Reggel, mikor Boldi indult az oviba, talált 150 ft aprót az asztalon. Első körben mondtam neki, hogy elrakhatja, és délután majd veszünk rajta valamit. Pár másodperc után (bemelegedett a reggeli "motor") rájöttem, hogy egy 4 éves gyereknél nem jó a "pénzezés", az ilyen zsebpénz szerű kérdéskörökkel megvárjuk az iskolás kort, pont elég volt a múltkori szerencsepénz a csúszda tetején. Gyorsan Bobek után mentem, és kértem, hogy ezeket az érméket rakjuk be abba a dobozba, ahol Apa szokta gyűjteni az aprót, és megbeszéltem vele, hogy majd együtt vesz a család belőle valami finomat, ha elég sok összegyűlik. Közben elhangzott az ominózus mondat, amolyan magyarázat félének szántam, csak bénára sikeredett:
-Boldi, légyszi tegyük inkább ide a pénzt, úgy gondolom, te még túl kicsi vagy a pénzhez.
Erre Boldi kérdően rámnézett, letette a százast és az ötvenest maga mellé:
-Mama, nézd! Én nem vagyok kicsi hozzá, sokkal nagyobb vagyok, a pénz a kicsi.
2 megjegyzés:
Sziasztok!Bobek és Bobek-szülők és Bobek tesó, azaz Áron!
Látjátok épp elkezdődött a szünet, és végre ráérek blogotokat is olvasni!Ezt azért írom, hogy eddig csak a Lauderes hajrá miatt nem jutott erre idő!
Nagyon kedvesek még mindig a történetek, imádnivalók a fiúcskák, és szépek is!
Boldizsár, Balaton után várunk a kertünkbe, hogy nálunk is kipróbáld a mászófalat, a csúszdát(lehet, hogy nem lesz szerencsepénz...)és persze a focizást!!
Beszéld rá a szüleidet!
Szép nyarat!!
Cili
Ez aztán a gyors kommentálás!!! 2 perce írtam a bejegyzést!!!
Balcsi után megyünk kertezni, köszönjük a meghívást, sok gólt fog kapni az új focikapu!
A Lauderes hajrá VP bejegyzéseinek a számát is lecsökkentette, de majd most....
Jó töritáborozást, ufff!
Dóri
Megjegyzés küldése