Gimiből

Már-már hagyománynak nevezhető, hogy mikor gyerekem születik, meghívom a gimnazista barátnőimet, és megmutatom az "új termést". Bercinél ez váratott magára 9 hónapot, igaz külön-külön már látták, csak így egyben nem csodálta még ennyi nő!

Andi épp pénteken "ünnepelte" az XXX. szülinapját, remélem sikerült átlendítenünk a mélyponton. Epres túrótortával vártuk, amin csak szolidan utaltam "A korra". Már csak hárman vagyunk 30 alatt: Kati, Cili és én, de lesz ez még így se!

A fiúk először lefagytak, Áron szajkózta, hogy "mama fogd a kezem!", Berci meg üvöltött, ha egy méternél távolabbra kerültem tőle. Aztán idővel hozzászoktak a háremhez, és a végén jól megjátszatták a lányokat.

Nézzük csak azt a túrótortát közelebbről:
Ha minden egyes fázist magunk készítünk, akkor hosszadalmas, ha viszont készen veszünk linzertésztát és piskótát, akkor hamar megvan. Először megsütjük a linzertészát, majd tortaforma méretűvé vágjuk, és a kapcsos forma aljába helyezzük. Megkenjük felmelegített baracklekvárral, majd rárakjuk a félbevágott piskótalap egyik felét, újabb adag lekvár, aztán eperdarabok. Erre jön a túrókrém: fél kiló túró, 3 tojás sárgája, vaníliás cukor + ízlés szerint cukor, citrom héja, kis doboz tejszín habbá verve, zselatin. A túrókrémre kerül a piskóta másik fele. Érdemes egy éjszakát állni hagyni. Másnap óvatosan körbevágom a forma mentén, majd kinyitom a kapcsot, aztán jöhet a díszítés. A tetejét megporcukrozom és epreket ültetek rá, az oldalán lévő túrókrémbe félbe vágott epreket nyomok.

Antalya

Szombat hajnalban Boldi elutazott Namuval és Nagyvadival Törökországba, hogy sanyarú gyermekkorának egy újabb borzasztó hetét szenvedje el szegény kölök!
Mikor búcsúzkodtunk egymástól, Boldi Áronhoz fordult:
- Áron, most nem fogsz látni engem, huzamosabb ideig!
Bizony hiányzik ez a Bobek, keresi is Árcsi mindenütt.

Zöldség

"Anya! Nézd, milyen nagyon zöld lettem!"

Csirke bontogatja a szárnyait

Az utóbbi napokban Áront megszállta a dackorszak, eluralkodott rajta a "minden az enyém" életérzés. Namu nem pszichologizálta túl a jelenséget, és egyszerűen csak annyit mondott, hogy Árcsi rossz lett mint az ördög. Nézzünk egy-két mai termést: eltörte Berci babatornáztató állványát; kiszakította a helyéről a mosogatógépet; gyümölcssalival dobálta meg a konyhaszekrényt, 1 mp-re fordultam el ebéd közben, s mire visszanéztem az etetőszékének tálcáján állt, és már ugrott is, úgy kaptam el a levegőben; wc-ben nyúlkált vagy nyolcszor, és bármilyen játék is került Bercus kezébe, Áron visítással jelezte, hogy rossz helyen van ... Délután hozzábújva aludtam fél órát, olyan nyugis volt minden.

Aszály

Áron napok óta száraz pelussal ébred, és a wc-be pisil reggel. Napközben is többször levesszük az alig nedves pelust és tapsvihartól, ugrándozó szülőktől ölelve célzunk bele a habokba. Lehet, hogy idén nyáron már fürdőgatyában mutogatjuk idomainkat?

Elismerés

Ma reggel Berci hatalmas tekintélyre tett szert bátyuskái szemében. Iszonyatos bömbölés hallatszott a nappali felől, az az "azonnal rohanj oda, de már úgyis túl késő" típusú. Berci hanyatt fekve a földön, üvölt, Boldi és Áron állnak felette és csillogó szemmel mondogatják:

-Ezt nevezem Berci! Milyen hatalmas esés, kétszer is megpördültél, de nagyon ügyesen estél, fantasztikusan csináltad! Micsoda esés!!!

Többször is szóba hozták ma reggel, hogy Berci milyen hatalmasat és látványosat zakózott (valószínűleg a fiúk foteljéből, ahova felmászott), és közben olyan büszkék voltak az öcsire.

Önálló

Kedden délután megszólalt a kaputelefon, de mire bekecmeregtem a teraszról, ahol éppen az idei paradicsompalántákat ültettem, már késő volt. Spuri vissza a teraszra, ahonnan láttam, hogy a szomszéd házból a 9 éves Dani áll előttünk. Lekiáltottam, hogy ő csöngetett-e. Mondta, hogy szeretné lehívni Boldit focizni. Megbeszéltük, hogy leengedem Bobekot, de ha megunták, vagy Daninak haza kell mennie, kísérje vissza Boldit, és üsse be a kapukódot, amit majd Bobek elárul. Boldi azonnal rohant, egyedül felhúzta a cipőjét, és fél perc múlva már lent is volt Daninál.

Én titkon lestem őket a teraszról, édesen ücsörögtek egy ideig egy bokor tövében, és tépkedték a füvet, hosszasan beszélgettek, aztán a diófák között passzolgattak. 40 perc múlva Dani hazakísérte Boldit, aki az ajtó előtt levetette a cipőjét, kijött köszönni a teraszra, és visszatért a félbehagyott vonatozáshoz. Olyan nagy lépésnek éreztem mindezt, és fantasztikus, hogy Boldiban 5 évesen meg lehet bízni annyira, hogy ezt megtehesse.

Tanúsíthatom, hogy igen-igen

Szombaton Sztike férjhez ment, melyből adódóan Csaba megnősült, én pedig tanúskodtam Sztike oldalán. Jó előre megmondtam Sztike, hogy kár volt izgulni, ugye? Az utolsó fodorig minden a legnagyobb rendben volt!!! A magam részéről annyit adtam hozzá a tökéletes esküvőhöz, hogy előző este üres papíron gyakoroltam a nevem, és nem vétetettem, mikor élesben ment! Bravúros!

Mikor a polgári és a templomi szertartás között hazaugrottam szoptatni, annyit röhögtem a gyerekeken, akiken látszott, hogy méricskélik az "új anyut". (Hol a megszokott, kócos lófarok, kialvatlan szemek, kopott gatyó?) Áron még a játszótéren is mesélte, hogy anyának új a haja, van benne virág is.

Sztikével és Zsuzsival gimi óta vagyunk jó barátnők, ill. legjobbak, és mint az a blogból is jól tükröződik, viszonylag sűrűn találkozunk. Viszont Angit nem láttam már 10 éve!

Szitke és Csabi! Örökké és nagyon boldogan...........

ui.: Begörcsölt a pusziló-izmotok a gartulációk végére???? (A saját esküvőm után egy órát maszíroztam az arcomat.)

Itt a tavasz

A telekszezont némi késéssel a korábbiakhoz képest csak most hétvégén indítottuk. A héten az első tarvágást még nem mi csináltuk a bogdányi bozótosban, hanem szakemberre bíztuk a dolgot, így vasárnap urasan kikocsikáztunk és örömmel konstatáltuk, hogy a fűnyírásra még nincs szükség.

Dóri persze talált munkát, tennivalót, ráadásul akkora szerencsém volt, hogy nekem is, így gyorsan elröpült az idő, nem úgy, mintha csak vakarództam vagy napoztam volna. Vettünk a helyi kertésznél nagyfejű büdöskét (100 Ft/tő, itt "pesten" 200), aztán elültettük a saját termesztésű komposzt segítségével. Utána volt még lombgyűjtés és hordás is, de a Forma1 rajtjánál már itthon voltunk.

Az egész Bogdányban az volt a legjobb, hogy Bobek és Iron egész idő alatt elkapirgáltak a kert egy-egy zugában, jellemzően egymástól nem túl messze, de végig a legnagyobb egyetértésben.Boldi pl. átszitálta a teljes homokkészletet, és gyűjtött egy doboznyi likas mogyorót, amit aztán Nagyvadival itthon kielemeztek. Azt nem tudjuk, hogy miket ettek össze, de sokmindent biztos nem, mert az ebédnél elég jó huzatuk volt... Hétvégén folyt. köv.

Cinkos

Mostanában egyre zajosabb nálunk az élet. Áron visít, ha Berci elvesz valamit, Berci visít, ha Áron "megdorgálja", Boldi szívatja Áront, Áron nehezen viseli, mikor Bobek gáncsol, követel, ilyenkor harap, ordít, toporzékol...

Gyakran egyszerre csendül fel a három szólam, és akkor menthetetlenül belép egy negyedik is!

A minap szokatlan csend kényeztette a dobhártyámat, aminek rutinos anyaként nem dőltem be!

Ez a látvány fogadott a nappaliban: összmunka.

A cumi mögött épp magyarázzák a bizonyítványt!
Nézzük a pozitív oldalát: Áron és Berci percekig elnyomogattak egymás mellett, békében, nesztelenül.

Szószátyár

Áron az utóbbi időben non-stop locsog, s gyakorta a mennyiségre gyúr, az értelem pedig háttérbe kerül, bár ki tudja...
- Ez egy olyan zene Boldi, ami gombaszedő.

Részletek

Délelőtt Sztikével és Csabával pontosítottuk a szombati tudnivalókat. Miután Sztikéék vesztibulárisan jól megingerelték a gyerekeimet, továbbálltak intézni az utolsó simításokat. Már csak egyet kell aludni...

Elkelt a Sztike!

Mivel Csabit az utóbbi időben nem licitálta túl senki, az árverést befejeztük, Sztike elkelt!

