Áradás

Hétvégén, míg Boldi és VP Szlovákiában síeltek, Bercussal és Áronnal a nagyszülőknél vendégeskedtünk. Áron még a szokásosnál is többet csipogott, állandóan intézkedett, nem volt egy perc üresjárat sem, lubickolt Nagyvadi figyelmében, ritka, hogy Boldi nélkül Nagyvadizzon.

Szombat délután Nagyvadi elaludt a fotelben, Áron pedig ezt kihasználva a hasán ülve játszott. Egyszer csak kérdi tőlem Árcsi:

-Mama, ugye van pelusom?
Nem volt...., szegény Nagyvadi úszott.... Jó kis ébresztő....

Árcsi a tegnapi sikerre való tekintettel ma is próbálkozott. Épp Nagyvadi nyakában ülve masszírozta Bercussal Vadi fejét, mikor csibészesen megkérdezte:

-Becsurranthatok?

Még estére is jutott a jóból. Mikor hazaértünk, és kivettük Áront a kocsiból, furán, hatalmas terpeszben közlekedett. Hihetetlen! Egy vékonyka Pampers mire képes, bezzeg az alsógatya + body+nadrág+pulóver+overál átázik....Csak a zokni maradt száraz.

Végtelen történet

A család egészségügyi állapota már majdnem optimalizálódott, mikor beütött a következő undormányos nyavalya. Igaz Bercus hasa még fájdogál, és a hasmenés sem múlt el teljesen, én már-már 100%osnak könyveltem el a sikert, hurrá-hurrá 30 nap alatt kilábaltunk!
De nem! Berci reggel úgy ébredt, hogy váladékozott a szeme! Délutánra teljesen bedagadt, könnyezik, gyulladt.... Óránként antibiotikumos szemcsepp, kenőcs...

Már várom a pontot a történet végére!

Románc

Krisztit jobban várják a gyerekek, mint a Mikulást! Áron nem rejtette véka alá érzéseit, és a délután folyamán többször közölte Kriszti nyakában csüngve, hogy "csak téged szeretlek". Bercus is lelkesedett, sokat rötyögött, kokettált!

Ráadásul, amíg aludtak a fiúk, volt egy kis időnk megbeszélni a felnőttek dolgait is.

Jó volt ez, nagyon!

Rokonok

Bobek ma Esztiéknél vendégeskedett (és ellógott ezzel egy úszást). Délután szétcsapott végtagokkal henyélt a nagyágyon, mikor Pannus fölémászott és váratlanul szájon puszilta. Mire Bobek ijedten:

- Atyaisten! Most feleségül kell vennem?

Mókus

Mostanában a délelőtti sétálás kimerül némi molyolással a kertben. Amíg volt hó, addig azt lapátoltuk, aztán a maradék jéggel fociztunk, de most, hogy már az sincs, a kikövezett útról végre eljutunk a saras zöldig. A kertben van jónéhány óriási fa, melyeken rengeteg mókus él. Tegnap messziről kiszúrtam egyet, amint egy nagy levélkupac tetején kapirgált. Odalopóztunk Áronnal, és legnagyobb meglepetésemre a mókus 2 méteres közelségbe engedett minket (Áron kezében hadonászó piros lapát), és csöppet sem zavartatta magát. 10 perces show-műsort láthattunk, fára föl, fáról le, hatalmas ugrásokkal egyik ágról a másikra, engem a frász kerülgetett közben. Pont volt nálam fényképezőgép, csak a kártya hiányzott belőle, no de minden nem lehet tökéletes.... Gyönyörű kis állat ez a mókus. Délután meg is beszéltük a gyerekekkel, hogy biztos azért engedett magához ilyen közel minket, mert éhes volt (VP szerint veszett...), így ma vittünk neki mogyorót, amit szétdobáltunk a levélkupacon, elrejtettünk az odúkban.

Málnás

Estére végre visszatért Bercus étvágya. A gyomra még mindig rendetlenkedik, egész éjjel ordított, de legalább este már evett pár falatot. Boldi étvágyával az utóbbi napokban nem volt gond. Vacsira 5 db virsli + nagy szelet pirítóst követően is lecsusszant némi desszert:

Felolvasztottam egy adag mélyhűtött málnát, és a tetejére olyan felvert habot öntöttem, amibe egy-másfél pohár natur joghurtot kevertem. Nagyon szeretem, mikor valami egyszerre savanyú és édes. A gyerekek már leadták a rendelést egy következő adagra.

