Szóval szerenád. Bár Kodály és Bartók országában élünk, ennek dacára amit kis osztályom éneklés címén művelt az erkély alatt, az jobban hasonlított a végveszélybe kerülő vombat vészkiáltásaira, mint előre megírt dallamok együttes megszólaltatására, így gyorsan beengedtem őket. Boldinak hoztak 25 felfújt lufit, amitől ő extázisba esett és egész este szórakoztatta az egybegyűlteket egészen fél12-ig.
Koccintottunk, bekajáltunk, dumáltunk, aztán hazament mindenki, a legkönnyebben mi.
Tegnap reggel aztán Boldi a szokásos időben ébrsztett minket. A délelőttöt Dóri a gyerekekkel a játszótéren töltötte, míg én ügyeket intéztem. Amikor fél2 tájban a lakásban már 27 fok uralkodott, akkor döntöttünk úgy, hogy elmegyünk kisvasutazni.
Az elején majdnem el sem indultunk, mert Boldi úgy viselkedett, mint akibe az ördög bújt, feltörölte a vonat padlóját, majd szopogatta a kosztól fekete ujjait, és mindenre nemet üvöltött. Aztán elindultunk és innentől már jobb volt a helyzet. Pechünkre a két hozzánk beosztott kalauz közül az egyik kisfiú kissé molett volt, mire Boldi üvöltötte, hogy
- Felszállt a kövér ellenőr! Ott a kövér ellenőr!
Mi meg csak renménykedni tudtunk, hogy ők is ismerik a Thomas c rajzfilmet, ahol az egyetlen ember szereplő a kövér ellenőr, és valljuk meg tényleg pont ugyanúgy nézett ki ez a kisfiú...
Hűvösvölgyből indultunk és Boldi viszonylag hamar bealudt Dóri ölében. Előbb persze kiélvezte a hosszú alagutat. Mivel a hat éven aluliaknak ingyenes a vonatjegy ezért nem tartottuk ébren egyik fiút sem erővel. Az odaút így viszonylag nyugiban telt el, ráadásul olyan 20 fok volt végig, néha szinte fáztunk.
A Széchenyi hegy végállomásnál Boldi feébredt, úgyhogy a visszaúton ébren volt, de ez a kis alvás mintha kicserélte volna: szót fogadott, aranyos volt és integetett a kövér ellenőrnek.
Este felugrottunk a Gáboráronba, ahol ott volt Csengus is, aki hóna alá csapta Boldit és kimentek a kertbe cserkózni.
Itthon újabb meglepetés: Namu és Pitör már itt várt minket. Boldit segítettek lefüröszteni, ittunk egy kis pezsegét, ami a szerenádról megmaradt, aztán hazamentek, mi meg beájultunk az ágyba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése