Gimiből

Már-már hagyománynak nevezhető, hogy mikor gyerekem születik, meghívom a gimnazista barátnőimet, és megmutatom az "új termést". Bercinél ez váratott magára 9 hónapot, igaz külön-külön már látták, csak így egyben nem csodálta még ennyi nő!

Andi épp pénteken "ünnepelte" az XXX. szülinapját, remélem sikerült átlendítenünk a mélyponton. Epres túrótortával vártuk, amin csak szolidan utaltam "A korra". Már csak hárman vagyunk 30 alatt: Kati, Cili és én, de lesz ez még így se!

A fiúk először lefagytak, Áron szajkózta, hogy "mama fogd a kezem!", Berci meg üvöltött, ha egy méternél távolabbra kerültem tőle. Aztán idővel hozzászoktak a háremhez, és a végén jól megjátszatták a lányokat.

Nézzük csak azt a túrótortát közelebbről:
Ha minden egyes fázist magunk készítünk, akkor hosszadalmas, ha viszont készen veszünk linzertésztát és piskótát, akkor hamar megvan. Először megsütjük a linzertészát, majd tortaforma méretűvé vágjuk, és a kapcsos forma aljába helyezzük. Megkenjük felmelegített baracklekvárral, majd rárakjuk a félbevágott piskótalap egyik felét, újabb adag lekvár, aztán eperdarabok. Erre jön a túrókrém: fél kiló túró, 3 tojás sárgája, vaníliás cukor + ízlés szerint cukor, citrom héja, kis doboz tejszín habbá verve, zselatin. A túrókrémre kerül a piskóta másik fele. Érdemes egy éjszakát állni hagyni. Másnap óvatosan körbevágom a forma mentén, majd kinyitom a kapcsot, aztán jöhet a díszítés. A tetejét megporcukrozom és epreket ültetek rá, az oldalán lévő túrókrémbe félbe vágott epreket nyomok.