Csütörtökön összegyűltünk hárman csajok, és egész délután ezt ünnepeltük. Mivel egyik Bercit sem kellett menet közben átpelusozni, a chippendale-show elmaradt, de a hangulat így is felülmúlhatatlan volt.

Kocsimosás

Az autópuceva nálunk össznépi megmozdulás, a gyerekek imádnak pancsolni a szivacsokkal, törölgetni a műszerfalat, olyan gombokat nyomogatni, amit egyébként nem szabad...

Kalapos antiszoc barátunk henyélve, nyelvet öltögetve szemlélte a gürit.

Bohóc

Tegnap a János Kórház gyereksebészetén várakoztunk Árcsival és Bercivel. Amikor Áron felfedező körútra indult, és mi magunkra maradtunk Bercussal, odajött hozzánk két bohóc. Berci előre tapsolt nekik, amitől a bohócok egész elérzékenyültek, majd hozzám bújva élvezte a buborékokat, éneket, gitárt. Mikor Áron visszatért, meséltem neki a kalandunkat a két piros orral. A várakozásunk további húsz perce azzal telt, hogy Árcsival próbáltuk felkutatni a mókásokat, de mindhiába. "Szerencsére" Áron kiszúrt egy idősebb nénit hatalmas, feltupírozott hajjal és egy félresikeredett sminkkel, majd zengett a folyosó, mikor ujjacskáit a néni felé szegezve felkiáltott:

-Megtaláltam a bohócot, megtaláltam a bohócot!

Altató

Ebéd előtt Árcsi már fáradt volt, így kézen fekvő ötletnek bizonyult, hogy alvásosdit játsszon Namuval.

-Játsszuk azt, hogy alszunk, jó Namu!? - majd Áron letette a fejét a párnára és becsukta a szemét. Kb. 2 mp után Áron szemei kipattantak.
-Felébredtem!-mondta.
-De Árcsi, én még el sem aludtam. -vágta rá Namu.
-Jó, akkor segítek neked horkolni!

Köszönöm a kimenést!

Miután a doktornéni megvizsgálta Áront és Bercit (fütyi-zűr), Áronnak érthető módon mehetnékje támadt. Mikor kinyitottuk a rendelő ajtaját, és elindultunk kifelé, Árcsi a doktornéni felé fordult, elköszönt és hozzátette:
-Köszönöm a kimenést!

Ugra

Miután az Anyák Napjának délelőttje kissé stresszesre sikeredett, délután Namuék kertjében feledtük bajainkat. Én 40 percet röhögtem Árcsi rohangálós ugrabugrálásán. A második videó evés után nem ajánlatos (sajátos kamerakezelése végett)!

Very easy rider

Boldog Anyák Napját Namu!

Az egész család szereti a blogot, csak egy dolgot rónak fel neki/nekünk: újabban nem hívatunk elő fényképeket a fiúkról. Igaz, nálunk a gyerekekről csak a számítógépen van album, Namu viszont jobban szereti a kézzel fogható dolgokat. Kiválogattam a legjobbakat, és előhívattunk egy albumra valót az unokákból. Reggel "megterítettük" vele az asztalt, és a virág sem hiányzott.

Éva dédi és a "lányok"

Szombaton előanyáknapját tartottunk Éva dédinél, akinél épp összegyűltek a "lányok" (így emlegeti dédi a barátnőit, 75ös átlagéletkorral), akiket lehengereltek charmeur fiaim.

Ember tervez...

Hatalmas tervekkel indultunk neki a három napos hétvégének. Május elsejére egy tűzoltóautós majálisi mulatság volt előjegyezve, ami sajna elmaradt. Őszintén szólva nem is bántam, mert elég fárasztó műfaj a nagy tömegben háromgyerekre figyelés. Végül a Zöldkőben kötöttünk ki, majd ebéd után kinéztünk Bogdányba, hogy tényleg derékig ér-e a fű. És tényleg... Mivel se a fűnyírót se a benzines kaszát nem tudtuk felébreszteni téli álmukból, a délután hátra lévő részét Magdiékkal töltöttük Namuék háza előtt a kerítést támasztva, gintonicot iszogatva, a gyerekek pedig fel s le ricsajoztak az utcán. 

A szombat délelőttöt már jó előre lefixáltuk Esztiékkel. Kezdetben barlangászatra voksolt a csapat, majd a kisebbekre való tekintettel kirándulással egybekötött reptérnézésre módosítottuk a programot, de mivel későn tudtunk csak elindulni, és az eső lába is lógott, a gyerekek legnagyobb örömére maradt a "kisjátszó". Mikor kiértünk, elkezdett cseperegni az eső, majd 2 perc múlva már jégesőben rohantunk Esztiék lakása felé. Mire az előszobában levettük a cipőnket, már sütött is a nap.... Nagyon jó volt ez így is, végre láthattuk Franci önálló menetelését, és jót beszélgettünk. 

Hasmars

Délután a kertben játszott az egész család. Egyszer csak VP felé fordulva megszólal Áron:

-Gyere te hasmenés!