Ovis beszámolók 3.

Mesebolt

Feltöltve: 2009.12.16.
A Zebra nem csak gyalogátkelőhely és nem csak csíkos állat (milyen lehet a hangja?), hanem ügyesen közlekedő 6 éves, kíváncsi óvodások csapata. Ezúttal Bp legszebb gyerek-könyvesboltját vettük szemügyre.

Ovis beszámolók 2.

Itten is más tollával ékeskedek:

Teaházunk

Feltöltve: 2009.12.21.
A Kiváncsi napon elkezdett "Ház" projektből nőtt ki a mi kis TEAHÁZUNK.
Azóta is majd minden nap teázunk. 1 süti/ nap / zebra. Először megszagoljuk a kiválasztott teát, méz nélkül megkóstoljuk, aztán többnyire mézben úszva folytatjuk. Csészefogás (kisujj). Csendes kavargatás, a sütis tál körbeadása és a lehetőségekhez képest halk beszélgetés. Amíg hűl, addig "Pom-pom meséi" nevettettnek. Az egymásrafigyelés és a teaházi keretek betartása nagyon komoly feladat játékos formában. Hát így is lehet készülni az iskolára. Nagyon komoly témák is előkerülnek a besötétített, gyertyafényes, halk zene szó mellett. Vendégeink is voltak és mindenki maga után mosogat!

Ovis beszámolók 1.

Év közben többször kaptam Boldi óvodájából "képes beszámolókat". Regéltem már jó néhányszor, hogy milyen fantasztikus is a Lauder ovi, ráadásul Szilvy, Saci, Gyöngyi trió külön gyöngyszem. Boldi élvezi az óvódát (már 99 %, hogy jövőre adunk még egy évet az efféle élvezeteknek, és nem küldjük ideje korán iskolába), imádja a judot, úszást, logopédiai foglalatoskodást, Katitornát, zeneovit...., igazi feleselős, nagykisfiús zebracsikóvá érett.

Most hátradőlök, és bemásolok egy-két, az óvónénik tollából született bejegyzést. (arany élet...)

Az első:

Hómunkások és más havas dolgok
Feltöltve: 2010.01.08.
Óriási havazás az óvodában
Gyerekeinket különféle tevékenységekre indította. Ki lapátolt- mert szeret dolgozni. Ki a várban a Pál utcai fiúk grundbéli háborúját játszotta téliesített változatban. Később csúszni is lehetett. És legvégül a HÓEMBER építés ideje is eljött. Friss képeink e hétről. Még Karcsi is megdicsérte serény hómunkásainkat, pedig a lapátoláson kívül a lapát is nagyon nehéz volt.

Sárfoci

Az oviban is elolvadt a hó, így megkezdődhetett az idei sárfoci-bajnokság. Én meg moshatok.....

Úszás után

jól esik egy-két szelet csokitorta. Ami jár az jár!!!

Valaki

Áront fénykorában öröm volt altatni. A megszokott időpontban elálmosodott, szopizott, majd kért hamát is (tápszer), megitta, kiadta az üveget, jó éjszakát köszönt, falnak fordult és elaludt. Működött ez este is meg a délutáni alvásoknál is. Néha ő maga indítványozta a korábbi lefekvést. Gyöngyélet volt.

Mostanra leküzdötte magát a legrosszabb elalvóvá. Egyre nyúlik a rituálé. Tápszer, szopi, aztán három altatódal, kér vizet, almát, megint vizet, aztán fontos dolgokról akar diskurálni. Ha Dóri teszi le, akkor muszáj kijönnie apához egy puszira. Ilyenkor csibészes vigyorral közeledik, mint a Tom és Jerryből az egér, mikor lopakodik, aztán ha ránézek, akkor odaszalad, jön a puszi, és folytatódik tovább a küzdelem az alvásért.

Ha én teszem le aludni, akkor meg az a dumája, hogy:

- Akarok mondani valamit anyának!

Az első húsz alkalommal bedől ennek az ember. Kiveszem, Áron meg kimegy és azt mondja anyának, jó lassan húzva a szavakat

-Azt akarom mondani, hooooooogy ...- és itt aztán megáll a tudomány.

Ilyenkor a zord atya belapátolja a középsőt a kiságyba, mire Árcsi szívszaggató hüppögésbe kezd, befúrja magát a párnába, de amint kijövök, rögtön megy az anyázás. Ha én megyek be megint, akkor hüppögés:

-Küldjed be anyát! Anya hol van?

Az elalvás valahol a műsor kezdete után kb. egy órával következik be, de addigra már súlyos fenyegetések is megfogalmazódnak, leginkább az én részemről.

A legújabb duma, hogy Áron vérfagyasztóan közli:

- Valami nagy baj történt!

- Micsoda, Áronkám?

- Én nem tudok aludni!

És miután erre sem engedtem, hogy kimenjen anyához, sírósan panaszolta:

- Valami baj van. Valaki nem akarja, hogy mondjak valamit valakinek.

Nehéz ezeket a pillanatokat szigorú tekintettel és törhetetlen vasakarattal abszolválni, mert Áron nagyon el tud szomorodni, még a kő is meglágyul. És hogy nem a levegőbe beszélek, itt egy kis videó erről, ahol az volt a baj, hogy nem mentem rögtön a konyhába segíteni neki:

Hófoci

Mária dédi fél kilenckor telefonált, hogy mindjárt indul hozzánk, mert szuper fantáziajátékot talált ki a fiúknak. Kikérdezett, hogy mire lehet felmászni a lakásunkban, mi alá lehet bebújni...

Dédi minden alkalommal elvarázsolja a gyerekeket, másfél órán keresztül azt sem vették észre, hogy létezem. Rég volt már ilyen nyugodt 90 percem! Először garázst építettek kockákból az autóknak, aztán előkerült egy új, szerelős játék, ami lenyűgözte Dédit, s így a fiúkat is. Árcsinak nem múlik a kötőhártya-gyulladása, és mivel ma fújt a szél, csak Bercust vittem ki egy kis időre a levegőre. Áron hajlandó volt egyedül maradni Dédivel, elengedett. Tudom, hogy ez egy 3 évesnél nem nagy szám, de Áronom mostanában elég rövid pórázon tart.

Bercussal a kertben lapátoltunk egy kis fagyott hómaradványt, aztán kezdetét vette a hófoci, 20 percig kacagott azon, hogy egy darab fagyott havat rugdosunk ide-oda.

Mire hazaértünk, Árcsi Mária dédivel egy szörnyűséges hóvihar közepén sütött sózott májat, majd palacsintát lekvárral, s közben várták a tűzoltókat, hogy kivágják a fákat, de még a tövüket is....

Teljesen érthető, hogy Áron a búcsúzkodásnál azt mondta Mária dédinek:

-Okos fej vagy! Mikor jössz legközelebb?

Kis koromban én is így vágyakoztam Dédi (akkor még "csak" Nagyi) után!!!

Szépség

Berciről este két fosi és egy pofáraesés után készítettünk egy felvételt, és még így is olyan de olyan gyönyörű ez a kölök!

Bloody Sunday

Miközben én a hétvégén dolgozni voltam a siófoki wellnessben, kis családom kis tagjai ámokfutást hajtottak végre a Zöldkőben. Volt feleselés, rohangálás, rendetlenkedés, szófogadatlanság, kanálhajítás (nem hajlítás...), hiszti, dac, megegyezés felrúgása és minden, amitől Namu, Nagyvadi és Dóri kiakadhat. Szó se róla, ki is akadt mindenki. És ahogy ez lenni szokott, ahol vágják a fát, repül a forgács, egymásnak is sikerült viszonylag rossz mondatokat mondani. Ami biztos: gyereket nevelni nem könnyű, és mindenki a másik helyében tudná sokkal jobban csinálni. Reméljük a hidegfront bejövetele jótékonyan hat majd az idegekre.

Voltak azért vidám pillanatok is:
Ma Áron alakított a közértben. A szigorú pénztárosnénitől így köszönt el: - Szia! És csókolom! És adok puszit is, ha idejössz!


Majd amikor a lift felé vettük volna az irányt a pékség helyett, felháborodva kérdezte:

- Mi van? Nem is akartok semmit venni nekem? Féltek valamitől? Be vagytok szarva? - morogta a cumi mögül és persze neki lett igaza.

Közértezés után kicsit kettő- és négykerekűztünk az utcán. Eredmény: szegény Bercus előreesett a műanyag autójáról, és lefejelte a járdát - orrvérzés, ajakfelrepedés, de semmi komoly.

