az orr környékére száradt takony lefeszegetését még soha nem hallottam ilyen szépen körülírni. Hiába, a boldog békeidők...

Árnyoldal

Nem részleteztük eddig, de 2-3 hete újra ránk jár a rúd, már ami a folytonos és egyre változatosabb betegeskedésünket illeti. Egy gyors összefoglaló:

• 3 hete Áron vírusfertőzést kapott, amit nekünk egy jókora hányás, a dokinak a hólyagos torok jelzett
• karácsony előtti héten mind a három gyerkőc taknyos volt
• Boldi és Bercus kruppos lett
• Boldi annyira köhögött, hogy az utolsó hetet kihagyta az oviból
• a fa alatt már csak Bercus és Áron orrát töröltük megállás nélkül
• 30dikán Boldi elutazott Nagyvadiékkal, majd végighányta az első éjszakát, lázas volt, fájt a hasa. Egy újabb vírusfertőzés.
• Bercus még a Szilvesztert is végigszipogta/köhögte, azt hiszem ez már így marad
• ma éjjel Áron belázasodott, fáj a feje, nincs étvágya

Valamikor menet közben volt némi hasmenés, de az nem is érdemel külön pontot.....

Nagyon szeretnénk jövő hétvégén találkozni Lacusékkal, szóval kortyolgatjuk a köptetőket, zúg az orrporszívó, csőre töltve a nurophen....