Boldi két hete nem igazán szeret oviba járni, adódtak némi kortárscsoportból eredő problémák (mondtam már, hogy a gyerekeknél nincs kegyetlenebb???), de bízom benne, hogy hamarosan megoldódnak, ill. legideálisabb az lenne, ha Boldi a sarkára állna, és némi itthoni ill. óvodai bíztatás kíséretében saját maga abszolválná az akadályokat. Kedd este Bobek sírva aludt el, ami miatt egész nap rossz volt a kedvem. Szerda koradélután Bercit Namu gondjaira bíztam, és bementem az oviba, hogy mihamarabb megölelgessem Boldit és Áront. Boldi pont a kedvenc Kati-tornáján remekelt, fantasztikus érzés volt látnom, hogy mennyire ügyes és fegyelmezett a legidősebbik. Árcsihoz a délutáni alvás végén estem be, nagyon örült, az óvónénik pedig személyesen mesélhették el, hogy a legkedvesebb cimborája, Izsák segedelmével ma éppen tobozokkal és gesztenyékkel hajigálták meg a nagycsoportosokat (jelzem, én bogáncsra is gyanakszom, mert vagy ötöt szedtem le a kesztyűjéről itthon....). Mindenki tiszteli Áronom önbizalmát, bár kamatoztathatná egy kicsit másként...
A kislány pedig nem más, mint a SvédPanni, aki odavan VP-ért, de azért nem kell még féltékenykednem.....
A kislány pedig nem más, mint a SvédPanni, aki odavan VP-ért, de azért nem kell még féltékenykednem.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése