Tabu

Van egy Tabu nevű játék, aminek az a lényege, hogy adott szó kimondása nélkül írjuk körül a feladványt.

Bevezettünk egy tabu szót, méghozzá a "butát". Nem túl csúnya, de az utóbbi hetekben záporoztak a butázások, és hihetetlen veszekedések kerekedtek belőle, "én nem is vagyok buta, te vagy buta.....".

A szidás körüli gyereknevelésnek az egyik alapelve, hogy sosem a gyerek egész személyiségét címkézzük ("buta vagy"), hanem szorítkozzunk arra, amit éppen tett ("butaságot csináltál"), ez tényleg nagyon fontos!

VP-vel következetesen rászólunk a "buta vagy"-okra, de egy ideje ránk is mondják, főleg ha valami nem úgy történik, mint ahogy azt a Háromgyerek óhajtja. Ilyenkor némi büntit találunk ki, rövid ideig tartó apróságot, de hatásosat.

Boldi tegnap este elkezdett hisztizni, mert VP nem engedett meg valamit, már nem is emlékszem a részletekre... Odajött hozzám, és bepanaszolta az apját úgy, ahogy azt a Tabu játékban szokták:

-Nincs neki semmi okosság a fejében!