Boldog negyedik szülinapot Berci!

Augusztus 14-én Bercus 4 éves lett. Aznap is csaptunk némi ünneplést, és a szülinapos forgatókönyve szerint    cselekedtünk, így jutottunk el újra a labirintusos játszótérre, a Dunapartra, egy fagyizóba, ugráltunk trambulinon, ettünk gumicukrot, meg csokit és még egy kis gumicukrot. 

4 éves nagyfiú, nekünk mégis a legkisebb, a "töki", igaz akaraterőből (meg fizikaiból is) világbajnok, korát megelőzve manipulálja a közvetlen környezetét, leginkább anyafronton. A Háromgyerek közül számomra Berci első négy éve jelentette a legnagyobb kihívást, általa formálódtam, csiszolódtam a legtöbbet. Negyedik életévének legnagyobb fejleménye, hogy elkezdett beszélni, és ezáltal vagy emelett igazi "társas lénnyé" cseperedett. Választékosan fejezi ki magát, igaz a szinkrontolmácsolás még elkél a szakavatatlan füleknek, de ezen majd dolgozunk még az ötödik szülinapig (s talán azon túl). Olyan nehezen indult a változás, olyan sok volt egy éve az elutasítás, a kérdés és kétely. Aztán télen átbillent a kapcsoló, és a rengeteg munka, figyelem, törődés és szeretet találkozott a Berciben lakozó tartalmakkal, és a felszínen is megindult valami, hihetetlen új energiákat adva az anya-gyerek kapcsolatnak. Szárnyaltunk, felhőtlen boldogság volt az együttlét, egyre többet tudtunk egymásnak adni, egymásból építeni, s ez a jelenre is igaz. Berci képes már egy kortárs-közösség részeként viselkedni, egy lenni a sok közül, megérett (megértünk) arra, hogy már ne csak én fogjam a kezét, ne akarja mindig a kezemet fogni. Sokat jelentett ez a szülinap. 

Bercus a család bohóca, elképesztő humorérzéke van, kifinomult mimikája, az egész testével kommunikál (ez az egyik előnye annak, ha valaki 3,5 évig nem szólal meg). Gyönyörűen játszik, már több mint egy éve látok nála "mintha-játékokat" , hihetetlen mögöttes fantáziával, átéléssel, elmélyüléssel. Szeret kirakózni, és mindamellett, hogy egy impulzív szélvész, tiszteletreméltó türelemmel ül le a a 40-60 darabos puzzle mellé, nem adja fel. Imád autózni és vonatozni, de megtanult UNO-zni is, elkezdtünk ismerkedni a társasjátékokkal. A mozgása nagyon érett, ügyesen fut, ugrál, egyensúlyoz, hajtja magát a hintán, biztonsággal és bátran közlekedik a nyakig érő vízben. Gurgulázva nevet, de nem riad vissza a 30 perces hisztiktől sem. Szeret enni,  ebédet leginkább, azon belül brokkolikrémlevest, bár a krumplileves is nyerő, meg a főtt kukorica. Áronnal teljesen össeznőttek, idén nyáron többször ikreknek nézték őket, elválaszthatatlan páros, az ezzel együttjáró csörtékkel együtt.

Hétvégén Bercus tiszteletére összegyűlt a család Bogdányban, és elénekeltük a "boldog-boldog-boldog...." c. idevágó dallamot.