szerda, január 30

Végrefoci

Boldi egy negyedévnyi mantrázás után elérte, hogy a heti egy úszás helyett focizni járhasson hetente háromszor a Marczibányi téri Mészöly focisuliba. Osztálytársai közül már Dofi, Radó és az új Áron is odajárt, így előre lemeóztuk őket.
Az első edzést én is megnéztem, szimpatikus a hely. Nagyon fiatal srác a telepvezető is és az edző is, de elég meggyőzőek voltak a gyerekekkel. Volt fegyelem, meg jó gyakorlatok, Boldi meg láthatóan repesett az örömtől, hogy focizhat.

A hétvégén a Decathlonban bevásároltunk focicsukát, fociszoknit, sípcsontvédőt, azóta igazi focistának néz ki. (Remélem csulázni nem tanul meg...)

Félévkor az edzők bekérték a biziket, hogy ha kell, akkor tudjanak hatni a focistáikra, de szerencsére Boldira nem kellett.
Dóri már előre utálja, hogy hétvégenként focimeccsekre kell járnia, de én leginkább csak irigykedem.

Boldi így hetente ötször másfél órát sportol (foci, röpi), és kétszer sakkozik.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nem csodálom, ha estére elfárad.
Nem sok ez egy kicsit? Küldöm hamarosan "Pamela Druckerman: Nem harap a spenót" angol eredetiben: "French Children Don't Throw Food. Parenting secrets from Paris."című könyvet!!! Sok puszival, Mária Dédi

Dóri írta...

Mi is aggódunk, hogy ez már egy kicsit túlmozgás... Sokáig barátkoztunk a + heti 3 foci gondolatával, de Boldi életében először nagyon-nagyon akart valamit, kiállt mellette heteken keresztül. Becsülettel dolgozik az edzéseken, s ami a legfontosabb, mosolyog.
VP azt mondta, hogy próbáljuk meg, hátha működik, megérdemli Bobek, és ha úgy érezzük, hogy túl sok neki, vagy nekünk (a logisztika, hogy ki hozza-viszi...), megbeszéljük Vele, hogy-hogyan tovább!
A könyvet köszönettel várjuk! :-)
puszik, D