hétfő, január 17

Gomolyog a semmi

Reggel nagy ködre ébredtünk, s tudom sokan szeretik a sejtelmes sziluetteket, feloldódást, nyugalmat, de nekem a köd szó hallatán mindig a krupp jut az eszembe, és már görcsöl is a gyomrom, hogy melyik fiú kezdi az ugatást. Ma elmaradt a köddel járó krupp, és végre gyönyörködhettem a kerti fákban.


Simon István: Decemberi ködben


Reggel nem látszanak a fák,
olyan sűrű a köd.
S köd fekszi meg az éjszakát,
csillagot a vidék fölött.

Mintha a világűrben járnék,
lábamnál a Tejút remeg.
Elmaradt hű kutyám, az árnyék,
szemem se tudja, hol megyek.

Csak szívem tud eligazodni,
a szív mindig hazatalál,
ahogy a lég milliónyi
útján a költöző madár.





Fekete István: Szeretem a ködöt (részlet)

Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne.
Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban,
amelynek lakója a magány, királya pedig az álom.
Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha,
ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak.
Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt,
és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz.
Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne,
de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük.....

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ködben egymást szeretjük, de amikor találkoztunk, már sütött a nap. Azért szeretjük egymást a fényben is? Sándor is írt egy "kecske a ködben" verset...de a kecske szakálláról csöpögött a pára vagy valami ilyesmi?!, majd megkerestetem és leírom. Svájcba küldte nekem a "távoli kedves"-nek 21 éves korában.
Most éppen a köd elől mentettem be a száradó ruhát a teraszról. A Holdat, Jupitert se látni ma éjjel a ködtől. Puszi, Mária N.

Névtelen írta...

Szépek a veresek, ezt elfelejtettem írni, Hol jutsz ezekhez? P.M.

Dóri írta...

Simon István versét régóta ismerem és szeretem, a Kaláka meg is zenésítette, sajnos nem jut eszembe melyik albumukon szerepel. A köd miatt kezdtem el tegnap dúdolni,onnan jött az ötlet, hogy le is írhatnám, mert lehet, másnak is tetszene, ráadásul nem egy közismert alkotás. Fekete István versét én is csak tegnap olvastam először, a neten akadtam rá, mikor a "köd témakörben" keresgéltem, megtetszett, bár az első közelebb áll hozzám!
Drága Mária nagyidédi, Veled mindenféle időjárási viszony mellett jó találkozni, még a napfogyatkozásban is szeretlek :-), jöhet a hó, szél, de akár nyári kánikula is....!
Sándor dédi versét izgatottan várom!
A számtech tanároddal pedig csodát műveltél tegnap, emelem a kalapom!!!!!!!
Puszi: Dóri

Névtelen írta...

Ma olvastam a megjegyzésedet Dóri, köszönöm. Puszi, Mária nagyidédi