Vannak bizonyos látogatások, vendégségek, melyeket hosszú hónapokig, extrém esetben (mint amilyen ez is) akár másfél évig is halogathat az ember, mivel vagy betegek vagyunk, vagy ha nem mi, akkor a másik fél, vagy ha mindketten egészségesek vagyunk, akkor egyikünk nem ér rá....
15-én (utólag is nehéz elhinnem, de) eljutottunk Sztikéékhez, és megcsodáltuk az új lakásukat, ami már egy éve is az volt.
Sztike 100 pontos ebédet főzött (a fiúknál a legnagyobb sikert a madártej aratta, nálam a párolt zöldség újhagymás joghurttal és csirkével), többek között ezért is a cím, no meg azért az alapvető bátorságért, hogy elhívtak egy Háromgyerekes bagázst az új lakásukba, ráadásul enni is adtak nekik, meg hagyták, hogy a gyerekek órákig nyomogassák a vadiúj Yamahát, Bercus rohangásszon a fugázópisztollyal, s a fiúk búcsúzóul a kerti tavacskából kigyomlálják a tavirózsát....
Bátráké a szerencse, jövünk máskor is! Hívtok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése