Balaton

Pancsi

Péntek délelőtt becsomagoltam minden mozdíthatót (készülve a 24 foktól a 0-ig , a tavaszi záportól a havas esőig mindenre), és elutaztunk Vonyarcvashegyre, a Balatonhoz húsvétolni. Évek óta ez a móka, de ilyen hidegben még sosem vártuk a nagyfülűt. A kinti zord időjárásnak hála, leküzdtük a "sokan kis medencében együtt lubickolva, jaj mit fognak összeszedni a gyerekek?" paránkat. Boldi egész jól boldogul karúszó nélkül, Berci elképesztő vagány, igazi viziszörny, Árcsi prézli, de remélem még alakul...

Aus Köln

Sándor dédiék négyen testvérek: Ili néni, Sándor dédi, Jóska és Mária. Mivel Jóska (bácsi, bár a bácsizásért fejbeverés jár...) Németországban él, Köln közelében, ritka, hogy együtt lehessen a négy testvér, viszont jó apropó a hazalátogatásra Jóska 80-dik szülinapja, amit így együtt ünnepelhettek. Pár nap különbséggel csatlakozott a hazalátogatókhoz Jóska és Márta két lánya, veje, 4 unokája. Egy délutáni sütizés erejéig összeeresztettük amink van, a Háromgyereket és Pannit, Annával és Sárival, akik bár nem beszélnek magyarul, remekül helytálltak egész délután. Jó volt megismerni a távolabb élő rokongyerekeket.

Reméljük egyszer folyt.köv.!!!

Berci az oviban

Múlt héten egy napra Bercus belekóstolt az óvodai életbe, megismerkedett a leendő óvónénikkel, körbejártuk a terepet Árcsi segítségével. Mindkét oldal szimpatizált a másikkal, s ha ez így marad szeptemberig, akkor Bercus lesz a harmadik lauderes ovis a családban.

Van egy téma, amiről még nem igazán írtam, ez Berci megkésett beszédfejlődése, és az ennek hátterében álló egyéb okok. Egy ideig nem írtam, mert nagyon aggódtam, szorongtam, nem akartam róla írni, aztán elkezdtem írogatni a fejlesztésekről, sikerekről, kudarcokról, vizsgálatokról...., de nem tettem közzé a bejegyzéseimet, maradtak a virtuális fiókban. Sok munka vár még ránk, de hatalmas közös sikerünk az Bercussal, hogy óvodaéretté vált.

Élvezte a gyerekek társaságát, betartotta a szabályokat, részt vett a közös tevékenységekben, mosolyogva és önként. Kell ennél több? (Az eddig vezető utunkról írok majd jövő héten.)

Balkonvacsi

A nyarat idéző napsütötte estéket és új asztalunkat kihasználva (hétvégére komoly a havaseső???), valamint a gyerekek kezdeményezésének eleget téve a teraszon vacsizunk, hurrá. Nagy öröm ez mindannyiunknak, meg azt hiszem "élvezi" ezt párszáz-méteres körzetünkben mindenki.

Ez a nagy teraszélet egy sor újabb szabály elé állította a Háromgyereket: pl. nem kurjongatunk le három emelet magasból a kertben sétáló embereknek (bár előre köszönni egyéb esetben igen dicséretes dolog); egy integetésen kívül nem köszöntgetünk nagy erőkkel és voluméval a szomszédos telken álló ház szintén harmadik emeletének teraszán ácsorgó Annipanni-papájának (bár nagyon örülünk, hogy kiszúrtuk, amint virágokat ültet), vacsora közben itt pláne nem állunk fel a székre....

All in

Boldog névnapot Áron!

Idén nem felejtettük el, kisebb nehézségek árán még tortát is kerítettünk (a szülinapi gyertyát üzemeltük be újra, mert hát mit ér egy torta gyertya nélkül?), voltak meglepetésvendégeink, és egy boldog névnaposunk

.

Csömör

EsztiZsoltiPanni vettek egy mély lélegzetet és egy félkész házat Csömörön. Tegnap végre megnézhettem a birtokot, pazar, hogy csak a lényeget említsem. A teraszokról a kert melletti lovarda kecses négylábúit lehet látni, a ház egy mediterrán csoda, valami ilyesmiről álmodtunk mi is VP-vel 10 éve. Most viszont 3 gyerekkel a tarsolyunkban nem merjük feladni a város/iskola/nagyszülők közelségét, így marad a tetőtéri kuckó és Budapest, no meg a tervezett közös hétvégék Esztiéknél Csömörön.

Felkerestük a helyi játszóteret, ami egy patak partján, erdő szélén található.

