Otthon még mindig nem vagyunk behálózva, és a számítógépünk is csak most került elő a doboz mélyéről… Ezt leginkább azért sajnálom, mert rengeteg minden történik a Kacsaréten (és azon kívül), ami így a feledés homályába vész. Pl.:
Voltunk Sakk-fesztiválon a Lauderben, és bár az iskola belsejébe nem jutottunk be, a kerti drótkötélpályát nagyon élveztük:
Hát még a focit!
Aminél csak a nyuszietetést jobban.
Szoktunk duettet énekelni
Nomeg nagyokat szunyókálunk a levegőn
Gyakran jönnek vendégek. A képen Domi látható, aki magával hozta a szüleit, Emarit és Jenőt, Emari pedig Domi öccsét hozta magával, bár azt nem lehet tudni, hogy ebből a báty-jelölt mennyit sejt.
És mi is megyünk. Gergőéknél mindig jó, és ez most sem volt másképp:
A fiúktól (Eszti segítségével) kaptam egy tetszetős csokrot Anyák napjára
Nagypapa mindennapos játszótárs nálunk (Boldi legnagyobb örömére),
A közös vacsi alatt megbeszélik, hogy Pitör mekkora halat fog majd Boldinak.
(A figyelmes olvasó észreveheti visszatérő pohármotívumot, mely kizárólag amolyan Amelie-s törpe effektus.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése