vasárnap, szeptember 7

Rácponty

A hét végén csapot-papot, meg a papnét hátrahagyva levonultunk Váraszóra horgászni. Váraszó egy kis zsákfalu a Mátrában,nem messze Pétervásárától . A falu után van egy kis völgy, benne három horgásztóval. Na ebből a középső, Ármin tónál voltunk. Esztiék szerveztek egy nagy bulit Panni köré: Ott volt Panni papája, mamája, mindkét nagymamája, nagypapája, egyik nagynénje leendő férjestül, a másik nagynéni férje, keresztszülei, és unokatestvéreinek kétharmada. Nem véletlen, hogy négy autóval vonultunk le.
Kihasználva, hogy árnyékban 35 fok volt belógattuk a botokat a vízbe, és aztán sorsukra hagytuk őket. A halaknak sem volt nagy kedvük harapni: Egész nap összesen 4 öngyilkos törpeharcsa akadt horogra, ill. Nagyvadász akasztott egy szép kárászt, amit Béla nagypapatárs szákolt ki örömmel, lévén hogy ez volt élete első szákolása.
Boldi is hamar elunta a jelzők és az úszó nézegetését, így néha meghúzogatta a damilt, amitől ketten ugrottunk oda, hogy végre kapás van, mire Boldi is érdeklődve tekingetett föl, hogy hol hol?
Miután a parton ülés nem jött be, Boldival fociztunk, szigorúan 5 percenkénti teljes fejeláztatással a napszúrás ellen. Közben szép lassan folydogált az idő, ittuk az üdítőket, ettük a szendvicseket, amit a nagymama-szakasz gyakorlatilag megállás nélkül kent. Panni és Árcsi időnként szundibáltak egyet (persze nem csak ők...), majd Áron a délutáni nagytakarítást választotta, egy söprűvel rohangászott a kocsik csomagtarói előtt. Persze mikor ezt meg akartam örökíteni, akkor megpróbált ebben megakadályozni.

Ahogy beköszöntött a délutani lehűlés a maga 32 celsiusával, elkezdtünk szalonnát sütni, Jó is valami könnyű ozsonna a melegben...
Áron és Bobek is szépen evett, míg én azon izgultam, hogy hazafelé ki ne taccsoljanak a kocsiban, idegességemben benyomtam három kenyeret, szalonnával (fele sütve, fele nyersen) meg fél kiló hagymával. Miután sikerült így megnyugodni, még éppen elkaptuk Petit (leendő Eszti sógor), aki egy derék pontyot tekert ki Boldi ottfelejtett eszcájgjával.
A nap konklúziója az volt, hogy kutyamelegben a halak sem kapnak, de a szalonnát még ilyenkor is lehet sütni. Azért Zsolti sógorral megbeszéltük, hogy megyünk mi még ősszel horgászni. Ámen.

Nincsenek megjegyzések: