Könyvünnep a Lauderben

Vasárnap délután a kicsiket Namura bízva Boldival ellátogattunk a Lauderben minden évben hagyományosan december elején megrendezett könyvünnepre, ahol idén Nádasdy Ádám és Lackfi János voltak a meghívott vendégek. Az írókkal folytatott beszélgetéseken túl kedvezményes könyv- és játékvásárt tartottak az iskola aulájában, ahol a gyerekek árulták az irodalmat. Külön kiemelném a kis zebracsoport standját! Boldi lelkesen jelentkezett árusnak, de mikor odaértünk, az első asztalnál ülő bácsik rugósfocijánál leragadt, és órákig nem sikerült változtatni gyermekem pozícióján,

így a könyvárusítás a többi kis zebracsikóra maradt (én vásároltam is tőlük egy nagyon szép portékát, de erről majd később).

Miután Boldi kirugósfocizta magát, megnéztük Sarkady Bence marionett előadását, ami szerintem zseniális volt, Boldinak is tetszett,

végül sütiztünk egyet-kettőt-hármat-négyet-ötöt a teaházban!

Sziamarczi!

Szombat délelőtt elmentünk a Marczibányi Téri Művelődési Központba (röviden Marczi) és a "Sziamarczi!" kézműves délelőtt keretében belevetettük magunkat az adventi készülődésbe.

A helyszín már generációk óta közkedvelt a családunkban (anno még Nagyvadi is a húrok közé csapott itt a színpadon, VP néptáncolt és színjátszott, én gimnazistaként fuvoláztam, kórusban énekeltem a Marczin.)

Nagyon jól éreztük magunkat, a kocka külső mögött barátságos és tiszta belső, kedves emberek, kb. 15 féle kézműveskedés közül lehetett választani, s közben élő zongora-ének jazzduót hallgattunk.

A legelső asztalnál telepedtünk le, mivel itt rögtön ismerős arcra találtunk, s ráadásul az elkészíthető dísz is jól illett a fiúk gyorsan és könnyen valami szépet munkamoráljához. Az ötlet Andié, szerintem zseniális, és bizony nekünk ez lesz az idei "fiúktól valami kedveset" ajándék.

A rokonok ne olvassák tovább, és a képeket se kukkolják meg!!!!!

Leírom, mert jó ötlet, és még 3 gyerek mellett is kivitelezhető, hátha másnak is megtetszik.

Szükséges hozzá különféle színű méhviasz-lap, sütisütéshez használatos nyomóforma, szalag, gyöngyök, csillogó zsinegek....

A viaszlapból 2 egyforma figurát nyomunk ki a fém forma segítségével. Közé tesszük a szalagot, két szárát keresztezve, hogy aztán fel tudjuk akasztani a fára, és finoman összenyomkodjuk. Ezt díszítették a fiúk gyöngyökkel, csillogó cérnával.

És ebben ki is merült a kézműveskedésük, s áttértek a kiskalapáccsal mogyorótörésre (a kalapácsot otthonról hozták biztos ami biztos alapon) ill. mások által elkészített mézeskalács kóstólgatsására.

Még egy betlehemes bábszínházat is megnéztünk. Jó kis délelőtt volt!

Januárban folyt. köv., ha jól olvastam a programfüzetben egereket fogunk készíteni, de ott leszünk a Kaláka koncerten, hogy a Szalóki Ágiéról ne is beszéljek!

www.marczi.hu

Hendikep

Ma délután a Lauderben csocsóztam Bobekkal. 2 perc alatt elhúzott 5:1-re. Szemrehányóan mondta:

-Anya, miért nem figyelsz? Játssz már egy kicsit jobban!

-Boldikám, figyelek, és szerintem nem is játszom olyan rosszul, de nézd meg, hiányzik a rúdról az egyik bábum, így nehezen védem a rúgásaidat!

-Jó-jó, anya, de nézd meg, az én játékosom meg nem lát! - mutatott Boldi az egyik bábujára, aminek lekopott a szeme!

Sajtó

Nagyvadi jóvoltából egy hete minden este szenzációs sajtokat eszünk vacsira. Boldi leginkább a lyukaktól jön lázba, de köszöni marad a jól bevált vajas-pirítósnál. Ezzel szemben Áron még a penészes bűzöst is falja, nagyon szereti a sajtokat, a délelőtti almát is csak sajttal eszi meg. Tud élni!

Téli versek 2.

Weöres Sándor: Száncsengő

Éj-mélyből fölzengő
- csing-ling-ling-száncsengő.
Száncsengő- csing-ling-ling -
tél öblén halkan ring.

Földobban két nagy ló
- kop-kop-kop-nyolc patkó.
Nyolc patkó-kop-kop-kop -
csönd-zsákból hangot lop.

Szétmálló hangerdő
- csing-ling-ling-száncsengő.
Száncsengő- csing-ling-ling -
tél öblén távol ring.