Banánhéj

VP hétvégén rendbe tette a "papírokat", számlákat, banki kivonatokat.... A postaládából a borítékok első körben a konyhaasztalra kerülnek, majd érdeklődés híján (vacsi előtt) a használaton kívüli etetőszékre, onnan az első konyhai takarítás alkalmával egy doboz elé a polcra, majd a legközelebbi takarítás keretében a doboz mögé, mert ugyebár nem szeretjük nézni a rendetlen rakás borítékot, fizetési emlékeztetőt...... Aztán 3 havonta VP mély levegőt vesz, és mindent lefűz a helyére.
Mikor a gyerekek mondanak valami nagyon okosat, általában ezek a borítékok akadnak a kezem ügyébe, és rájuk vésem az aranyköpetet.
Tegnap VP az OTP-s boríték hátán rátalált egy gyöngyszemre, Áron szájából való:

-Ha valaki meghalt, azt kórházba viszik, vagy eltemetik, hogy ne csússzanak el benne.

Én rajzoltam

Boldi 2 hete azzal jött haza az iskolából, hogy indul a szavalóversenyen, ráadásul már választott is szavalni-valót:

Kányádi Sándor: Ha a napnak.

Ha a napnak lába volna,
bizonyára gyalogolna.
Ha pedig keze is lenne,
akkor ő is cipekedne,
s leülne, ha elfáradna,
ide mellénk, a kispadra.

Kérges kezét térdre ejtvén,
merengene a holdas estén.
Úgy várná be, szépen ülve,
hogy őt a föld megkerülje.


Mikor kérdeztem, hogy miért pont ezt a verset választotta (szerintem remek döntés), azt felelte, hogy mert neki ez a legszebb, hiszen ami egy napocskáról szól, az csak szép lehet. Nagyon büszkék voltunk Boldira, hogy magától jelentkezett, remekül választott és lelkesedett. Még az sem szegte kedvét, mikor kiderült, hogy új verset kell választania, mert:
-a napocskás túl rövid
-lehet, hogy a Hanna mondja majd.

Először ajánlották neki a Három széklábat, de azt 2 nap alatt visszatapsoltuk, mert
-nem kedvenc
-évek óta énekeljük, és Boldi 2 versszak után dalra fakad, ami nem túl előnyös egy szavalóversenyen.

Végül kikötöttünk Majtényi Erik egyik versénél, amit Boldi szintén nagyon szeret, bár szerintem az első választása lett volna az igazi.

Majtényi Erik: Én rajzoltam

Rajzoltam egy ügyes házat,
Rája ablakot is hármat.

Az egyiken kinézek,
A másikon benézek.

Az egyiken kitekintek,
Kint az utcán látok mindent.

A másikon, ha benézek
Szekrényt látok, asztalt, széket.

Harmadikkal mit csináljak?
Odaadom nagypapának.

A postás, ha újságot hoz,
Ott köszön be nagyapóhoz.

Nagyapó majd elveszi,
Pápaszemét felteszi.

Olvashat, mert van fény elég,
Nem rontja a fáradt szemét.

Hiszen az az ablak jó nagy:
Én rajzoltam nagyapónak.

Ünnepi csúszka

Áron szülinapján meglepiből (ovis délutáni alvás helyett) elmentünk a Hajógyári sziget nagy csúszdáihoz. Ahogy terveztük, szinte csak mi voltunk a placcon, a nap melegen sütött, így a fiúk derekasan kicsúszkálhatták magukat. Boldi irtó helyesen terelgette Árcsit, végig figyelt arra, hogy a szülinapos jól érezze a magát. Boldi vezetésével Áron még a legmeredekebb csúszdán is le mert jönni. A hazaútra már félig szundikálva nevezett be az ünnepelt.

Jógyerekek képeskönyve

Ma este színházban jártunk Editbaráttal és VP-vel, a Jógyerekek képeskönyvét néztük meg az Örkényben. Kellett egy kis idő, míg háromgyerekes szülőkként belerázódtunk a darabba, ami rendkívül groteszk. Még most is fogom a fejemet a sok agyament ötletre és színpadi képre gondolva, de remekül szórakoztunk.

http://www.youtube.com/watch?v=qfYISLp6-6U

http://www.port.hu/jogyerekek_kepeskonyve/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=13108&i_city_id=-1&i_topic_id=4&i_county_id=-1

Kívánság

Pénteken volt Áron szülinapja, vasárnap ünnepeltük családilag, de erről majd később írok részletesebben.
Most csak egy mozzanatot szeretnék kiemelni, a gyertya-elfújós-kívánósat, amit idén Árcsi hangosan közzé is tett (ennek ellenére rövid időn belül teljesült):

-Mindenkit nagyon szeretek, és azt kívánom, hogy mindenki egyen a tortámból!