Panniéknál

Ezen a héten szinte minden nap találkoztunk Pannival, többször együtt játszótereztünk, volt, hogy mi mentünk hozzájuk, másnap meg ők hozzánk, aztán ismét ők hozzánk, mert olyan jó együtt lenni. Mikor 4 éve megvettük jelenlegi lakásunkat, az egyik legfőbb szempont az volt, hogy közel legyen a család, ennek az oltárán feláldoztuk a vidékiesebb házikó forgatókönyvünket is, de egyáltalán nem bántam meg, és leírhatatlanul jó érzés, hogy hetente többször látjuk a nagy ill. dédszülőket, és az azonos korú unokatesó, Panni is csak 5 buszmegállónyira lakik, ami gyalog sem több 25 percnél.

Esztiék fél 10kor meleg szilvás sütivel vártak minket, aminek szívesen olvasnám a receptjét a "megjegyzések" között, mert nagyon finom volt, és ha fél 10kor sütőkész állapotban van, akkor nem is lehet túl bonyolult elkészíteni.

Mária dédi is csatlakozott hozzánk, és együtt kreatívkodott a gyerekekkel. Rajzoltunk egy katicabogarat, Panni és Berci pedig kidíszítették, pöttyöket ragasztottak rá. Eszti mutatott nekem egy ragasztót, Nebuló a neve, ami "bio" a maga műfajában, és tényleg egész könnyen kijön sima vízzel a ruhából, kézről.