Szombat délelőtt bevittem Boldit VP-hez látogatóba. Előtte elmentünk közértbe, ahol Boldi válogatott egy zacskónyi meglepit, amit irtó édes, vigyori arccal adott oda a kórházban.
Áronom péntek este egy kiadós sírás után hatalmasat hányt, és nagyon nyugtalanul aludt az éjszaka, másnap is nyűgös volt, újabb zűrös éjjel, vasárnap reggel ismét hányás, pedig a gyomrának semmi baja, csak a kimerültség... Egész reggel az apjáról beszélt... Mivel egy cseppet sem keltette a kiegyensúlyozott gyermek benyomását, eredeti elgondolásaimmal ellentétben, vasárnap délelőtt bevittem VP-hez látogatóba.
Árcsi megállt VP ágya előtt:
-Pont ide akartam jönni! Nagyon szeretlek apa!
20 percet csipogtak, majd mikor láttam, hogy Áron kezd "magához térni", és az otthonról hozott játék-kalapáccsal akarta meggyógyítani VP lábát, jobbnak láttam befejezni a vizitet.
Taxival mentünk haza, és 2 másodperccel azután, miután beszálltunk, Áron ülve elaludt. Megnyugodott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése