Mi azért töretlenül hittünk a jó időben, ezért volt bográcsgulyás, de a végén csak bent kellett enni a zuhogó eső miatt. Áron is segített főzni, addig-addig sertepertélt, míg sikerült egy marék füvet belevágni bográcsba, de aztán gyorsan szaladt is el az apai szigor elől, biztos tudta, hogy kergetni nem fogom, mert el leszek foglalva mással...Míg főtt a krumpli, sikerült lebonyolítani a szabadstílusú downhill szlalomfutást, ahol a gyorsaság mellett díjaztuk a stílust is, pl. Dóri nem nagyon tudta tartani a kamerát a nevetéstől:
Kaja után Anikó addig szuggerálta, hogy nem esik az eső, míg beadtuk a derekunkat és elmentünk a Kutyahegyre sétálni, de addigra tényleg majdnem elállt. A hideg ellen viszont mindent magunkra kellett aggatni, így került Magdira ponchó, Anikóra és Petire polár, Dórira meg piros felső a narancssárgapoló alá. Rajtam minden harmonizált színben és anyagban egyaránt, így erről nem is készült kép, mert az nem lett volna vicces.
Anikónak konkrétan megígértük, hogy nem azt a családi fotót tesszük föl, amin úgy néz ki, mint egy bevetésre készülő sperma (h.á. W.A), de hazudtunk. 
De azért föltesszük a másikat is.
A hegytetőn jött a hidegzuhany, ezúttal átvitt értelemben: a kedvenc kutyahegyi szederbokrunkat valaki, talán a tulaj fölégette. Még ott volt a benzines vagy olajoskanna is. Pedig nem ártott az senkinek. Persze biztos jó oka volt rá, úgyhogy haragudni nem érdemes rá, dögöljön meg.A szilváslepényt meg kéretik bepótolni. Ha kell fagyasztottból!
1 megjegyzés:
Csak jelzem, hogy ezen a videón Anyukám konkrétan hülyére röhögte magát:))) Egyszer csak arra figyeltem fel, hogy valami hangos filmet néz, és röhög, hát átmentem, és nem megint a blogot olvasta! Szenzációs Áron technikája, annyi szent! Amint megláttam, én is fetrengtem a röhögéstől...:) Még jó, hogy egy tutibiztos focitehetség már van a fiúk között:)
Sok puszi,
Kriszti
Megjegyzés küldése