Múlt hét végén, az özönvíz jellegű hideg és nyirkos időjárásnak hála, eluralkodott rajtam az őszi hangulat. Elkezdtem hallgatni az őszi zenéimet, őszi ételeket főztem hétvégén, elővettem az őszi cipőket, ültettem némi őszi virágot a teraszra....
Szeretem a rozsdás, sárgás színeket, szeretem a fáradt napot, szeretek kicsit borzongani, szeretem az avar illatát, de nem szeretem, hogy jön a tél és még inkább sajnálom, hogy véget ért a nyár. Az ősz lehet pörgős, mint Szalóki Ági éneke:
de most inkább mélabús, ennek megfelelően depresszívebb akkordokkal tömködöm a hallójárataimat. Pl. sokat hallgatom a "Most múlik pontosan" c. számot, ami bár eredetileg Qiumby (Kiss Tibor majdnem tragédiába fulladt élete ihlette), szerintem a Csík zenekar feldolgozása remekül sikerült:
A gyerekekkel pedig elővettük a Kaláka együttes + Gryllus Vilmos albumainak őszi dalait, pl. Őszi falevél, Ősz szele zümmög, ill. régi nagy kedvencem József Attilától az Ősz c. vers, amit a Kaláka zenésített meg. Ez egy nagyon régi felvétel, két vers egymás után, 1 perc 25 körül kezdődik az Ősz.
József Attila: Ősz
Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az őszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.
Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.
Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.
Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvű oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.
Ki figyelte meg, hogy, míg dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.
Van itt még egy "ősz dal", amit rengeteget énekelek a gyerekeknek, pólyás korukban mindhármat erre ringattam el. A felvétel minősége ennek sem a legjobb:
Szeretem a rozsdás, sárgás színeket, szeretem a fáradt napot, szeretek kicsit borzongani, szeretem az avar illatát, de nem szeretem, hogy jön a tél és még inkább sajnálom, hogy véget ért a nyár. Az ősz lehet pörgős, mint Szalóki Ági éneke:
de most inkább mélabús, ennek megfelelően depresszívebb akkordokkal tömködöm a hallójárataimat. Pl. sokat hallgatom a "Most múlik pontosan" c. számot, ami bár eredetileg Qiumby (Kiss Tibor majdnem tragédiába fulladt élete ihlette), szerintem a Csík zenekar feldolgozása remekül sikerült:
A gyerekekkel pedig elővettük a Kaláka együttes + Gryllus Vilmos albumainak őszi dalait, pl. Őszi falevél, Ősz szele zümmög, ill. régi nagy kedvencem József Attilától az Ősz c. vers, amit a Kaláka zenésített meg. Ez egy nagyon régi felvétel, két vers egymás után, 1 perc 25 körül kezdődik az Ősz.
József Attila: Ősz
Tar ágak-bogak rácsai között
kaparásznak az őszi ködök,
a vaskorláton hunyorog a dér.
Fáradtság üli a teherkocsit,
de szuszogó mozdonyról álmodik
a vakvágányon, amint hazatér.
Itt-ott kedvetlen, lompos, sárga lomb
tollászkodik és hosszan elborong.
A kövön nyirkos tapadás pezseg.
Batyuba szedte rongyait a nyár,
a pirosító kedvű oda már,
oly váratlanul, ahogy érkezett.
Ki figyelte meg, hogy, míg dolgozik,
a gyár körül az ősz ólálkodik,
hogy nyála már a téglákra csorog?
Tudtam, hogy ősz lesz s majd fűteni kell,
de nem hittem, hogy itt van, ily közel,
hogy szemembe néz s fülembe morog.
Van itt még egy "ősz dal", amit rengeteget énekelek a gyerekeknek, pólyás korukban mindhármat erre ringattam el. A felvétel minősége ennek sem a legjobb:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése