vasárnap, április 22

Boldi duma

Áron 4. hetének betöltekor úgy gondoltam, itt az idő, hogy elmenjek egy kis szabadságra. A 2 gyereket magam mögött (és anyukám előtt) hagyva, merészen nekivágtam a nagy útnak. El is jutottam a tőlünk kb. 150 m-re fekvő bevásárlóközpontba, hogy beszerezzek egy-két dolgot. Élveztem is, meg nem is. Azt hiszem függő lettem. Hazafelé arra gondoltam, hogy veszek egy nagyobb fajta 2 kg-os kenyeret, és ringatom… 30 percig tartott magányom. Mama azzal fogadott otthon, hogy Áron sírt, és Boldi arra a kérdésre, hogy „miért sír ez a kisbaba?”, valószínűleg helyesen azt a választ adta, hogy „mert éhes”, és utána kissé felháborodva hozzátett, hogy „és mama magával vitte a tejet!”.

Nincsenek megjegyzések: