szerda, április 23

Áll a baba áll...

Áron nagyon élvezi a négykézlábazást, valamint kifejlesztett egy egyéni technikát, a térden-járást, ami nagy sikereket arat, mert elég sajátos! Mivel igen hatékony ezekkel az eszközökkel, a kapaszkodás nélküli állás ill. járás még várat magára. Én meg nem erőltetek semmit, majd eljön mindennek az ideje. (Boldi Dunabogdányban kezdett el járni -ill. az első lépéseket Nagyvadásznak tette meg-, amikor a szomszéd telken bulizó fiatal csajok a kerítésen keresztül hívogatták. Mi majdnem leestünk VP-vel a teraszról, amikor láttuk hirtelen totyogóvá avanzsált kisfiúnkat.) Ma reggel énekelgettük Bobekkal az "áll a baba áll" c. remekművet, mire Áron elengette a fotel szélét, és kb. fél percig egyedül ácsorgott, mire mi tapsovációban törtünk ki. Erre Nagyvadász az emeletről:
-Mi történt??? Minek örültök ennyire? Áron elénekelte veletek az "áll a baba állt"?
Majd ennek is eljön az ideje (úgy egy év múlva...).

Nincsenek megjegyzések: