vasárnap, szeptember 2

Egy boszorka van...

Boldi megtanulta ezt a dalocskát, de a "dudáját fújja nagyon" szövegű sort nem szereti, és vagy kihagyja, vagy azt énekeli, hogy "a dudáját nem fújja nagyon" esetleg "nem a dudáját fújja". Ma Esztiék feljöttek a Zöldkőbe, ahol Boldi épp a "narancssárga hányáson" jutott túl, így eljött az ideje annak, hogy elénekeljük nekik az új dalunkat. Az ominózus sornál Boldi a "nem a dudáját fújja" szöveget énekelte. Megkérdeztem tőle, hogy akkor mit fúj ez a boszifiú?
A válasz: "Lufit!"

Nincsenek megjegyzések: