szerda, június 9

Szobatisztaság

Áron nagyon önálló. Egyedül vetkőzik, öltözik (alsógatya, zokni, póló, nadrág, cipő, és mind a helyére kerül), egyedül jár wc-re, egyedül eszik, pontosan tudja hogy mikor mit akar.

Sok anyuka napra pontosan emlékszik, hogy mikor fordult meg/állt fel/szólalt meg/lett szobatiszta... a csemete, én max. a blogból bogarászom ki, ha valaki kérdi. A fejlődésnek van egy íve, lehet tudni, hogy mi miután következik, kb. mekkora eltérés elfogadott az átlagtól, a tempó egyéntől függ. Nem szeretem sürgetni a dolgokat, majd előbújnak, beérnek azok az újabb mérföldkövek, ha eljött az idő. Természetesen támogatni, fejleszteni szabad, és kell is, de értelmetlen kétségbeesni, ha a gyerek nem jár 15 hónaposan, pelenkás két évesen, nem beszél másfél évesen, pedig a szomszéd kisfia, játszótérről a Panni, amikor én ennyi idős voltam........ már mind-mind jártunk, biliztünk, locsogtunk. Sokan "versenyszerűen" nevelik szobatisztaságra a gyereket, aki így már 13 hónaposan bilibe pisil (erre még a pszichológus énem is rázza a fejét)..... Ilyen téren sosem erőltettem semmit. Nem volt "szobatisztaságra-nevelési projekt", hanem egyszer csak a kisfiam elérkezettnek látta az időt, és onnantól kezdve szólt, egyre ügyesebben, okosabban. Áron már régóta (kb. egy éve) pelus nélkül közlekedik nap közben, viszont éjszakára még tettünk rá, ami reggelre tele is lett. Három napja fürdés után, mikor készültem feltenni az éjszakai pisifogót, megszólalt:

-Anya, nekem ez nem kell, én már nagyfiú vagyok, nem fogok bepisilni.

Kicsit nehéz szívvel egyeztem bele, s gondolatban már mostam, ágyat húztam..... Reggel száraz pizsamával ébredt, és azóta minden este megkérdem, hogy kér-e pelust, amire nem-mel felel.

Eljött az idő, nem előbb és nem később, a saját tempójában, minedenfajta görcsölés nélkül!

Ügyes vagy Áron!

2 megjegyzés:

Andus írta...

Gratula Áron!És egy nagy puszi Anyudnak :-D

Névtelen írta...

A "fejlődés Íve" meghatározáshoz: a XX.sz.-ból itt maradtak nevében: képzelj el kakis pelusokat először beáztatva,(külön a pisiseket), majd kézzel kimosva és hatalmas mosófazékban kifőzve. Levétel a tűzhelyről külön cirkusz. Iván egyszer segített, ketten emeltük, forró volt a fogantyú, elengedte, lába leforrázva, 15 éves volt... Öblítés, teregetés, szárítás (télen is), hajtogatás már csak időigényes. Gonosz anyák nem gondoltak gyermekük lelki sérülésére, nyomták vissza a bilire, persze mese, játék volt előtte, hogy mielőbb (1 éves kb.)
szobatiszták legyenek. Persze nem a legkellemesebb emlékeim közé sorolom a biliztetést. Gerincem is megsínylette.
Mea culpa?!Pszichológus unokám, kapok felmentést? Millió puszival kívánom, hogy idő előtt lepjen meg Bercus is WC-be pisiléssel. Mária N.D.