Többször sütöttem már ezt a finomságot, még a gyerekek születése előtt, két szabad kezes korszakomban.
3 fázisban készül:
(1)
24 dkg finomlisztet összegyúrok 14 dkg margarinnal, 8 dkg cukorral, 2 tojás sárgájával. Egy-egy deka ide vagy oda sosem hoz zavarba, azért írok ilyen szőrszálhasogatóan precíz értékeket, mert hátha valaki szereti betartani a receptek betűjét. Bizony ez, az akár linzer-tésztának is nevezhető réteg nehezen áll össze, de nem szabad az elején feladni! Nyújtsuk ki a tepsink méretének megfelelő nagyságúra, majd óvatosan (sodrófánk segítségével) emeljük át a kivajazott, kilisztezett tepsinkbe. Szurkáljuk meg a tetejét egy villával és süssük kb. 170 fokon félkészre. S hogy sütés közben se unatkozzunk, elkészítjük a sütink következő rétegét! (Mentőötletek: lehet finom félkész linzertésztát vásárolni a boltokban, a legtöbb már ki is van nyújtva, és sütőpapírra feltekerve, így ha valaki időt és energiát akar spórolni, szerintem elcsábulhat. Másik ötlet: a nyújtás és átemelés nehézségeit megspórolhatjuk, ha a begyúrt tésztánkat rövid ideig a mélyhűtőbe tesszük, és mikor megkeményedett, egy nagy lyukú reszelőn belereszeljük a tepsinkbe, majd a kezünkkel elegyengetjük a "morzsákat", jól összenyomkodjuk őket, végül így is tökéletes tésztát kapunk.) Ha kivettük a sütőből a tésztát, hagyjuk egy kicsit kihűlni, majd kenjük meg a tetejét baracklekvárral.(2)
70 dkg túrót kikeverünk 6 tojás sárgájával, 8 púpos evőkanál porcukorral, citrom reszelt héjával, 10 dkg mazsolával (érdemes előtte forró vízben áztatni, hogy megszívja magát, majd lecsepegtetni). Ezt a túrós krémet a linzertésztánk tetejébe kanalazzuk, majd vissza a sütőbe, és kb. 150 fokon süssük majdnem készre.
(3)Utolsó lépésként 8-9 tojás fehérjéből 24 dkg krisztálycukorral és néhány csepp citromlével kemény habot verünk, a túrós réteg tetejére kanalazva, alacsony hőfokon sütjük (én kb. 100-120 fokon sütöttem/szárítottam). Ha elkezd barnulni a teteje, kivehetjük. Ha ügyesen dolgoztunk, egy kis hűlést követően gyönyörű karamell cseppek díszítik majd a süti tetejét. Miután kihűlt, vizes késsel szeleteljük!
(Látszik, hogy nem vagyok vérbeli gasztroblogger, mert bár lépésenként lefotóztam a süti születését, elfelejtettem kiemelni egy szeletet és oldalról is megörökíteni, pedig a nagyok mindig úgy szokták, elég logikusnak tűnt volna. Legközelebb pótolom!)
3 megjegyzés:
Szenzációs volt a külseje és nagyon fínom az íze, bármikor újrázhatsz. Köszönjük, jól esett. Puszi, Mária és Sándor (akinek kedvence).
Jéééééééééézusom!!!!
Legközelebb én is kérek kóstolót, mint cukrásztanonc!
Ui. A Kugler cukrász könyv szenzációs, nagyon hasznos, köszönöm!!!
Megjegyzés küldése