Kreativity

(Ez itt egy karácsonyi poszt, csak akkoriban elfelejtettem megírni...)

Nálunk a suliban, mint minden rendes helyen, van osztálykarácsony, csak ezt mi osztályhanukának, esetleg hanukarácsonynak hívjuk. A lényeg persze az, hogy húzunk és aztán nem csalunk és cserélgetünk cetlit, hanem a kihúzottnak próbálunk személyre szabottan ajándékot ven.. izé készíteni. Én, mint mentor igyekszem minden alkalommal olyat kitalálni, ami személyre szóló, egyszeri és megismételhetetlen, mindezt persze csak azért, hogy a kis diákjaim irigykedve fölnézzenek rám, hogy mennyire jófej vagyok. De tényleg!

Idén kisMarcit húztam, akiről elég sok mindent lehetett tudni pl. okos, és ezzel nagyra van, vegyésznek készül, olaszból felsőfokúja van, és állandóan és notóriusan késik, de ezzel együtt nem jött az ihlet. Vészesen közeledett az ajándékozás délutánja, de még mindig semmi.

Az utolsó este már lemondtam arról, hogy csináljak valami vicceset és kimentem az IKEÁ-ba. Itt éppen az ébresztőórák és a faliórák voltak olcsók, vettem is egy faliórát, egy hagyományos vekkert és egy digitális pittyegős órát szumma 2000-ért, mondom ez jó lesz majd mert úgyis mindig késik a Marci. Másnap vittem a suliba a cuccot, hátha valami még eszembe jut. Ott meg a kolléga mondta, hogy az vicces lenne, ha a Marcit megformáznám South Parkos figuraként, van is egy ilyen oldal.

A figurát megcsináltam, kinyomtattam és beragasztottam az óra számlapjára. Mellé még csináltam két képkeretbe négy kis képet órákról, mellétettem egy doboz dianás cukorkát, hogy valami alkohol is legyen, és aztán még mindig volt egy órám az indulásig.

Mivel az ajándékátadás nálunk úgy megy, hogy aki adja, az mond valamit a címzettről, és ki kell találni, hogy ki kapja, én mindig kis versikét szoktam írni. Megkérdeztem a magyartanárt, hogy melyik költő a legutóbbi tananyag. Mivel éppen József Attila volt, gondoltam koppintok valamit. (Aztán kiderült, hogy nem csak én próbálkoztam ezzel...)

Így írtam meg ezt a verset. Szerintem ez lett az. És mivel büszke vagyok rá ezért kitettem ide.

Hanukára (h á J.A.)

Az ágyamban aludtam én

a tanév minden reggelén

kelnem

kell? nem!

Ráérek bemenni késve

Hátha ma sem veszi észre

szamár

tanár

És ha Ő mégis rám köszön

Nekem lesz benne örömöm:

megint

beint

Kezem és vígan ordítok

Olaszból perfekt fordítok:

szólás-

mondás?

Ki korán kel az mind marha

A világ is le van szarva!

Kemény

legény

Aki vagyok, óriás, zseni

Hozzám hasonló más senki

se nincs

Ez kincs!

Hanuka már két hete volt

Most Vépénél vajon ki olt

lazán?

Az ám!

De ha lelkem bosszút forral

Csillapítják forralt borral

s veszteg

leszek

Magam vegyésznek álmodom,

Kémiát emelten tolom:

metil?

Etil!

Leesne talán fél kezem

Ha egyszer on-time érkezem?

Csekély

veszély!

Egész életemben fogom

Ha meg nem változom…

Nem ám,

komám!

(A h.á. az nem a hülye állat, hanem egy könyvben láttam, hogy így kell)