Zajártalom

Az ember azért költözik budai zöldövezetbe, utazik el egy hónapra a Balatonhoz, jár ki az erdő széli telkére, hogy csendben és nyugalomban tölthesse el a napjait, már amilyen csend és nyugalom a Háromgyerek mellett elképzelhető és megengedett.

Minket három hónapja üldöz a zaj! Az egész úgy kezdődött, hogy júliusban, a balatoni lemenetelünk napjának éjjelén belecsapott a villám a szomszéd giccspalotájának tetején kapirgáló guszta kis szélkakasba, a ház felső szintje teljesen kiégett, több milliós kárt okozva ezzel a tulajnak, aki már másnap hívta a mesterembereket, és megkezdődhetett a szorgos és hangos munka. Egész nap hallgattuk az ácsok kalapálását, szögbelövők lágy neszét, körfűrészek muzsikálását..., és az ember egy szót sem szólhatott, mikor fél7kor már folytak a munkálatok, és az esti altatást is ütemre végeztük el, örültünk, hogy a mi fejünk felett van tető.

Augusztusban Bogdányba utaztunk pihentetni a hallójáratainkat. Ahogy megérkeztünk, örömmel konstatáltuk, hogy a felettünk lévő, amúgy harminc éve üresen gazosodó telken ház épül, nagy és hangos házikó. Itt is szerették korán kezdeni a munkálatokat, és ismét nem szóltunk egy szót sem, mert a mi házunk sem hangtompítóval készült, valamint közeledik az ősz, nyakában a téllel, megérti az ember, hogy az építőiparban ki kell használni a nyári száraz napokat.

Szeptemberben lakásunkban ücsörögve a Pasaréti út forgalma lágy muzsika volt füleinknek (halkan morajló, duruzsoló). Két nap múlva viszont az első emeleti lakók teljes generál felújításba kezdtek, csőcserével, parketta javítással, villanyászattal, meg amit akarunk... Mikor már azt hittük, hogy a világon nincs hangosabb az aljzatbeton véső gép hangjánál, a mi emeltünkön lakó szomszéd ráébresztett minket, hogy mégis létezik ilyen: két aljzatbeton véső gép hangja egyszerre. Ezzel kezdetét vették a harmadik emeleti munkálatok is, természetesen teljes generál felújítás (tavaly májusban újítottak utoljára...). És az ember csak nyel, mert mi is döngettük az aljzatot két éve, ami által már beköltözésünk előtt beloptuk magunkat a ház lakóinak a szívébe.

A dolog egyetlen pozitív hozadéka, hogy Bercust viszonylag könnyen sikerül leszoktatni a délelőtti alvásról (is).

Október végére csönd lesz, legalább is ezt ígérik, ha jól hallottam. Addig is élvezzük a vénasszonyok nyarát, leginkább a kertben, vagy Namuékhoz menekülve.