(Ezt a verset fogjuk Boldival megtanulni a hétvégén. Nagy kihívás lesz neki, mert tele van "l" betűkkel, aminek a helyes kiejtését már vagy fél éve gyakoroljuk itthon és gyakorolják az oviban Edittel, a világ legtündéribb logopédusával.)

Hópótló

Ha már ilyen hideg van (bár decemberhez képest nem is olyan vészes), eshetne az évszaknak megfelelő csapadék, és nem ez a szitáló trutyi. Mikor lesz már havunk??? Boldinak pár hete vettünk egy sílécet, és szegénykém azóta be van sózva, hogy mikor próbálhatja már ki.

Ebben a ködös, sötét időben nagyon nehezen telnek a délutánok. Tegnap Bercus és Áron teljesen bepörgött, 4 óra tájban már azt sem tudtam mit csináljak velük. Ekkor jött a megváltó gondolat: habfürdő, hatalmas fehér műhóval. Bercusomnak ez volt az első habközeli élménye, és 20 percig fancsali képpek csak ácsorgott a kádban, de mikor látta, hogy Áronnal milyen jól szórakozunk (készítettünk szakállat, habruhát, sütöttünk habos tortákat, csináltunk a zuhannyal habalagutat....), alámerült! 70 perc önfeledt játék. Köszönet a "Baba lanolinos habfürdőnek", amiért átlendített minket a holtponton.

Mandarin

Áron új kedvence. Napi 8at bepuszil.

Szimpi szakállas

Idén Bálint vállalta, hogy magára ölti a nagy szakállat és cipeli pár métert a puttonyt, olvas dicshimnuszt és bűnlajstromot, átadja a decemberi kalóriabőség első csomagjait, majd rénszarvasok híján BKV-val továbbáll.

Bálint Mikulás briliáns volt, köszönhetően a színházi jelennek, múltnak. Boldi teljesen megszeppenve diskurált a piros ruhással, Bercus egyenesen hátrahőkölt (ez egy kicsit képzavar...), de Áronunk nem jött zavarba egy percre sem. Mikor a Mikulásunk a hosszú útjáról mesélt, majd minden gyerekhez szólt pár kedves szót, Áronunk "csend!" kiáltásokkal jelezte, hogy őt inkább a puttony tartalma érdekli. Aztán, mikor Áronra került a sor, Árcsikám szegény Mikulsára (mikor az szülői fondorlatokat kielégítvén egy újszülött rénszarvasra hivatkozva magával akarta vinni Árcsi cumiját) félelmetes mutogatások közepette rontást küldött, így azóta is reszketünk, hogy nem zuhant-e le a szán útban északnak.

Köszönjük EsztiZsoltinak a helyszínt, lakomát, Panninak külön köszönet a házipogiért!

Lenne itten egy hosszabb fajta film is, csak az a drága youtube......

Téli versek 1.

Zelk Zoltán: Téli fák

Nem fáztok, ti téli fák,
Mikor meztelen az ág?
Eldobtátok a nyári zöld
S az õszi aranyruhát.

Ejnye, ejnye, téli fák,
Ez aztán a furcsaság:
Hideg télben levetkõztök,
Nyáron viseltek ruhát!

Ale

Ma látogatóba jött hozzám a mentorcsoportom fele: Dudu, Bianka, Juca, kisMarci, Zolika és Máté. A hiányzók: Kovax és Kikus programon, Luca és Betti beteg, Laza és Dávid Izraelben.
Ezek megint állatira normálisak voltak, hoztak virágot, udvariasak, de ugyanakkor lazák, játszottak az összes gyerekkel, szóval tényleg halálosan jófejek voltak. Boldit hagyták fordítani a csocsóban 1-9-ről 10-9-re, ami bravúr, mert a csocsóban véletlenül is eshet gól,

utána viszont Boldi segítség nélkül verte agyon Jucát és Zolit is memoriban.

Még csocsó közben vittem föl kisMarcinak fapofával egy pohár sört, mondván hogy ez egy belga sörkülönlegesség. Marci köszönte szépen és megitták hárman, csak nehogy megártson. Azt mondták finom volt, amin én erősen csodálkozom, mert az alkoholmentes Buckler ártani nem árt, de az íze nem hasonlít egy rendes sörre. :-)

A fiatalság igen udvariasan egyben távozott fél nyolckor.

Azt hiszem tényleg hiányozni fognak.

A legjobb csapat

Hogyan kell elérni, hogy záros határidőn belül újra meglátogassa Kriszti a fiúkat? Pl. ültessük az ölébe Áront, aki (az előzetes tanításnak hála) az alábbi két mondatot duruzsolja a cumija alól Kriszti füleibe:

-Mi vagyunk a legjobb csapat! Szeretlek!

Diótörő

Árcsi sorbarendezte a fa formabedobós játék elemeit, és azt játszotta, hogy diók, amiket egymás után feltört a kalapácsával. Aztán jött egy szörnyeteg, aki újra "összenyitotta" a diókat, így Áron kezdhette előről a kalapálást.

Csocsózás lóháton

Judobuli

Pénteken voltunk életünk első judobulijában. Minden évben ilyentájt Bandi bácsi (gyerekeknek per Bandi) az összes általa edzett gyereknek rendez egy gigabulit. A tornateremben ott hemzseg egy csomó gyerek 3-15 évesig és különböző melegítések után négyes csoportokban - életkor, nem és súly szerint - küzdenek meg a botbirkózásban. Ilyen korban még igazi cselgáncsról nem beszélhetünk, de küzdelem azért kell, ebből lett a botbirkózás.

Egymással szemben térdelve megfognak egy botot, összesen négy kézzel, majd "hadzsime" kiáltásra megpróbálják egymás kezéből kitépni, kicsavarni, lábbal letolni az ellenfelet a botról. Az nyer, akinek ez kétszer sikerül.

Boldit a judo buliba az "örökérem" ígérete csábította leginkább. Az ovis judón, minden hétfőn és szerdán Bandi bácsi kioszt 3 érmet, az aznapi legügyesebbeknek, amit a következő alkalomra vissza kell vinni. Ez az "érem".

Ezzel szemben az "örökérem" - Boldi kiejtése szerint "öjökéjem" - olyan, amit nem kell visszavinni, hanem örökre itt marad, azzaz 109 ezer évig, vagy még tovább is.

Az örökérem mellé minden gyereknek jár egy judobulis póló, egy judobulis toll, egy judobulis hűtőmágnes és egy kókuszos szaloncukor, amit majd másnap eszik meg félig az öccs, a többit pedig apa kezébe köpi a közért közepén.

Szóval elmentünk a buliba és tényleg jópofa volt az egész. Volt közös bemelegítés, kúszás, bukfenc, palacsinta, duplapalacsinta szánkóhúzás, majd megkezdődtek a küzdelmek.

Boldi három ovis csoporttársával került egy csoportba, és a kezdeti papírforma nem borult föl, Andrist megverte,

Benitől


és Manutól kikapott. Tört még mécses is, de aztán hamar megvigasztalódott.

A küzdelmek egy kicsit elhúzódtak, majd volt karate és judobemutató, majd végre a várva várt eredményhirdetés, mert addigra már kicsit fogyott az oxigén és a türelem a teremből.

Pechünkre a mi csoportunkat utolsó előttinek hirdették. Beni, a csoportgyőztes, kapott kupát is, így aztán hazafelé menet és otthon kb. 1 órát zokogott Boldi, hogy ő mér nem kapott kupát, mikor kap kupát és más mér kapott kupát.

Aztán elmúlt ez is. A jövő évre követendő taktika: befizetjük a judobuli beugróját (2k) és a rákövetkező hétfőn megkapjuk a pólót, az érmet, és csá.

Omnipotens

CSodálattal és néha döbbenettel szoktam hallgatni Árcsi fantáziajátékait, amelyek hihetetlen

szövevényesek, eredetiek, néha kedvesek és viccesek, de akad vérfagyasztó is. Áronom reggeltől estig a saját kis világában mozog, és csak néha kukkant kifelé. A minap Áron hála terebélyes fantáziájának mindenható lett, mivel 24 órára hétfejű sárkánnyá változott, és amit nem volt szabad Áronnak, azt szabad volt a hétfejűnek, ill. amire nem volt képes egy 2 és fél éves, az nem jelenthetett gondot egy ekkora fenevadnak. Pl. bár köztudott, hogy télen a kisgyerekek lábára zokni kell, egy hétfejű sárkánynak teljesen felesleges ez a ruhanemű; Áron nem ehet ebéd előtt csokit, node egy hétfejűnél mindig ez az előétel; Árcsi nem bánthatja Bercust, de egy sárkánynak ez kötelessége....

Ez a fantáziavilág kicsit lelassítja a délelőtti sétálásunkat is (erről Mária dédi testközeli élményt kapott). Tegnap kb. 20 métert tettünk meg 70 perc alatt, mivel Áron leállt az első tűzcsap mellett, amiben köztudottan kukamanó lakozik, és a szomszédos bogyós bokor terméséből mézesteát főzött a manónak, utána bogyókkal díszítette fel a lakhelyét. Végül is amíg Berci bírja a babakocsiban, levegőzésnek levegőzés....

Összjáték

Ritka és igen rövid ideig tart, de legalább létező jelenség:

Előkészületek

Már megkezdtük az ünnepi előkészületeket, egy kis sütisütéssel alapoztuk meg a hangulatunkat.

Boldi és Áron remekül gyúrt, nyújtott, melynek eredményeként megszülettek az első kb. BigMc vastagságú karácsonyfa alakú linzerek. Dec. 24ig még csiszolunk a technikánkon, igyekszünk lapítani még egy kicsit a tésztán.

Szünet

Az egy hetes kimaradás oka többek között, hogy a fiúkon (kicsiken és nagyon) átviharzott egy köhögős (Boldi esetében kruppos), majd hányós-f..ós kedves kis vírus, volt akinek kétszer is kijárt a jóból. Vasárnap óta csend, rend, nyugalom, bár a mai éjszakát Boldi végigköhögte....