Úgy tűnik az idei indián nyár kitart, bár minden reggel félve húzom fel a redőnyt, s már látom lelki szemeim előtt a ködös, esős zimankót. Amíg ilyen enyhe és szép az idő, virágzik a terasz, és törzsvevők vagyunk a közeli kertészetben. Ma Áron beleszeretett egy bordó árvácskába:
-Te vagy a legcsodálatosabb virág, amit valaha láttam! - mondta, és már bent is volt a kosarunkban.
Mire Árcsi felébredt a délutáni alvásból, elültettem az árvácskákat.
-Te vagy a legcsodálatosabb virág, amit valaha láttam! - mondta, és már bent is volt a kosarunkban.
Mire Árcsi felébredt a délutáni alvásból, elültettem az árvácskákat.
Olyan jó kiülni a teraszra, szagolgatni a fűszernövényeket (Boldi és Áron felismeri őket), 
gyönyörködni a virágokban.
A hálószobánk erkélyén is virágzik még a tavalyi muskátli, egész elképesztő színnel nyomja, 
és minden reggel kinyílnak a zivatarvirágok.
A gyerekszoba erkélyén még érik a paradicsom:
3 megjegyzés:
Gyönyörűek a virágok!Minden elismerésem! Bercus is egyre szuperebb lesz.
Puszi: Luxi
Szia Dóri!
Ezek a virágok tényleg fantasztikusan szépek!
Igazán öröm lehet az összes idő, amit ott töltötök!
A gyerekek is helyesek, s klassz, hogy Berci elindult már! Nemsokára ő is csevegni fog folyamatosan!
Az iskolával nem kell sietni, a MiBenedekünk, aki márciusi, pontosan 7,5 évesen kezdte az iskolát, s valahogy semmiről se maradt le.
Máténk is elmúlt 7, amikor kezdte az iskolaműszakot.
Puszilunk Benneteket,
Cili
Ui. Éljen az INDIAN SUMMER!!!
Gyönyörű!!!
Csak tudnám honnan van erre is időd?! :-)))
András
Megjegyzés küldése