virradó éjszaka Áron végig köhögött, emiatt Dóri szinte semmit nem aludt, úgy aggódott. Én is aggódtam, csak annyi különbséggel, hogy összegyűjtöttem az éjszakai aggódást és reggel egyben aggódtam le. Szerencsére napközben javult a helyzet, így nem volt akadálya, hogy átmenjünk a Gáboráronba. A felfele út gyalog az a priori 10-15 percről posteriori 25-re változott, igaz kikerültük a forgalmas részeket. Ebéd után Boldi szó nélkül indult Luca és Csenge után aludni. Csenge kb. 1 órán keresztül olvasott Boldinak mesét, angyali türelemmel, aztán feladták mind a ketten.
Délután jött Bea és Bálint,
Délután jött Bea és Bálint,
akik a Kacsa utcai exszomszédaink. Bea holnap vizsgázik, de azért bevállalta a mai vendégséget. Beáék mostani szomszédait is hívtuk, de ők is holnap vizsgáznak, és nem voltak annyira bevállalósak. A Kacsában egyébként a helyzet változatlan, a szomszéd udvarban befejeződött az ásatás, de a Nagy Építkezés még nem kezdődött el. Pedig emiatt alkudozott mindenki az eredeti árból. Ezeket a híreket különösen Dóri hallgatta nagy figyelemel, mert ő pszichoszociális okokból az eladás óta nem járt arrafelé. Bálint egy darabig udvariasan hallgatta a nagyok beszélgetését, aztán játszott Boldival vonatosat.
Bea mesélt egy–két érdekeset a kórházreformról testközelből, aztán elmentek a Kacsarétről a Kacsa utcába. Mentek mendegéltek, és még most is mennek, ha oda nem értek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése