csütörtök, szeptember 25

A három túrós

Szerdán családlátogatást tett nálunk Szilvi és Saci, Boldi két óvónénije. Bobek egész nap izgatottan készült az oviban, mert nem 4-kor jöttünk el, hanem negyed6-kor, de előtte ő zárta az ovit.

A Kacsaréten rögtön megcsocsóztatta az összes lányt, de mivel Szilvivel volt egy csapatban és (khm) Szilvi sokkal jobban szeret csocsózni, mint amennyire tud, rögtön volt egy kis purpárlé, amit csak egy atyai-pedagógiai csocsóvereséggel lehetett feloldani. (gyk: hagytam magam 5-1-re megverni).

Ezután volt némi társasjáték, legnagyobb meglepetésünkre a tyúkosat hozta elő Boldi, és még Áront is bevonta a tojáslegurításba. Azt hiszem ezt a játékot Saci élvezte a legjobban.

Utána Bobek megmutatta a szobáját, és később előhozta a kedvenc könyvét, ami azért volt érdekes, mert olyat hozott ki, amit még soha nem is olvasott. Viszont - ami zseniális -
Saci rögtön mondta, hogy mikor Boldi körbevezette a szobában, akkor a könyvespolcnál az Anna és Peti könyvet matatta. Azt hiszem ezért is jó e mi ovink, benne az óvónénikkel (néni persze a nyavalya, de hát mit írjak?), mert ilyeneket is észrevesznek.
Azt mondták is, hogy ilyen családlátogatáskor a gyerekek kétféleképpen reagálnak: az egyik felpörög, a másik lefagy. Hát a mienk az inkább fagyott egész este.

Közben előkerült a Blog-könyv is, amiben Szilvi le is ellenőrizte, hogy tényleg benne van a tavalyi ovis kirándulás krónikája (De mi az a Sorrento????), így aztán megnyugodva térhettünk rá az Agglegény-túrós fantázianevű sütire. Mielőtt bárki fantáziája túlzottan beindulna, azért Agglegény-túrós, mert az alapanyagokat csak össze kell kutyulni egy tálba, aztán mehet a sütőbe.
Saci külön megkért, hogy ne írjam ide bele, hogy hány túróst evett meg, de ebből a kérésből - ha így hagyom -, csak rosszul jöhet ki, mert akkor azt fogja mindenki hinni, hogy sokat evett. Úgyhogy az a legokosabb, ha leírom, hogy összesen három (3) szelet került Sacin belülre, és ezek a szeletek, ha kicsik nem is voltak, de azért túl nagynak sem mondhatjuk őket, éppen akkorák voltak, amekkorát egy ilyen Saci-forma lány kényelmesen és jóízűen el tud fogyasztani.
Több szeletre azért sem volt szükség, mert akkor nehezen lehetett volna a gyümölcssalátát megkóstolni, ami szégyen ha megesett volna, akkor most szomorkodhatnánk. Mivel azonban Saci három (3) túrósa mellett maradt még hely, így a gyümölcssalátából is fogyott. Boldi meg ezalatt végig az asztal lábánál kuporogva lapozgatta a szobából kicsempészett Anna és Petit, majd a látogatás végén még ellátta Sacit (3) és Szilvit az idevágó jótanáccsal, hogy vigyázzanak hazafelé az úton, nehogy megkarmolja valaki a fülüket, aztán elvonultunk aludni.


Így fogyott el (majdnem teljesen) a túrós tegnap este.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

szia Dóri! ha van egy kis időd, át tudnád küldeni nekem az agglegény (kismama? :-) túrós receptjét vagy egy hivatkozást, hogy hol találom? köszi nagyon!
Dorka

Dóri írta...

Kedves Dorkus, Szilvi, Saci és túrós süti rajongók!

Van egy eredeti recept, leírom azt, de én sosem szoktam méricskélni, és mindig újítok, így utána megírom a továbbfejlesztett változatot is.

Az eredeti:
20 dkg cukor
25 dkg rétesliszt
5 dkg sütőpor
50 dkg túró
2 van. cukor
4 dl tej
3 tojás
10 dkg vaj (6 dkg a tésztába, 4 dkg a tepsi kikenéséhez)

Egy nagy tálba összekutyulni mindent, majd beleönteni a tepsibe, 200 fokon, 50 perc.

Saját változat:

Szerintem minden sütibe kell egy csipet só (így jobban előjönnek az "édes ízek"), valamint a túrós sütikbe elengedhetetlen a citromhéj ill. citromlé (legutóbb egy egész citromot belefacsartam, és nagyon finom lett tőle).
Az eredeti recept vajmennyiségét megnöveltem, kb. 10-15 dkg-ra (mind a tésztába, olvasztva), 3 tojás helyett 4et teszek, talán egy picit több lisztet használok (tényleg nem mérek semmit, de min. egy kg réteslisztet elfogyasztok 3 sütihez), és kevesebb tejet.
Hogy "kismama-túrós" legyen (Dorkus, ez találó elnevezés! :-)), gyümölcsöt is szoktam bele vágni, legutóbb 2 nagy alma, 1 körte. Ha édesek a gyümik, lehet faragni a cukor mennyiségéből! (Ami kismama berkekben örvendetes dolog, ugye?)

Az egész tészta kb. olyan sűrű, mint egy gofritészta.
Ami múltkor kiderült: melegen folyósabb, langyosan már teljesen jól szeletelhető. Biztos finom lehet hozzá vaníliaszósz vagy valami házi gyümölcslekvár. (De ez akkor már a "nyugdíjas nagymama-túrósa".)

Remélem kipróbáljátok!

Dóri

Névtelen írta...

köszi szépen!
kipróbálom, amint rámjön valami süthetnék, ez lesz amit először megcsinálok! D.

Névtelen írta...

Kedves Dóri és "kacsarétiek"! Nagyon jó volt helyszíni riportot olvasni családlátogatásunkról. Még szerencse, hogy a recept már itt van így nincs miért reklamálnom. Legfeljebb azért, hogy ennyi idő nem volt elég arra, hogy mindent megnézzünk. Pld. mi is volt a zene?Hol kapható a csodabogaratok? Pályáznék nálatok egy kis továbbképzésre és persze újabb süti kóstolgatásra, meg feljavítanám csocsózó technikámat.Sylvia