Kedd volt az első igazi tavaszi szünetes nap. Apának nem kellett dolgozni menni, és amúgy sem volt semmi extra délelőtti program, úgyhogy lehetett reggel egy nagy lustizással kezdeni a napot. Mikor ezt meguntuk reggel háromnegyed hatkor, akkor megittuk a reggeli kávét és tápszert, és fölvittük Boldit a ZK-be (Zöld-pardon-kő), hogy a Namu elvigye őt randizni Pannival. A randi alatt kisebbfajta baleset történt, miszerint a vőlegény bepisilt, így mielőtt komolyra fordulhatott volna a dolog Pitör hazamenekítette Boldit. Eközben a rest of elment ajándékot venni Gergőnek szülinapra, meg Boldinak húsvétra, meg szülinapra, meg a majdani délutáni kakira.
Aztán jött délután a doktornéni Áronvizsgálóba. Áron szépen hízott, így szemre, (mert mérlegünk nincs- erről többet talán majd Dóri ír egyszer), a köldöke szépen alakul, az etetések alatti és utáni gejzírkitörések normálisnak tekinthetők. Boldi kb. 10 perc után megunta a diskurzust, és kiabált a doktornéninek, hogy „Csöndet!”, de ezen mindenki csak mosolygott, de azért eszébejutott a doktornéninek, hogy jövő héten aktuális a hároméves oltás…
A délutáni alvás kivételesen Boldi hisztivel kezdődött, hogy: „Én nem alszom, SOHA!”, de aztán rajtaütésszerűen elaludt. Nagy üzlet lenne Boldit revízionista tüntetésekre kikölcsönözni, mert a Nem-nem-sohába nagyon erős. Felkelés után viszont ráült a bilire és és aztán titokzatos arccal közölte, hogy
- Van itt valami meglepetés ebben a kék biliben!- és bár nem volt hajlandó felállni róla, de a szagok árulkodtak, hogy valami nagy dolog született
Aztán a személyi kultusz jegyében megszervezte a fogadtatást:
- Most te nem tapsolsz és te is* apa. Most először én tapsolok, aztán te is és te is! - , aztán fölállt és bemutatta:
- Én is kakiltam egy zöld kakit. sőt kettőt!- és tényleg, bár zöldnek nem volt zöld, de mennyiségileg tényleg kitett kettőt. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy erre még én is büszke lehettem volna. Tapsok a tapsrend szerint, lementek, aztán:
- Apa, most megyünk sültkrumplizni!”- és így is lett.
A délutáni alvás kivételesen Boldi hisztivel kezdődött, hogy: „Én nem alszom, SOHA!”, de aztán rajtaütésszerűen elaludt. Nagy üzlet lenne Boldit revízionista tüntetésekre kikölcsönözni, mert a Nem-nem-sohába nagyon erős. Felkelés után viszont ráült a bilire és és aztán titokzatos arccal közölte, hogy
- Van itt valami meglepetés ebben a kék biliben!- és bár nem volt hajlandó felállni róla, de a szagok árulkodtak, hogy valami nagy dolog született
Aztán a személyi kultusz jegyében megszervezte a fogadtatást:
- Most te nem tapsolsz és te is* apa. Most először én tapsolok, aztán te is és te is! - , aztán fölállt és bemutatta:
- Én is kakiltam egy zöld kakit. sőt kettőt!- és tényleg, bár zöldnek nem volt zöld, de mennyiségileg tényleg kitett kettőt. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy erre még én is büszke lehettem volna. Tapsok a tapsrend szerint, lementek, aztán:
- Apa, most megyünk sültkrumplizni!”- és így is lett.
Este meg jutalmul elővettük neki a frissen vett Apu és én c. dvd-t, és megpróbáltuk kitalálni, hogy mit rajzol Danny Daddynek.
*a sem helyett is ist használunk
*a sem helyett is ist használunk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése