péntek, október 7

Egy nap szünet után

... újabb lázongás. Szerdán volt 3 hét után az első nap, mikor egy-egy kósza takonytól és köhögéstől eltekintve mindhárom gyerek egészségesnek tűnt. Tegnap este Boldi már fájlalta a torkát, ma pedig a tanítónénije is jelezte, hogy elég lütyő volt az iskolában, s bár a délutáni fociról semmiféle szülői ráhatásra nem volt hajlandó lemondani, a pályáról (a győztes gól megszerzése után) már lázasan jött haza.
Ez most így megy majd tavaszig?????????

Szövegdoboz

Árcsi rengeteget beszél, így kivívta az oviban a "szövegdoboz" becenevet. A mennyiség mellett megemlítendő, hogy Áron gyönyörű választékossággal teszi mindezt. Pl. a mai vacsora közben nem a száját csípte a balzsamecet, hanem az "ajkát", nem krumplit evett, hanem "burgonyát", és az étel nem szimplán finom volt, hanem "íncsiklandozó", + a vacsit nem mamája főzi, hanem az "édesanyja".

Elvonási tünetek

3 hetes taknyolásunknak hála, a fiúk nem találkozhattak Pannival, pedig az igény mindkét oldalról intenzíven jelentkezett. Hétfő délelőtt már össze mertük ereszteni a begyulladt térdet az enyhén csordogáló orral, s biza nyeltem a könnyeimet a nagy szeretet láttán.





Izzad

Boldi mindig is izzadt, 10 méter futás után szakad róla a víz, éjszaka csatakos a párnája...
Nyáron észrevettem, hogy az én babaillatú kisfiaim közül a legidősebb izzadás után bizony úgy szaglik, mint a nagyok (na azért nem olyan intenzíven, de összetéveszthetetlenül)! (Mi lesz itt majd három kamasz fiúval???)
Boldi tornazsákjának tartalmát hetente többször a szennyesbe rázom, mivel a heti 3 tornaóra, két foci, két judo egy pólóval elég antiszoc lenne. Tegnap Boldi is észrevette, hogy bizony az iskolás fiúk sportolás közben odaizzadnak egy büdöset:
- Anya, képzeld, foci után más illatúak a ruhák az öltözőben.

csütörtök, október 6

Golf

Váratlan látogatók érkeztek a hosszú hétvégénkre. Tiger Andris és Kere Woods, akik rögtön tartottak egy kis workshopot, amelyen Kis-, és Nagyvadi is részt vett. Komoly fegyvertény, hogy a kerítés végénél látható autó egyben maradt, ami azért is jó, mert a tulaja, Attila pár évtizedet végigbirkózott, és most is jól tartja a magát..

Sajnos a gulyásleves nem készült el időben, de talán nem is lett volna egészséges ebédből jövet és vacsorára menet félúton megenni egy kondér gulyást. A fiatalok gazdagodtak némi csokival, cserébe játszottak Ottival, aki fél óra múlva már köszönte volna szépen, de hát a fiúk még bírták...

Ja, és Andris naponta akár 18 lyukkal is elbír!



Kire ütött ez a gyerek?

Szabadtűz

Bogdányban imádunk a szabadban sütni-főzni. Gyerekek nagy kedvence a bogrács, s a velejáró tűzgyújtás, füst, rotyogás...
Addig nyaggatott Dóri, hogy így a bográcsgulyás, meg úgy a bográcsgulyás, míg meg nem főztem. Na abban aztán volt köszönet. Hétvégén volt a gulyás mellett még bográcsban főtt paprikáskrumpli, és kipróbáltuk a nyárson karamellizált mályva, vagy pillecukrot a gyerekek legragacsosabb örömére.

Beszélgetek Áronnal

-Mi meg elmegyünk Csehországba
- Tudom, ahol a Chelsea van. Ott született a Chelsea kiskoromban...

kedd, október 4

Mátyás Király Játszópark

Péntek délelőtt, a hétvégi tumultust beelőzve elmentünk egyet játszani a kedvenc játszóterünkre, ahol nemcsak Boldit és Áron ugrasztottam össze, ahogy váratlanul felbukkantam a palánk mögül (szegény Boldi vasfogát verte be Áron kobakjába), hanem íjászkodtunk is 3 lövésenként 200-ért. Volt még körhinta, pólóáztató ivás, és rengeteg gesztenyének rajzoltunk arcot Áronkívánatra.


hétfő, október 3

Pszicho

Itt járt Eszter, a pszichológushallgató, és mélyinterjút készített velünk Boldiról. Szegény, ha tudta volna, hogy mire vállalkozik. Egyrészt vicces volt, hogy egy 50-es évekből ittmaradt, gépírásos kérdőív n+1. fénymásolatáról silabizálta a kérdéseket, ahol például a gyermek szobatisztaságának körülményeiről a "béltorna" szakkifejezéssel alakították szalonképessé a kérdést; másrészt mi magunk is tettünk róla, hogy ne unatkozzon: minden kérdést alaposan végigjárva, kvázi párterápiás kezelésként sztorizgattunk az elsőszülöttről és magunkról.

Mi remekül szórakoztunk, de reméljük Eszter is tud belőle valamire jutni, hiszen alaposan megdolgozott velünk...

vasárnap, október 2

Sirám

Aludni akarok, hosszan, míg magamtól föl nem ébredek, de aztán visszaalszom és csak ebédelni kelek föl.

De az a ménkűsok gyerek meg hajnalban átrobog, meg krupposan köhög, hát nem mondtam, hogy inkább aranyhalakat tartsunk? Vagy azt se...

Heverészet

Organikus építészet

A héten halt meg Makovecz Imre építész, akivel kapcsolatban sokat lehetett hallani a címbeli jelzős szerkezetet. Mivel a héten a Pilisben jártunk, lefotóztuk az általa tervezett erdei művelődési házat, úgyis mint az organikus építészet egy darabját.

Pic-pic

Ha az ember harminc perc nyugalomra vágyik, akkor csak be kell lódítani a gyerekek közé egy érintőképernyős bármit (ennek a szaknyelvi megnevezése a pic-pic) és akkor az bekövetkezik. (Az alábbi két kép elkészítése között fél óra telt el...)


Középfülgyulladás

Elegem lett a bő két hete tartó taknyolásból, köhögésből, lázongásból! CSütörtök-pénteken
szünet volt az oviban/suliban, s bár szerda reggel belázasodott Berci (este látszólag nem volt semmi baja), a családi kupaktanács úgy döntött, hogy 4 napra áthelyezzük a székhelyünket Bogdányba, megnézzük milyen a Pilis ősszel, már amennyire a 26 fok ősziesnek mondható. Gondoltam jót tesz a sok teli homlok- és arcüregnek a friss és napos levegő, s bevallom őszintén, egész szeptemberben annyira hiányzott a nyári szabadság, sok kirándulás, sütögetés, kertezés.....
Csütörtökön délben érkeztünk meg Bogdányba, s míg a fiúszakasz délutáni sziesztájának tett eleget, én kicsomagoltam, kisöpörtem, elrendeztem, s vártam, hogy ébredjenek, és induljunk sárkányt eregetni a rétre.
Bercus visítva ébredt, olyan fájdalmasan sírt, hogy a háromgyerekes, edzett fülem/szívem is
belesajdult....
Rohanás Tahitótfaluba, az ügyeletre, ahol megállapították, hogy Bercusnak középfülgyulladása van. Kaptunk rá csodacseppet, meg antibiotikumot is, arra az esetre, ha nem javul másnapra.
Szerencsére javult.


Nem találok szavakat

szerda, szeptember 28

Lázár Ervin

Mostanában Boldi Lázár Ervin mesékre szeret elaludni. Előtte olvasunk, jelenleg Nils Holgerson kalandjait, de utána kéri, hogy tegyem be a Hétfejű tündér c. hangos könyvet. Jó ízlése van!



Lázár Ervin: Két reggel

Egyszer két Reggel találkozott a Tejúton.

– Jó reggelt, Reggel! – mondta az egyik, s megemelte halványkék fényekből szőtt kalapját.

– Adjon isten! – mondta a másik barátságos, rubinpiros mosollyal.

Hova-hova? – kérdezte az első, és megigazította magán fénylő, drágaköves köpenyét.

– A Földre. A Földre megyek – mondta a másik átszellemülten.

A fényekből szőtt kalapú erre elkomorodott, még a kalapja is halványabb lett hirtelen, s a drágakövei mintha elfelejtették volna a csillogást.

– Még hogy a Földre! – mondta baljóslatúan. – Ne ám, hogy úgy legyen!

– Márpedig az úgy van! Ma lesz a Földön május első vasárnapja, igaz?

– Igaz.

– Nahát akkor! Ma én fogok lent derengni és pitymallani.

– Azt szeretném látni – kiabált a társa –, május első vasárnapjára én megyek! Még hogy derengeni és pitymallani! Kerengeni és nyilallani fogsz, édes barátom. Ma én ragyogok fel a Földön.

Ezzel futásnak eredt. De a másik sem volt rest, elgáncsolta, puff nagyot esett, csak úgy porzott a Tejút. Nosza, összeverekedtek, tépték egymást. Hajnaldarabok, pitymallatrongyok, derűfoszlányok röpködtek körülöttük. Végre aztán az egyik győzött – ki tudja, melyik; a verekedés előtt egyforma szépek, daliásak voltak, utána meg egyforma rongyosak, töpörödöttek -, s ment a Földre, hogy fölváltsa az éjszakát.

Az emberek meg kinéztek az ablakon, és azt mondták: „Hű, de ronda reggelre virradtunk!” És nem is lett jókedvük egész nap.

Maszkabál

Reggel Berci lázasan ébredt, Áron sem jár még oviba, szipog, folyik az orra, köhög, és én sem voltam a helyzet magaslatán. Közkívánatra bekapcsoltam egy dvd-t, és hagytam, hogy tehermentesítsen... Választásunk a Maszkabálra esett, Áron egész délelőtt színházasdit játszott, a lovagnak palástot kötöttünk,
tigrises pizsire tigrises köntöst húzott, közben kilógott a szájából a síp, rajta triangulummal....

hétfő, szeptember 26

Beszarás

Hétvégén Namuéknál vendégeskedtünk. Gyermekeink egyre növekvő létszámával fordított arányos számban kapunk meghívásokat vendégeskedés céljából. Érthető ez, hiszen szó ami szó amortizálnak rendesen, no de a nagyszülők örömmel vállalják a velünk járó kockázatokat.
Ezen a hétvégén is kitettünk magunkért: míg én a kertben autótakarítás közben eltörtem Namu porszívójának gégecsövét, Bercus egy kis botot süllyesztett bele a bejárati ajtó zárjába, semmi esélyt sem hagyva a kulcsnak. VP hústűvel próbálta kipiszkálni (sikeres akció), én meg a törött porszívó működőképes részeivel igyekeztem kiszívni (kevésbé hatékony akció), közben Namu a hátunk mögött hangot adott félelmeinek:
-Gyerekek, mi jön még?????
Erre Áron:
-Hát az, ami a beledben van, az jön!

vasárnap, szeptember 25

Mint régen

Múlt évben, mikor még Boldi is ovis volt, gyakran tartottunk összejöveteleket délutánonként valamelyik ovistárssal, vagy Pannival, Gergővel... Most, hogy Boldi suliba jár, negyed nyolckor indul a csapat (VP, Boldi, Áron), és fél 5-fél 6 előtt sosem érnek haza. Boldi minden tanszerét bennhagyja a suliban, csak heti egyszer, pénteken hozza haza az iskolatáskáját, benne azokkal a könyvekkel, füzetekkel, melyekben dolgoztak azon a héten. Boldiéknál negyed 9től 4ig tart a tanítás, nincs ki- és becsengetés, a gyerekek tempójához igazodik minden. A leckét is bent készítik el fél három és fél négy között, így nem kell a vacsi közben stresszelni a hulla fáradt kölköt és a család többi tagját....

A hosszú nap eredményeként Boldi tudása gyarapszik, viszont teljesen ki van purcanva mire hazaér, fél nyolckor pityereg, hogy nem szeretne fogat mosni, mert annyira fáradt.



Hétvégén igyekszem pótolni a kimaradt közös időket, rengeteget társasozunk, kirándulunk, focizunk a kertben. Nehéz megszoknom, hogy ilyen keveset van velem, és tudom, lesz ez még így se...

Múlt hét csütörtökön Luxi és Cili látogattak meg minket, s igaz Judit néni nem tudta megvárni Boldi érkezését (majd pótóljuk), Cili maradt estig, olyan jó volt beszélgetni, nevetni, egy kis társadalmi életet csempészni újra a hétköznapokba.

Ennek örömére az ananászos sütin is újítottam egy kicsit: eper került a közepére, ami esztétikailag és kulinárisan is emelte az élvezeti értékét.