Együtt

Egyik délután Nagyvadi lehozta Namut és az ikreket (Szidit és Danit), valamint Panni, Eszti és Zsolti is átjöttek látogatóba. Testületileg dagadtra etettük a móló kacsáit, hattyúit, majd mi is megvacsoráztunk.

Szin-kó-pa

VP fotózta, s adta a címet, próbálta megmagyarázni, hogy miért találó az elnevezés, de ehhez nekem már túl késő van..., talán holnap összeáll a kép.

Szemek

Lóri már babaként is hódított, és azóta csak egyre nőnek a szempillái, valamint a szövege sem utolsó... Apja fia???

Alma

Előrebocsátanám: VP! Imádlak, amiért vásárolsz, beülsz a kocsiba a legnagyobb melegben, és gondosan megszerkesztett cetlimen található olvashatatlan listámat böngészve táplálod a családot, de ezt muszáj leírnom, mert olyan vicces!

Almádiban a kert tele van gyümölcsfákkal, túlnyomó részt almafákkal, és annyi rajta a termés, hogy naponta 2-3 vödörrel lehet szedni. A felesleges és hangyák/madarak által megkímélt darabokat kitesszük az utcára, hátha valaki szívesen megeszi. Az elmúlt két hétben rengeteg almalevest főztem, lehűtve szenzációsan frissítő (citromhéjjal, szegfűszeggel, citromlével, fahéjjal)! Szóval az almafák árnyékából kértem VP-t, hogy menjen, hozzon valami gyümölcsöt a fiúknak (gondoltam ezalatt barackra, meggyre, dinnyére). VP fél óra múlva hazaállított két kiló almával. Nagy volt a meleg, meg a röhögés...

Dzsungel könyve

A nagy kedvenc! Minden formátumban! A gyerekek kívülről fújják a Dés-Geszti által megírt dalokat, Áron VP nyakából osztja az esti séta közben az észt:

-A pedagógia lényege a szigor! - s közben kalimpál a mutatóujjával!

Három hete megvettük DVD-n a Walt Disney- féle rajzfilmváltozatot is (bele lehet nézni a youtube-on is, fent van az egész, 10 perces egységekre elosztva "elzettgo"-nak hála), és nagyon tetszik, pláné, hogy a főhős Mauglinak egy az egyben olyan mozgása van, mint Boldinak. Mindig nevetnem kell rajta.




Áronra rászóltam pár napja, talán tépkedte a virágokat, már nem is emlékszem. Erre Áron rámnézett, és iszonyat komoly, elszánt pofázmánnyal odavetette:

-Menj innen, ez az én dzsungelem!

Déltől négyig

A strandon mindig megrökönyödve nézem, mikor hasonló korú gyerekekkel felszerelt családok délben jönnek ki (mi ilyenkor indulunk haza), leterítik a pokrócukat a tűző napra (tegnap egy szerencsétlen másfél év körüli kislány mellett még három cigaretta is füstölgött), és élvezik a 35 fokot!

Dél és négy között tessék bent maradni (bár gondolom ezt nem ide kéne írnom...), és az sem ciki, ha a gyerekek nem barnulnak le a nyaralás alatt!!!

Elektromos

Este Boldi fogmosás előtt kérte:

- Most szeretnék az elektromos fogkrémmel fogat mosni!

- Boldi a fogkefére gondolsz, ugye? Az otthon maradt, nem hoztuk magunkkal.

- Nem-nem, az elektromos fogkrémre! Tudod, amelyik csípős!- mutatott a mentolos Colgate-ra!

Hitvesi

Valamelyik nap Bobek trónolt a wc-én, én meg az ajtó előtt strázsálva vártam, hogy mikor törölhetem. VP arra járt és megölelt, megpuszilt. Boldi ezt látva kikiáltott, kérdezte, hogy mit csinálunk.

- Megpuszilgattam anyát!- felelte VP.

- Akkor megint egy esküvő van nektek? - kérdezte mosolygó arccal Bobek.

Szün

Blogunk születése óta most először telt el úgy két hét (de még milyen!!??), hogy nem léptem be, és nem írtam a gyerekekről. Összefoglalva: élvezzük!!! Néha persze megosztanám, vagy csak rögzíteném azokat a bizonyos "örökké emlékezni akarok rá" mondatokat. Ez a nyár végre AZ a nyár, nincs pocak (gyönyörű dolog egy pocaklakó, de 35 fokban, fájó lábakkal, másik két gyerekkel tavaly bizony "terhességnek" éreztem azt, amire előtte úgy utáltam ezt a szót használni), kiszabadultunk drága fővárosunk fogságából, de még a vonzáskörzetéből is, és egész nap kertezünk, fürdünk, mosolygunk, élvezzük, hogy együtt vagyunk, nem hajt, nem telefonál, nem takarít...

Nem akarom én itt szaporítani a szót, ez a nyaralás úgy 100 pontos, ahogy van, és bizony hétfőn még két hétre visszamegyünk, csak előbb betöltöm a harmincat. (Addig is pótolunk egy-két kacsaréti fejezetet.)

Balatoni nyár

Bizony már régóta egy hangot sem írtunk, pláne betűket, mert kitört a nyár. Éppen Almádiban nyaralunk teljes gőzzel, hogy pótoljuk, ami tavaly kimaradt.Reggeli után strand, ebédre haza, utána csendes, megint strand, vacsi, fürdés, alvás (gyerek), főzés-kvaterkázás, alvás (felnőtt). Ez a mindennapi menetrend. Ha nappal esik, akkor strand helyett egyéb.

Az összes gyermekeink élvezik a fürdést, nem nagyon lehet őket a szárazra könyörögni.

Berci nő, mint a répa, utánozza a szemben lévő kutyát, tisztán mondja, hogy apa, felnőtt kajákat eszik és nagyon határozott abban, hogy mit enne és mit nem.

Áron egy cukibogár, folyamatosan dumál, állandóan jókedvű, A dzsungel könyvét énekli egyfolytában. Vicces, mikor a nyakamban ülve azt harsogja, hogy

- Ezt nem gondolhatod komolyan, Bagira! A pedagógia lényege a szigor! -

és aztán jön az egész Pofonofonos dal...

Ma elkezdtük megtanulni a Születésnapomra c. verset, amihez Áron hozzá is költött:

"Harminckét éves lettem én

Meglepetés e költemény

Csecse-becse-körtelény"

(ami persze a költeményból van, de ennek legalább van értelme..)

Boldi igazi nagyfiú, irányítja a kicsiket, de mindenben lehet rá számítani. Igazi kiscsikóként élvezi a vizet, a nyarat, Lajos bácsi fagyiját ("Áhtunzvancig, angyalom!") és büszkén mutogatja a nagyra nőtt szúnyogcsípéseit.

Közben itt volt néhány napot Dia, Csongi és Ákos, majd őket váltotta Helga és kis Lóri, látógatóba érkezett meglepetésként Namu és Nagyvadi, szóval megállás nélkül telt ház pörgés és örömködés van..

Alant néhány (??!) kép található, persze fordított időrendben, de most úgy teszünk, mintha ez direkt lenne. Családtagoknak kötelező, a többieknek szabadon választható.