Wie sagt mann das auf Deutsch? (vagy valami ilyesmi)

Ma délelőtt ill. délután svájci barátainkat pátyolgattuk (még az esküvőről maradtak itt). Engem hidegzuhanyként ért az a felfedezés, hogy 5 év alatt milyen állati könnyen elfelejt az ember németül. A velük való társalgásomat egy Activity-partyhoz hasonlíthatnám. Na ja! Ich muss üben!
Áron nagy érdeklődéssel figyelte Mamájának nyelvi kínjait (még szerencse, hogy a közelben volt, mert ugyebár egy kisbabához egyformán gügyög németül és magyarul is az ember):

Fél ötkor Áron kapott egy oltást (hősiesen tűrte), és vettek vért az ujjából, mert kaptunk egy levelet a klinikától, hogy az újszülöttkorban levett minta nem volt elégséges, így meg kell ismételni a vizsgálatokat, hogy kizárjanak bizonyos anyagcsere-betegségeket. A gyerekorvos "megnyugtatott", hogy minden esetben ilyen levelet küldenek, akkor is, ha zűrt sejtenek, de ez nagyon ritka. Most aggódom, de bízom benne, hogy csak elkutyultak valamit.

A megpróbáltatásokat este Ciliéknél pihentük ki egy kis pálinka, s némi pezsgő társoságában, és hogy a fejünkbe ne szálljon, Cili nagyon finom vacsit készített.