Atipusos pneumonia

Ma három hete hogy Bobek köhög, náthás, sokszor lázas. Az elmúlt 2 hétben gyakorlatilag az egész családot magával rántotta a mélybe. Leltár: Áron túl van egy antibiotikum kezelésen, de még mindig hurutos, Berci hörög, köhög, VP-nek ma írt fel a doki bogyókat, nekem is kapar a torkom, fáj a fülem. A múlt heti oltásokat mára halasztottuk, de ma is az esélytelenek nyugalmával indultunk neki a rendelőhöz vezető útnak, tudtam, hogy ebből most sem lesz szuri. Nem is lett, viszont azonnal mehettünk a Budai Gyermek Kórházba, ahol egy órányi várakozást követően (a doktorbácsiknak is jár az ebédszünet, amit az én fiacskáim fél 3ig böjtöltek...) 3 röntgenfelvétel, 3 azonos diagnózis: tüdőgyulladás. Fertőző, antibiotikumos, szobafogságos...A kórház várójában, ahol alsó hangon is 50 fok körüli lehetett a hőmérséklet, alig tudtam lefoglalni az én éhes, fáradt, beteg manócskáimat. Áront és Bercit felváltva szoptattam, de Boldikám pörgött rendesen. Lehangoló helyiség, piszok mindenütt, a falon csak egy poroltó és sugárveszélyre figyelmeztető tábla (bár ezeknek nagyon megörültünk, mert Boldi a gyakorlatban is alkalmazhatta a túlélőkártyákról elsajátítottakat). Mennyibe kerülne felragasztani pár gyerekújságlapot a falra? Barátságosabb lenne a szoba és mindjárt akadna téma a "nem kell félni" topicon kívül.
Az idei advent tényleg a magunkbafordulás, csendes otthonülős várakozás fényében/árnyékában zajlik majd. Ez van! Pénteken azért várjuk a Nagyszakállút, látogasson el hozzánk is, majd adunk neki maszkot, ill. meghallagtahtja a Hull a pelyhes Janis Joplin-os változatát...

Tegnap kitakarítottuk és feldíszítettük Bobekkal a teraszt, hogy legyen helye leparkolni a szarvasjárgánnyal. Bárcsak maradtunk volna a meleg szobában... Bűntudatom van, bár 3 hét hosszú idő, és úgy vágytam már egy kis kimozdulásra, legalább a teraszig....