Áron még kötőhártyagyulladással küzd, Berci estére ismét megfostosodott, Bobeknek viszont beperdült az RRRRRRRR betű. Ja , és holnap megint hétfő.

Mit lehet kapni az orvosnál?

Csütörtökön Áront megvizsgálta a gyerekorvosunk, mert kicsit el kezdtem aggódni a húsz napja tartó dögrovásunktól...
Mit lehet kapni egy orvosi rendelőben a jótanácsokon és a jutalom matricán kívül?
Kötőhártya-gyulladást!!!!

Most ez a legújabb......

Boldizsár

Tegnap volt Boldi névnapja, amit szűkebb családi vacsival ünnepeltünk Kacsaréten. Nem így terveztük, de féltünk, hogy a család többi tagjának átadjuk kedves kis vírusainkat, ill. akadtak olyan rokonok, akikkel cserélhettünk volna némi nyavalyát..., így maradt létszámstop. Sebaj, Nagyvadi eljött, szóval Boldinál teljes volt a siker. Ettünk, ittunk, de ezt most nem részletezném a lentebb említett okokból. (Tegnap este még csak Áron gyomra vacakolt.)

Annyira jóra sikeredett a mikrobuli, hogy Bobek ma nem ment oviba, mivel későn került ágyba, de ez egy névnapos ünnepeltnek bocsánatos bűn.

Hogy miért pont Boldizsár? Már majdnem Áron lett a mi kis Boldinkból, amikor egy téli napon az egyetemről hazafelé ballagva beugrott a "Boldizsár" név, és überelt minden korábbi potenciális jelöltet (Áron, Kende, Ábel, Barnabás, Bálint, Dániel...).

Boldi volt az első Boldizsár, akivel életemben találkoztam. Nagyon bejön.

Emésztőgödör

Pár napja egy hatalmas emésztőgödör mélyén érzem magam. Tudom guszta, de így van...

Boldi továbbra is egészséges, ez a jó hír. Viszont Áron a láz után hihetetlen hasmenéseket produkál, éjjel-nappal ez a program, már negyedik napja. Ma eljutott orvoshoz is, aki megállapította, hogy vírusfertőzés, felírt neki egy-két probiotikumot (amit esélytelen, hogy beletuszkoljak, mivel csak vizet isznak folyadékként, semmi mást nem fogadnak el....), javasolt almát, banánt, narancslevet, oszt ennyi. Árcsinak nagyon sokszor fáj a hasa, nyűgös, alig eszik pár falatot. Ma reggel Bercuson is előtört, látványosan, feladva a leckét a mosógépünknek. Én reggel óta émelygek, ráz a hideg, fáj a gyomrom.

Ölég "szarul" vagyunk. (Pardon a tárgyilagosságért!)

Ja, és Vp holnap megy wellness-hétvégére, valami továbbképzés féleség. Höhöhöhö....

Gryllus Vilmos: Dalok 4.

Most jöjjön egy jó tanács: Mindenki vegye meg és hallgassa!!!! Az eddig megjelent szólóalbumai után nem volt kétséges, hogy nálunk ott legyen a fa alatt. Teli találat, a gyerekek (is) nagyon élvezik! Bele sem merek gondolni, hogy - hogyan nőnének fel a fiúk Vilmos bácsi dalai nélkül?! 25dikén reggel körtáncot lejtettek a fiatalok, a szülők pedig a kör széléről lelkesedtek nagy erőkkel:

Kerge ABC

Árcsi naponta többször elolvastatja velem a Kerge ABC c. könyvből a Darázs c. verset. A könyvben 3 költő (Tóth Krisztina, SZabó T. Anna, Varró Dániel) írt az ABC 44 betűje mellé egy-egy verset létező ill. nem létező állatokról. Az én kis agresszorom azt élvezi a legjobban az egészben, hogy utána jól leszidjuk a darazsat és kegyetlenül megbüntetjük tettéért a kis pimaszt.

Varró Dániel: Darázs

Szemtelen a darázs picit,

üditődbe beleiszik.

Ha szörp, ha dzsúsz, ha fanta....

Komoly gond ez nyaranta.

Másik kedvencünk a polip, amit szintén Varró Dániel írt.

Varró Dániel: Polip

Négy kar vakarja a polip

fejét, mikor gondolkodik.

Azon tűnődik szegény el,

mit tegyen a másik néggyel?