Ez is a gyerek szájából

Ma reggel, mint mindig, Áron készítette el VP kávéját a szokásos forgatókönyvet követve:

-Apa-apa, kéész kávét?????
-Igen. - hangzik az álmos válasz.
Ezután felemelem Áront, és innentől kezdve karon ülve segédkezik.
-Áron mit veszünk elő?
-Csészét!
Csészével a kezében felültetem a konyhapultra a kávéfőző mellé, amit bekapcsolunk. Bekészítjük a masina alá a csészét, majd Áron okosan kiválaszt egy patront, és a kellő lyukba csúsztatja, aztán ellenőrzi, hogy van-e hátul víz a tartályban, valamint leállt-e a villogás, mert akkor jöhet a nyomás, és máris kifolyik a kávé.
Ezután újból futás Apához.
-Apa-apa-apa, hány cukrot kérsz bele?
-Egyet.
Igazából tök mindegy, hogy mi a válasz, Áron úgyis kettőt tesz bele.
-Áron, mit öntünk még hozzá?
-Tejet, tejszínt.
Löttyintünk abból is, és elérkezünk az utolsó mozzanathoz, nevezetesen kiskanalas felkeveréshez és szervírozáshoz.
Ma majdnem keverés nélkül maradt Apa kávéja. Kérdeztem is Áront:
-Áronom, mit szoktunk még? Mi kell még nekünk? (megoldás: egy kanál)
Mivel csak nagy szemekkel meredt rám, súgtam:
-KAAAAA....
Áronnak úgy tűnt leesett a tantusz, és mosolyogva mondta:
-Igen, KAAAR-FI-OL!


Gyorsan leírok egy délelőtti vicceset is. Boldi és VP elmentek (elvileg bábszínházba, gyakorlatilag csak a játszótérig jutottak), én a gyerekszobában öltöztettem Áront, közben szavaltuk az idevágó új kedvencünket (Bocsánat, mivel hallás után tanultam meg, nem vagyok biztos a sor/mondat határokban...):


Tóth Krisztina: Marci öltözik


Egyik lábam, másik lábam,
belebújik a gatyába.
Egyik lukba, másik lukba,
láb az útját megtalálja.

Egyik kezem, másik kezem,
belebújik a trikóba,
középen meg jön a fejem,
az lenne jó, ha kilógna.

Kilógna a pulóverből,
annyi luk van, nem megy egyből,
de ha jó lukba dugom,
előbb-utóbb kijön, tudom.

Segítség, segítség,
beszorult a Marci haja!
Csak az húzza a nadrágot
a fejére, aki hülye!

Áronom a vers végeztével rámnézett, majd megszólalt:
-Ühüm, én hülye vagyok!
(Pedig nem is volt a nadrág a fején!)

Utolsó a mai szériából:
Délben etetem Bercit, Áron segít (a maga módján). Egyszer csak odahajol Bercihez:

-Szevasz! Ez az én barátom! - mutat Bercusra!