Egy ideig csak a török nyaralásról áradoztam, pedig azóta is zajlik az élet. Rögtön a nyaralás után meglátogatott minket Jóska (bácsi), és a "bácsi" ez esetben tényleg zárójeles, mert bizony az anyakönyvi kivonaton kívül nem utal rá semmi, hiába a sokadik éves érettségi találkozó, melynek apropóján haza látogatott Kölnből. Jóska, Sándor dédi öccse. Sándorék négyen testvérek (Jóska, Ili néni, Marika és Sándor dédi), és mindannyian aktív, friss déd/nagyszülők. Az utazás fáradalmainak betudhatóan az én édes fiacskáim égedelem rosszcsontok voltak, Áron tört-zúzott, Boldi üvöltve sírt, és Bercus is áriázott pár szólót, valamint bemutatót tartott abból, hogy nyakunkon az újabb dackorszak. A búcsúnál mondtam is Jóskának, hogy ne haragudjon, ez most így alakult, az esős idő, meg fáradtak.... Jóska bácsi rámnézett, és született nagypapaként megnyugtatott:
-Olyan de olyan szépek vagytok, ez hozzá tartozik, ne aggódj! Mit gondolsz, nálunk mi van hétvégenként? Ez így tökéletes, köszönöm, hogy megmutattátok!
Jó lett volna hosszabban beszélgetni, mert azt hiszem Jóskától jópár dolgot tanulhatnék!
Márta néni bőröndnyi gondosan és gyönyörűen becsomagolt ajándékot küldött a fiúknak, nagyon örült a csipet-csapat. Köszönjük szépen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése