Blogunk születése óta most először telt el úgy két hét (de még milyen!!??), hogy nem léptem be, és nem írtam a gyerekekről. Összefoglalva: élvezzük!!! Néha persze megosztanám, vagy csak rögzíteném azokat a bizonyos "örökké emlékezni akarok rá" mondatokat. Ez a nyár végre AZ a nyár, nincs pocak (gyönyörű dolog egy pocaklakó, de 35 fokban, fájó lábakkal, másik két gyerekkel tavaly bizony "terhességnek" éreztem azt, amire előtte úgy utáltam ezt a szót használni), kiszabadultunk drága fővárosunk fogságából, de még a vonzáskörzetéből is, és egész nap kertezünk, fürdünk, mosolygunk, élvezzük, hogy együtt vagyunk, nem hajt, nem telefonál, nem takarít...
Nem akarom én itt szaporítani a szót, ez a nyaralás úgy 100 pontos, ahogy van, és bizony hétfőn még két hétre visszamegyünk, csak előbb betöltöm a harmincat. (Addig is pótolunk egy-két kacsaréti fejezetet.)
2 megjegyzés:
Hú, ez klassz lehet! Hétfőtől mi 2 hétig Sóstón, majd átintegetünk:) Addig is boldog születésnapot, aztán augusztusban, remélem, összefutunk valahol a Dunakanyarban is!
Bori
Drága Dóri gratulálok! Még sok-sok boldogot kívánunk mindahányan, Horváthok és egy Katona.
Megjegyzés küldése